Magyarország és a zsidók címmel előadást és vitafórumot rendeztek Stuttgartban

Az intézet előadótermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt az alkalom első részeként Fabiny Tamás püspök tartott előadást Magyarország és a zsidóság kapcsolatáról. Elöljáróban kitért arra, hogy a stuttgarti Operaházban néhány nappal ezelőtt sajátos felfogásban mutatták be Andrea Moses rendezésében Berlioz Faust elkárhozása című darabját.

A mai Magyarországon játszódó részben a Rákóczi-indulóra a Magyar Gárda tagjai vonulnak be nemzeti és Árpád-sávos zászlókkal, és véresre vernek egy lakodalmat ünneplő roma családot. A darabban továbbá utalás történik arra is, hogy az egyház is támogatja ezt a paramilitáris szervezetet. A püspök hangsúlyozta, hogy Magyarországon – más európai országokhoz, így Németországhoz is hasonlóan – valóban jelen vannak a szélsőségek, ám az ilyen ábrázolás egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Az egyházak többször és egyértelműen elhatárolódtak a fajgyűlölő uszítástól és általában a szélsőségektől.

A püspök másik előzetes megjegyzése az volt, hogy Stuttgartban hangsúlyozni kell, hogy 1945 októberében éppen ebben a városban fogalmazták meg a német egyházak bűnvalló nyilatkozatát, amelyet a náci Németországban vállalt szerepük miatt tettek.

A továbbiakban Fabiny püspök történeti áttekintést adott a zsidóság magyarországi jelenlétéről, valamint ismertette a hallgatósággal az evangélikus egyház számos, a zsidósággal kapcsolatos megnyilvánulását.

Az est második részében Ódor László igazgató vezetésével Fabiny Tamás evangélikus püspök és Joel Berger magyarországi születésű rabbi párbeszédére került sor.

A közönség élénk érdeklődésétől kísért dialógusban szó esett politikáról és kultúráról, előítéletekről és azok legyőzéséről, zsidó és magyar identitásról. Az együttlét végén Radnóti Miklós Hetedik ecloga című verse hangzott el magyar és német nyelven.