Európai úton – Roma konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke is részt vett a konferenciához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája „Az egyházak szerepe az Országos Roma Önkormányzat és Magyarország Kormánya közötti keretmegállapodás végrehajtásában” volt. 

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke köszöntőjében elmondta: „A magyarországi cigányság identitásának alappillére, hogy a roma ember kötődik a valláshoz és családcentrikus. Ezért tartjuk a kormány mellett a legfontosabb partnernek az egyházakat. A mai keretmegállapodás bezárja azokat a botránykapukat, amelyeket eddig a politika kreált. A magyarországi cigányság dolgozni akar! Ehhez kéri az Országos Roma Önkormányzat a kormány és az egyházak segítségét.”

Dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a római katolikus egyház roma ügyekért felelős püspöke elmondta: „A katolikus egyház élen jár európai szinten is abban, amit a cigányságért tesz és tenni akar. Büszkék vagyunk arra, hogy az 1400-as évektől találunk nagyon sok olyan papot, akik például iskolákat hoztak létre, és az egész életüket a cigányságnak szentelték. Három pillére van a munkánknak. A munka és az oktatás mellett harmadikként a szívet emelném ki, hiszen szív, szeretet, törődés nélkül a fejlődés, a munka és az oktatás nehezen indulhat el. Az egyház nagyon sok projektnek az emberi oldalán tudna segíteni. Sok projekt amiatt hal el, mert nincs ember, akire építsék. Regionális központok esetében az emberek kiválasztásában, a közalkalmazottak érzékennyé tételében is tudnánk segíteni, vagy akár a munkahelyteremtésben.”

Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hozzászólásában kiemelte: „a tervezet abban hoz újat és jelent áttörést, hogy szakít azzal az egy szempontú és egysíkú megközelítéssel, hogy mindennek egy oka és egy megoldása van.” A püspök elmondta, hogy „a református egyházban is van már olyan lelkész, aki felvállalja roma származását, utalva többek közt a református fenntartású Keresztyén Roma Szakkollégiumban dolgozó spirituálisra, aki gyülekezeti lelkészi munkája mellett végzi a feladatát. Ha tényleg megvan a felek részéről az együttgondolkodás és odaszánás, akkor közösen olyant tehetünk, ami miatt nem kell szégyenkezni.”

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hozzászólásában rámutatott, hogy „minden nép himnusza sokat elárul az identitásáról, igaz ez a magyar és a cigány himnuszra is. Mindig szíven talál az első versszak két sora: »Gondok kése húsunkba vág, / Képmutató lett a világ.« Evangélikus részről is bűnbánattal kell kezdenünk, hiszen sokkal kevesebbet tettünk, mint amit tehettünk volna, vagy kellett volna tennünk. Az Európai úton című kiadványban fedeztem fel a döbbenetes számot: az elmúlt húsz évben 120 milliárd forintot költött Magyarország a roma integrációra. Az elmúlt időben sokszor volt ürügy a romakérdés arra, hogy pénzeket szerezzünk. Sok volt a képmutatás. Talán eljött az idő, hogy őszintén beszéljünk az előítéletekről, a feszültségekről. Be kell látnunk annak a hozzáállásnak a tévességét, hogy a romáknak meg kell térni hozzánk. Ez nem így van. A romákkal együtt kell megtérnünk ahhoz, akinek mindnyájan a gyermekei vagyunk.”

A görög katolikus Juhász Éva kritizálta a sajtó hozzáállását, akik a délelőtt egy részén jelentek csak meg, akkor is csupán a politikusok miatt. Hiányolja a romákkal kapcsolatos pozitív híreket is, hiszen ma egyértelműen csak a botránynak és erőszaknak van hírértéke. Hiányoznak a pozitív példák, amelyeket a társadalom előtt felmutathatunk – tette hozzá.

Lakatos Péter, az MTA Nyelvtudományi Intézetének fiatal roma kutatója fontosnak tartja olyan előkészítő programok létrehozását az egyházi felsőoktatásban, amilyen már működik a Semmelweis Egyetemen, segítve a sikeres felvételi teljesítését. Az ilyen programok a roma származású papok, lelkészek képzését is segítenék, valamint azt, hogy vállalják is származásukat. Mivel ők nemcsak résztvevői, hanem tárgyai is a cigánykérdésnek, emiatt könnyeben és mélyebben megértik a kérdéskört. „Cigány emberként fontosnak tartanám, hogy az egyházak meglássák a cigány fiatalokban a lehetőséget” – mondta.

Rácz Tamás az Országos Roma Önkormányzat részéről hozzátette: „Mára jutottunk el oda, hogy a roma kérdésben megszűntek a tabuk.” Neoprotestáns (Hit Gyülekezete) lelkészként hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a rivalizálás helyett kialakulhasson végre az ökumenikus összefogás.

Varga Gusztáv, a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola és Alapfokú  Művészetoktatási Intézmény alapítója megemlítette azt az évtizedes tapasztalatot, amelyet a roma fiatalok oktatásában szerzett, valamint az általa kidolgozott Kincses Központ tervét, amit a kormány beépíteni látszik az az új tervezetbe. Hangsúlyozta: „A romaságnak mindig megvolt az indíttatása a polgárosodásra. Négyéves ciklusokban gondolkodva nem lehet a romakérdést megoldani.”

Vizi E. Szilveszter akadémikus, a beszélgetés moderátora zárásként elmondta: „Fontos, hogy már ne lehessen ürügy a romapolitika. Ami a sajtót illeti, meg kell jelenni az örömhírnek és az eredményeknek. Az oktatással kapcsolatban nemzetközi tapasztalat, hogy az elit identitásának megvallásával a fiatalok elé állítható példakép lehet.”