A katedráról a szószékre

A cím egy igazi lutheránus magatartásra utal, a tanítás és a prédikálás szoros kapcsolata évszázados hagyományunk. Vagy mégsem? Azt hiszem, a cím nem fedi teljesen a valóságot abban az értelemben, hogy dr. Kovács László Attila a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet volt rektora nem hagyta abba a tanítást, nem szakította meg kapcsolatát a kolozsvári teológiával. 

Mint a prédikációjából megtudhattuk a „tanítás és a prédikálás szorosan összekapcsolódik, sőt egymástól elválaszthatatlan”. Ennek a tanulási folyamatnak az elsődleges célja az, hogy megismerjük Jézust. Az igehirdetésben hallhattuk „Jézusnak nagyon sok arca van. Ő Tanító, Próféta, Főpap, Király és Úr. Jézus ma is tanít, vígasztal, igazságosan ítél és építi a közösséget mindnyájunk között.” Tanuljuk együtt Krisztust! 

A Szentháromság ünnepe utáni utolsó előttit előző (ítélet) vasárnap a nyíregyházi gyülekezet ünnepi istentiszteletén dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke 1 Pt 5, 7 alapján hirdette Isten igéjét. Prédikációjában a gyülekezet és a lelkipásztor kapcsolatát úgy határozta meg, hogy közöttük „leomlanak a falak”. Mindez azt eredményezi, hogy „nemcsak a gyülekezet és a lelkipásztor között, hanem az országaink között is leomol(hat)nak a falak”. A határok immár nyitottak, átjárhatók oda-vissza, „döntsük le együtt a súlyos lelki falakat”. A határok spiritualizálódásával megszűntek az elválasztó akadályok – A lelkész választás is ezt tükrözi –. A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház között 2008. április 17-én született megállapodás, a határok átjárhatóságát segíti elő, így nem csak Erdélyből, de Magyarországról is mehetnek lelkipásztorok szolgálni Erdélybe. 

Az újonnan beiktatott lelkipásztor, Dr. Kovács László Attila Hétfaluban született 1958-ban, a középfokú tanulmányai után 1987-ben sikeres felvételt nyert a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. D. Szedressy Pál püspök 1982-ben avatta lelkésszé a Hosszúfalu - Fűrészmezei Evangélikus Gyülekezet templomában, majd segédlelkészként az aradi gyülekezetben kezdte meg munkásságát. A segédlelkészi, majd a püspöki titkári szolgálata után 1986-tól először, mint tanársegéd, majd 1998 és 2002 között, mint rektor irányította az intézményt. 

Sztankó Gyöngyi esperes asszony az istentisztelet keretein belül áldással indította útjára Kovács Erzsébetet, akit dr. Fabiny Tamás püspök a Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola iskolalelkészi szolgálatra küldött ki. Kovács Erzsébet lelkésznő 1991-ben fejezte be tanulmányait szintén a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben, ez évben D. Szedressy Pál püspök lelkésszé avatta. A dániai, németországi és angliai ösztöndíjas évek után Mózes Árpád püspök mellet, mint püspöki titkár, majd egyházkerületi tanácsosként dolgozott. Férjével közösen nevelik két gyermeküket, Kristófot és Lászlót. 

Kérdésemre az újonnan beiktatott lelkész és felesége elmondták, „folytatni kívánják a Kolozsváron elkezdett teológiai munkát, melyet nem szeretnének megszakítani, hisz az erdélyi értelmiség körében is aktív munkát és missziót vállaltak”. Ennek egyik jele, hogy „kéthetente, mint óraadó tanár” visszajár tanítani Kolozsvárra. Nem csak a diákok, hanem a családi kötődések miatt is fontos ez a rendszeres látogatás.

A gyülekezetben az első hónapok legfőbb tennivalói között „a helyi gyülekezet szervezeti megismerését és a saját körzet feltérképezését” említette dr. Kovács László Attila.

Mint megtudtam, a jövőbeni tervek között szerepel „a gyülekezeti kórus újraindítása és az orgona hangversenyek szervezése”, melynek mind Kolozsváron, mind Nyíregyházán nagy hagyományai vannak. 

Az ünnepi istentisztelet közgyűléssel zárult, melyen a református és a görög katolikus lelkipásztorok után; Mózes Árpád ny. püspök; a kolozsvári teológia diákjaiból és oktatóiból álló népes küldöttség; Kocsisné Sárossy Emőke igazgató asszony; valamint Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere köszöntötték a beiktatott házaspárt.