Az egyház szervezetének átalakításáról és a választásokról is döntenek majd – A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban ülésezik a zsinat – Folyamatosan frissülő anyag!

A beadványok közül a küldöttek elfogadták a Gondviselés Tabi Diakóniai Szeretetszolgálati Intézmény alapítására tett kérelmet, támogatták a Pilisi Diakóniai Szolgálat létrehozását és a szarvasi Újtemplomi Szeretetotthon beolvadását az Ótemplomi Szeretetszolgálatba. Az Isó Dorottya (21 igen, 17 nem, 8 tartózkodás), Prőhle Gergely (25 igen, 13 nem, 7 tartózkodás) és az Északi Egyházkerület (22 igen, 12 nem, 8 tartózkodás) által tett javaslatokat a zsinat nem tűzte napirendre.

Az ebéd előtti második ülésen, Korányi András elnökletével az egyház szervezetével és igazgatásával kapcsolatban hozott 2005. évi IV. törvény módosításáról szólt az általános vita.
Muntag András előterjesztésében elmondta, hogy az Országos Presbitérium (OP) feladatköre túl szerteágazó és operatív döntések meghozatalára sokszor időhiány miatt nincsen lehetőség. Ezért létre kellene hozni egy hét tagú elnökséget, amely az Országos Presbitérium mellett gyors döntések meghozatalában hatékonyabban működhetnek. Az egyházkerületi felügyelők, az országos felügyelő és a püspökök részvételével szerveződő csapat 50 millió forint alatti ügyekben hozhatna döntéseket (Az OP 50-200 millió között, míg a zsinat 200 millió felett), emellett munkáltatói jogokban (szabadság, javadalom, fegyelmi rend)  gyakorolna döntéseket, ám jogviszony létrehozása továbbra is az OP hatásköre lenne. Kérdésként merült fel a több bizottságot érintő kérdések tárgyalása.

A zsinat végül elfogadta azt a javaslatot, hogy a kéttagú elnökség (országos felügyelő és elnök-püspök) héttagúra bővüljön és emellett a 13 tagú OP további fenntartása megmaradjon. Ezt a holnapi nap folyamán bocsátják részletes vitára (21 igen, 16 nem, 3 tartózkodás).

Azt a javaslatot, hogy a 7 tagú elnökség vegye át az OP feladatait elutasították (18 igen, 11 nem, 11 tartózkodás volt a szavazásnál) és a jelenlegi rendszer fenntartását is (3 igen, 24 nem, 12 tartózkodás volt a szavazásnál).

Ezután az egyház országos munkaágainak kérdése került napirendre, hogy az országos bizottságok taglétszámait mennyire csökkentsék. Majd az országos bizottságok választási módját tárgyalták és az összeférhetetlenségi szabályt: azt, hogy a tagok többsége független legyen-e, tehát egyházi alkalmazásban ne legyen. (ez a szabály az egyházközségi presbitériumokban is így legyen-e) illetve az elnök se legyen egyházi alkalmazásban. Leszavazták azt a javaslatot, hogy az egyházközségekben illetve a munkaági szakbizottságokban az összeférhetetlenségi szabály bevezetésre kerüljön, az ügyet azonban részletes vitára bocsátják és holnap kerül megvitatásra.

Megtárgyalták, hogy az országos irodaigazgató országos tisztségviselő maradjon-e. Ez a 6 évre választott tisztség eddig zsinati hatáskörben volt, felvetődött, javaslati szinten, hogy átkerüljön az OP hatáskörébe, mert a munkáltatói jogviszony megváltoztatásával jobb lenne a viszonyrendszer.

A harmadik ülésen Szarka István elnökletével a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény módosításáról vitáztak, Bárdossy Tamás előterjesztésében. Felvetődött, hogy az eddigi választási struktúra változzon-e és a szavazatokat ezentúl egyenként számlálják össze az egyházközségek és ne legyen gyülekezeti összszavazat. Ezt a javaslatot a zsinati tagok leszavazták (12 igen, 24 nem, 2 tartózkodás).

Ezután azt a javaslatot vitatták meg, hogy vajon az egyházmegyei elnökségek megválasztásakor a gyülekezeti presbitériumok szavazzanak-e vagy a közgyűlés. Először a zsinati tagok 19 igen, 14 nem 6 tartózkodással leszavazták, majd a határozatképtelenség miatt megismételt szavazás után 22 igen, 16 nem és 3 tartózkodás mellett megszavazták a javaslatot, hogy a presbitériumok szavazzanak. 

Azt a felvetést, hogy a következő választáskor (2012-ben) 2 éves ciklusra válasszák meg a tisztségviselőket a zsinat leszavazta (8 igen, 22 nem és 6 tartózkodás mellett). Ezután a szavazás módjáról tárgyaltak.

A Tényfeltáró Bizottság vállalta, hogy állambiztonsági szempontból alapvizsgálatra tudna sort keríteni a jelöltekről, még beiktatásuk előtt, bizonyos idő alatt. A javaslatot 22 igen, 8 nem, 10 tartózkodás mellett megszavazták. A törvényt részletes vitára bocsátották a zsinati küldöttek.

A negyedik ülésen dr. Gimesi Szabolcs elnökletével a Szolidaritási Alapról szóló törvényjavaslat általános vitájára került sor, Muntag András előterjesztésében.

A tervek szerint az alapról a februári zsinati ülésen lenne részletes vita, ekkor kezdődne működni az alap adminisztratív része és 2013-tól kezdődne a járulék fizetése, a nyugdíjkiegészítés- és a segélyek kifizetése.

A zsinati tagok megszavazták a hatálybaléptetésről szóló tervezetet, név szerinti szavazással, majd a szövegtervezetre tett javaslatról szavaztak.