Emléktábla-avatás Maléter Pál tiszteletére

Az evangélikus egyház "kötelessége és dicsősége, hogy megemlékezzen a magyar történelemben jelentős szerepet betöltött fiairól", így Maléter Pálról is, aki a szabadság ügyéért és az ország függetlenségéért sokat tett, amikor követte az 1956-os forradalom politikai irányvonalát. A táblaavatás célja, hogy a szabadságért folytatott harc emléke "legalább kegyeleti formában fennmaradjon" - hangoztatta.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mai üzenete Prőhle Gergely értelmezése szerint többek között a "változás felismerésének lehetősége", amit ahhoz hasonlított, amikor a római katona Krisztus kereszthalálakor megtért, és felismerte Jézusban a megváltót.

Az országos felügyelő Krasznai János szobrászművész alkotása előtt állva megemlítette, hogy Maléter Pál Pestszentlőrincen az ötvenes években titokban kötött házasságot evangélikus szertartás szerint Gyenes Judithtal. Evangélikus kötődései alátámasztására felolvasta Maléter Pál levelét, amit a Luther Otthon igazgatójának írt a kollégiumba való felvételét kérve. Ebben indokul egyebek között az szerepelt, hogy édesapjától a csehszlovák állam megvonta nyugdíját.

Az evangélikus egyház elnök-püspöke, Ittzés János az ünnepségen felszentelte Maléter Pál emléktábláját, melynek során kijelentette: a volt honvédelmi miniszter halála után ötven évvel kapta meg az egyház részéről ezt az emlékművet. A keresztények reménységét is kifejezésre jutatta, amikor arról beszélt, hogy "a halállal nincsen mindennek vége", mert eljön az igazság órája. Imádságában egyebek mellett azért is fohászkodott, hogy Isten "fogja le a mai korban is a pusztítás kezét".

Az MTI-nek Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith elmondta: "meghatódott az evangélikus egyház előzékenységén", mert kevés emléktáblát állítottak eddig volt férjének. Elmesélte, hogy a Rákosi-korszak vallásellenessége miatt még szüleinek sem mondta el akkoriban, hogy evangélikus lelkész előtt is megházasodtak Maléter Pállal. Emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén Maléter Pált evangélikus liturgia szerint búcsúztatták el.

Maléter Pál (1917-1958) Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, s 1940-től 1942-ig a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1944-ben hadnagyként a szovjet Vörös Hadsereg fogságába került. 1945 után a hadseregben végzett szolgálatot, kitűnő előmenetellel a vezérkarban. 1956-ban a forradalom oldalára állt. 1956 októberétől tagja volt a Magyar Köztársaság Forradalmi Honvédelmi Bizottmányának. 1956. november 2-án Nagy Imre honvédelmi miniszterré nevezte ki. Maléter volt a kormány egyetlen pártonkívüli minisztere.

November 3-án este Tökölön, a szovjet hadsereg főhadiszállásán Kovács István vezérkari főnök és Erdei Ferenc miniszterrel együtt ő vezette a tárgyalást a szovjet csapatok visszavonulásáról és a Varsói Szerződés felbontásáról, ám az épületet csak ő nem hagyhatta el. A Nagy Imre-perben halálra ítélték, 1958. június 16-án végrehajtották a halálos ítéletet. 1989. június 16-án Maléter Pált Nagy Imre miniszterelnökkel és Gimes Miklós újságíróval együtt ünnepélyes keretek között újratemették.