Digitális (de)generáció?

Digitális (de)generáció?

Share this content.

Forrás: Híd magazin, szöveg: Miklya Luzsányi Mónika
„Az internet gondolkodásképtelen ősembereket nevel a gyerekeinkből.” Ez a mondat egy gyermekkönyvkiadó szerkesztőségi ülésén hangzott el, egy olyan ember szájából, akinek több évtizedes tapasztalata van arról, milyen könyveket érdemes kiadni gyerekeknek, fiataloknak. Döbbenten hallgattam, amit mondott, s csak az rázott meg még jobban, hogy a szerkesztőségben mindenki igazat adott neki. Olyan (igaz, jobbára könyvészeti) szakemberek, akik elvben értenek a gyerekekhez. Bizony, sokszor mi, szülők is úgy érezzük, hogy egyfajta visszafejlődés történik. Mintha a digitális generációváltás valójában degeneráció, visszafejlődés lenne. Tényleg! Hogy is van ez?

A virtuális világ veszélyes hely. Kicsit olyan, mint a Vadnyugat volt a kezdetekben. Egy meghódításra váró, ismeretlen világ, amelyben az erőfölény, a gyorsaság, a jó reakciókészség dominál, ahol bármelyik pillanatban tűzharcba keveredhetünk, vagy pellengérre állíthatnak bennünket egy rosszul fogalmazott mondatunkért, félreértett reakciónkért. Ahol bármelyik bokorban ott lapulhatnak az ellenséges bennszülöttek, akikkel vagy elszívjuk a békepipát (amibe ki tudja, milyen füvet kevertek), vagy gond nélkül hátba támadnak és megskalpolnak. Egy olyan világ, ahol nem számítanak az évezredek alatt kialakult társadalmi és etikai normák, ahol egészen más (nekünk, „érett” felnőttek számára sokszor megbotránkoztató) viselkedés- és beszédmód uralkodik. 

És az internet más tekintetben is olyan, mint a Vadnyugat volt régen. Mert nemcsak veszélyeket rejt, hanem sok minden mást is. Valódi kincseket, amelyekért keményen meg kell küzdeni. Számtalan lehetőséget, olyan felfoghatatlanul nagy távlatot, amelyre sohasem volt lehetősége az emberiségnek. Azzal, hogy egy klikkeléssel kapcsolatba léphetünk a világ bármely táján élő emberekkel, hogy virtuálisan eljuthatunk a földgolyó legeldugottabb sarkába, mérhetetlenül kitágult és egyben össze is zsugorodott a világ. Ráadásul az internet egy olyan, mindenki számára elérhető tudásbázis, amellyel még az egykori alexandriai könyvtár sem dicsekedhetett, pedig azt a világ hét csodája közé soroljuk. Az internet ugyanis a ma élő emberiség ÖSSZműveltségének tudásbázisa, amely teljesen demokratikusan, bárki számára elérhető. Tehát a virtuális világ hatalmas távlatokat nyithat meg bárki előtt, s ha megfelelően használja ezeket a kincseket, akkor több generációra is megalapozhatja nemcsak a saját, hanem a családja vagy tágabb közössége életét, akár gazdaságilag is. Mert látnunk kell, hogy a 21. században megváltoztak a gazdasági erőviszonyok. Manuel Castells, a hálózatos világ egyik első kutatója mondja, hogy a virtuális kultúraváltással megváltozott a gazdasági hatalom szerkezete. A tőkés társadalomban a pénzé volt a hatalom. Ma a hatalmat az információ és az innováció jelenti, vagyis a megszerzett információk újító jellegű alkalmazása. Az új információkra alapuló innováció mögé azután besorakozik a tőke, a pénz is. Erre kiváló például szolgálnak a Szilícium-völgy ifjú titánjai, akik valójában egy-egy innovatívan felhasznált ötlet eredményeként tettek szert dollármilliárdokra. 

Ám nem csak a világ vezető rétegének van szüksége erre a gondolkodásmód-váltásra, hiszen a virtuális világ hatása meghatározza hétköznapi életünket, munkánkat is. A Tempus Közalapítvány kutatásai szerint 2025-re a betöltendő állások 90%-ához szükség lesz digitális ismeretekre. Jelen pillanatban Európa (!) lakosságának 40%-a nem rendelkezik megfelelő digitális ismeretekkel, így a munkaadók 40%-a nem talál megfelelő (digitális) készségekkel rendelkező munkaerőt. Ennek következtében a munkavállalók 30%-a képesítésének nem megfelelő munkakörben dolgozik. Tehát az internet használata, a virtuális világban való jártasság elengedhetetlenül fontos a ránk következő generációk számára. Ha féltésből eltiltjuk gyermekeinket a virtuális világtól, az körülbelül olyan, mintha a Vadnyugaton egy szülő nem tanította volna meg lovagolni és lőfegyvert használni a gyermekét, amivel (csupa féltésből) életképtelenné tette volna. De nem is tudnánk eltiltani gyerekeinket az internettől, hiszen a mai gyerekek jobb felhasználók, mint a szüleik, és ha internethez akarnak jutni, akkor könnyedén megtalálják a módját, hogy fellépjenek a világhálóra. 

