Összefogva – Ádám és Éva gyermekeiként

Ne azt keresd, ami elválaszt, hanem ami összeköt...

A beszélgetés megkezdése előtt (amelyen népes hallgatóság, és közel száz diák jelent meg), Csiszár Ágnes, a rendezvény szervezője elmondta, hogy ez a kerekasztal beszélgetés egy öt programból álló projekt befejező része, amely során a soproni zsidóság igyekezett bemutatni önmagát. Az eddigiekben már sor került a város zsidó emlékeinek bemutatására, a „kóser” konyha alapjainak, a zsidó szokásoknak és ünnepköröknek a megismertetésére, s ez utolsó alkalommal pedig a zsidó és nem-zsidó emberek társadalmi csoportjainak egymással ütköző aktuális problémáiról, a békés és egymást elfogadó, egymást tisztelő együttélés lehetőségeiről szóló egyházi vélemények meghallgatására kerül sor.

A történelmi egyházak képviseletében a beszélgetésen részt vett Henczel Szabolcs plébános, dr. Vladár Gábor református lelkipásztor, rektor, Gabnai Sándor evangélikus esperes, valamint Fináli Gábor izraelita vallási vezető (rabbiképző hallgató).

Pár gondolat a helyszínen elhangzottakból

Szabolcs atya véleménye szerint, mivel egyre nyitottabb a világ, egyre nehezebb a választás is a jó és a rossz között, miközben súlyos morális válságban élünk. Ezért egyre fontosabb az egyházak és a papság szerepe, amely kiutat tud mutatni a társadalmi, s így a keresztény-zsidó törésvonalak mentén is.

Dr. Vladár Gábor lelkész arra emlékeztetett, hogy míg az ’50-es, ’60-as, ’70-es években nem volt jelentős társadalmi ellenszenv a kisebbségek iránt (akár a cigányok, akár a zsidók vagy más népcsoportok esetében sem), addig manapság sokkal inkább tetten érhető ez a jelenség, mert a fiatalok erkölcsi nevelése súlyosan hiányos, és így egyre gyakrabban eshet meg, hogy egy-egy fiatal szélsőséges eszmék, csoportok vonzáskörébe kerül. A globalizáció térhódítása, az anyagiasság és a praktikus észérvek mellett egyre inkább hiányzik a hit, és hiányoznak a „szentek”.

Gabnai Sándor evangélikus esperes az emberi gyarlóság egyik különös fajtájára az „irritációra” mutatott rá, amely rossz tanácsadó a másképp gondolkodókkal, élőkkel, hitűekkel, a máshonnan származókkal szemben, így a zsidósággal szemben is. Mostanában épp azokat a feladatokra vagyunk mi, keresztények a legirigyebbek, amelyeket egykor önként adtunk át gyakorlásra a zsidóságnak, mint a kereskedést és a hitelezés, bankárkodást. Ne tegyünk tehát most szemrehányást ezekért.

Az Izraelita Egyház, illetve a zsidóság megjelent képviselője, Fináli Gábor úgy értékelte a magyar többség és az izraelita közösségek jelenlegi ellentétét, hogy ez jóval kisebb és elviselhetőbb szintű, mint a Nyugat-európai országokban. A többség Magyarországon elfogadó a zsidósággal szemben, és szerencsére egyre több a velük szimpatizáló magyar ember. Az Árpád-házi királyok híres toleranciája Magyarországon az 1910-es, ’20-as években megszakadt, amit a mában kellene újra a helyére állítani. Mind a keresztény, mind a zsidó tanítások szerint Ádám és Éva voltak az első emberek, így mindannyian tőlük származunk, és ez egy igazi jó kiindulási alap volna egymás elismerésének megújítására – mutatott rá a vallási vezető.