Csak a név új, a szolgálat a régi – Megváltozott a neve a Soproni Evangélikus Nyugdíjasháznak

Ki is volt Fabricius Endre? Ezt olvashatjuk róla:

Fabricius Endre Sopronban született, mint Fabricius Theofil gombkötőmester és Straner Katalin fia. Szorgalmával és tehetségével már az elemi iskolában kitűnt. Ugyancsak mesterségre készült és alsóbb tanulmányai befejeztével asztalosműhelyben kezdte meg pályáját. Baleset folytán 15 éves korában karja úgy megsérült, hogy mesterségének gyakorlása szinte lehetetlenné vált, így – apja már nem élvén – a soproni evangélikus egyház sietett anyagi támogatással további tanulása lehetőségének biztosítására. A soproni evang. líceumban tanulmányait befejezvén, 1794-96-ban a pesti egyetem joghallgatója, majd Pesten ügyvédjelölt. 1798-ban nyert Pesten ügyvédi oklevelet, és hazatérve Sopronba, ügyvédi irodát nyitott. 1808-ban Sopron sz. kir. város tanácsnokává, 1815-ben Sopron sz. kir. város kapitányává, majd Zólyom vármegye táblabírájává választották.

1823. febr. 3-án Sopron sz. kir. város polgármesterévé választották, Ugyanez év március havában a soproni evang. egyház elnöke lett. Utóbbi tisztségében az 1823. aug. 23-i konventgyűlésen az evang. líceum újjáépítését javasolta. 1824. szept. 30-án az újjáépülő ev. líceum alapkövét, mint a soproni ev. konvent elnöke letette. Az elkészült új líceumi épületet 1825. okt. 4-én díszes ünnepség keretében avatta fel. Ugyanezen évben Sopron vármegye táblabírájává választotta, ebben a minőségben részt vett a megyegyűléseken.

Polgármesteri ciklusa lejártával – a városi szabályzat értelmében az evang. vallású polgármestert katolikus vallásúnak kellett felváltania – 1827-ben másodszor is városkapitánnyá lett. 1832-ben Sopron sz. kir. város országgyűlési követévé választották. Az 1836-i országgyűlésen ugyancsak Sopron város követe volt. 1836-ban a breslaui természettudományi akadémia (Carolina Academia) tiszteletbeli tagjává választotta. 1840-ben a soproni ev. líceum felügyelője. 1841-ben a Soproni-Vasi Szederegylet alapító tagja, és mint ilyen Széchenyi Istvánnal többször tárgyalt. 1846-ban a soproni Casino Egylet alapító tagja. Ugyanez évben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VIII. közgyűlése – melyet 1847-ben Sopronban tartottak – előkészítő bizottságának tagja és ugyanakkor, mint a városi tanács hivatalból legidősebb tagja, polgármester-helyettes. Városkapitányi tiszte lejártával, mint Sopron város tanácsnoka, a város kereskedelmi ügyeit kereskedői biztosként irányította. Városház téri lakásán 1847. ápr. 9-én hunyt el és a líceum mögötti evang. temetőben volt családi sírboltban temették el. (Forrás: Fabricius Endre: Adalék a soproni Fabricius-ház történetéhez)

Fabricius Endre fia még életében családi alapítványul kötötte le a házat, mely kezelését a soproni evangélikus konventre bízta. A Fő téren álló, államosított házért kárpótlásként kapott összeget a Soproni Evangélikus Egyházközség az Otthon létrehozására fordította.

Most – az egykori nemes szívű soproni polgár nevének felvételével – így emlékezünk arra, aki a múltban is sokféle módon jótékonykodott, s akinek egykori vagyona – valamint a Széchenyi terv nyújtotta támogatás – alapot adott Otthonunk létrejöttének.