A virtuális kultúra valóban megváltoztatja a gyerekeink érzékelését, észlelését, információszerzését. Gyarmathy Éva akadémikus 2012-ben az ELTE PPK Digitális konferenciáján, illetve a Diszlexia a digitális korszakban című könyvében fejtette ki azt a nemzetközi kutatásokra alapozott állítását, miszerint a digitális korszak gyermekeinek ismeretszerzési funkciói lényegileg mások, mint a többi generációé. A Gutenberg-galaxis idején az ismeretszerzés a bal agyfélteke domináns működésén alapult: ismereteinket a beszéd, az olvasás, a számolás, a logikai műveletek, az absztrahálás alapján alakítjuk ki. A digitális nemzedéknél azonban megfigyelhető a jobb agyféltekés információszerzés elsőbbsége. Elsődleges információikat a vizualitás, téri rendszerek, érzelmek, képzetek, megérzések, intuíciók, hangeffektusok alapján szerzik. Míg a bal agyféltekés gondolkodás elsősorban elemző és absztraháló, addig a jobb agyféltekés az egészre koncentrál, tehát globális ismeretszerzésről kell beszélnünk. Az adott információkat szimultán érzékeli, s hozza szintézisbe. Az előző korokban a jobb agyféltekés ismeretszerzést fenntartottuk (és ma is fenntartjuk) a művészek privilégiumának, s lelkesen bólogatunk, amikor Nobel-díjas tudósokról kiderül, hogy mindkét agyféltekéjüket hasonló mértékben használták, hiszen ez csak a különleges képességű emberek sajátja. Ezzel a jobb agyféltekés tanulást, illetve a két agyfélteke közötti kiegyenlített kapcsolatot óhatatlanul is beskatulyázzuk a „csodabogár”, a normálistól eltérő kategóriájába.

Pedig Gyarmathy eredményei alapján azt kell(ene) felismernünk, hogy ami évezredeken keresztül különlegesnek vagy abnormálisnak, atipikusnak számított, az ma természetessé kezd válni. A net-nemzedék ugyanis nem dominánsan bal agyféltekés gondolkodó, de nem is jobb agyféltekés! Bár elsődleges információit a jobb agyféltekével szerzi, a két agyfélteke közötti ingerületi átjárás jóval gyorsabb, mint az előző generációk esetében. Az információit audiovizuálisan szerzi, de szinte azonnal (szimultán), átküldi a jobb agyféltekébe, ahol elvégzi a szükséges logikai műveleteket. Ám az információ itt nem áll meg. Míg az olvasási tanuláson, a könyveken felnőtt ember az elemzés és logikai műveletek elvégzése után alakítja ki az adott információról a saját képét, majd helyezi el a saját rendszerébe, addig a digitális nemzedék gyermeke a már elemzett információt egyidejűleg dolgozza fel a jobb és a bal agyféltekével, így a megszerzett és elemzett információk összességéből, sok esetben kreatív módon hoz létre egy esetleg teljesen új szintézist. 

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: míg a szülők generációja egy információ megszerzéséhez jobbára csak az egyik agyféltekéjét, a balt használja, addig a digitális generációk ugyanazon információ megszerzésére és feldolgozására „hármat”, hiszen az ingerület oda-visszajár az agyféltekék között. Tehát, a digitális generációk jóval intenzívebben és nagyobb hatékonysággal használják az agyukat, mint a szüleik. Változásuk ezek szerint nem „elősemberesedés”, hanem egy másfajta ismeretszerzés, ami jóval hatékonyabb a virtuális világban, mint a szülők generációjának bal agyféltekés gondolkodásmódja. Nem kell tehát félnünk a „visszafelé fejlődéstől”, hanem segítenünk kell a gyermekeinket abban, hogy valóban ki tudják használni a virtuális világ távlatait, magukévá tudják tenni kincseit. De meg kell tanítanunk őket arra is, hogyan viselkedjenek és hogyan védjék meg magukat a „vadnyugati” viszonyok között, hogy ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek ennek a virtuális kultúraváltásnak. 

A szerző író, teológus

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!