Az utókornak üzent a rejtélyes Mihalda

Az utókornak üzent a rejtélyes Mihalda

Share this content.

Forrás: beol.hu, szöveg: Nyemcsok László. Fotó: Imre György
Békéscsaba – A békéscsabai Sicz György gyerekkorában, az 1940-es években hallott először ­Mihaldáról (Michaldy, Michalda­). A Csabán élő szlovák bölcs öregek rejtegették a jóslásokat tartalmazó könyvet, hogy ne legyen ebből bajuk. Sicz György egy padlásseprés alkalmával talált rá egy címlap nélküli, de bekötött példányra. Beleolvasva jött rá, hogy ez egy eredeti kiadás az 1800-as évekből.

Sicz György elmondta, a hosszú életű, csabai tót apókák bő szárú, hosszú, fehér gatyában, mezítlábasan, fedett bőrpapucsban jártak, nagy bajszuk alatt hosszú szárú pipát szopogatva­. Törve a magyart, inkább tótul beszéltek.

„Gyakran meséltek egy bizonyos Mihaldáról, akit mi férfi­embernek képzeltünk el. Akkor még nem tudtuk, hogy mikor, de olyan jóslatokat írt, melyek a történelem során bekövetkeztek”– hangsúlyozta Sicz György. – „A próféciák egy része a mi korunkra is ráillett, ezért hihetőnek tűnt az egész. A könyvet akkoriban soha nem láttuk, és nem fogtuk fel, hogy amiatt, mert az ’50-es évek jövőképébe nem illett bele. Utólag jöttünk rá, hogy a könyv nem volt »ajánlott irodalom«, olvasását, terjesztését tiltották.”

A nyugdíjas kertészmérnök érdeklődését hosszú évtizedek kihagyása után egy csabai, megyei könyvtárbeli „turkálódás” keltette fel, aktualizálására pedig a csabai ősök 300 évvel ezelőtti „honfoglalása” indította.

„A ma embere nem tudja – talán nem is akarja – átélni azt a heroikus időszakot, amikor a felvidéki szlovák jobbágytelepesek a vallásüldöztetéstől indíttatva, a jobb megélhetés reményében, Harruckern János György földesúr hívó szavára tettek. Elindultak szekereikkel és kevéske vagyonukkal az ismeretlenbe, Csabára” – mondta Sicz György.

„Itt nem a Kánaán­ fogadta őket, hanem a mocsaras táj, amelyet később szívós, szorgalmas munkával termőfölddé varázsoltak. Kevéske anyagi vagyonukon kívül szellemi munícióként három könyvet hoztak magukkal: a Bibliát­, a Tranosciust – az evangélikus énekeskönyvet – és a Mihaldát, a jóslatok könyvét. Utóbbi­ a maga nemében kuriózum: ókortörténeti gyökere van, hiszen a ­szibillák sorában a 13., Sába királynőjének, Mihaldának a jóslatait tartalmazza. Salamon királynak szánta – bőséges kincsek kíséretében –, aki író­deákjával megörökítette az utókor számára.”

Az iratokra jellemző, hogy már nagyon korán és sokszor átírták az eredeti héber vagy görög nyelvből, és a korai középkorban már angol nyelvre­ fordították. Így került be az ­európai kultúrkörbe. Innen fordították cseh nyelvre, amely közép-európai térségbeli elterjedésének az alapja. A Mihalda­ a világ vége előtti napokról, az ítélet napja előtt bekövetkező csodákról is jövendöl.

A csabai evangélikus szlovákok mentalitására Haan Lajos kutatásai szerint a mély vallásosság volt jellemző. A legnagyobb konfirmációi, házasságkötési ajándék a Biblia vagy a Tranoscius volt, de ott következett a sorban a Mihalda is.

Dedinszky Gyula evangélikus lelkész azt írta: „Az egyik legolvasottabb könyv volt a régi csabaiaknál, valósággal szent könyvnek tartották.”

„Utóbbi gondolatsor lehet ihletője és indoka annak a szándéknak, hogy tisztelegve őseink hit- és hiedelemvilága előtt – Csaba újratelepítésének 300 éves évfordulóján – szlovák eredetiben és magyar fordításban is hozzáférhetővé tegyük ezt a korábban oly nagy becsben tartott könyvecskét, melyből úgy idéztek, mint a Szentírásból” – magyarázta Sicz György.

Néhány jövendölés Mihaldától
Tizenkét jelenséget, történést is megjósolt Mihalda. Többek között azt, hogy eljön az idő, amikor az emberek ünnep­napokon is dolgoznak. Amennyiben az ifjúság 14-15 éves korában házasodik, az ferde állapotot szül. Korán megunják egymást, és egyikőjük elhagyja a másikat. Ha a vetőmag önmagát nem adja ki a földből, azt a nép a cserebogár és egyéb kártevők pusztításának tulajdonítja. Az Úr sok várost, falut tűzzel megsemmisít, az embereket háborúval ritkítja. A nap nem süt majd olyan melegen, mint korábban, a hideg után újra ­hideg jön, és az aratást meleg köntösökben, bundákban kell ­végezni. Sicz György elmondta, megannyi egyéb jóslatot is összegyűjtött Mihaldától, Sába királynőjétől, aki több ezer év távlatából üzen nekünk. Úgy gondolja, a szlovák ősök tisztelete miatt is érdemes lenne ebből egy könyvet kiadni.

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!