Az egyházak jogállásával kapcsolaban döntött az Alkotmánybíróság

Az egyházak jogállásával kapcsolaban döntött az Alkotmánybíróság

Share this content.

Forrás: MTI
Budapest – Mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg az Alkotmánybíróság (AB) 2017. december 20-án szerdán közzétett döntésével annak kapcsán, hogy a „bevett egyház” jogállásának megszerzésére irányuló eljárásban a parlamenti döntésre adott határidő elmulasztásához nem fűződik jogkövetkezmény, és ennek orvoslására hívta fel az Országgyűlést.

Az AB megállapította: sérül a tisztességes eljárás követelménye, ha nincs jogkövetkezménye annak, hogy az Országgyűlés elmulasztja a döntésére adott 60 napos határidőt, az eljárásban érintett vallási szervezetnek pedig hiányzik a jogorvoslati joga.

Az AB eljárásának alapja a konkrét ügyben egy alkotmányjogi panasz volt. Az indítványozó 1990 óta nyilvántartásba vett egyházként működött, és azt sérelmezte, hogy bár egyházi jogállását nem veszítette el, a bírósági nyilvántartásban is egyházként szerepel, azt mégsem ismerik el egyes eljárásokban, például az általa fenntartott idősek otthonának finanszírozása kapcsán. Az indítványozó szerint ez a vallási közösséget érintő, alkotmányos indok nélküli hátrányos megkülönböztetés, ezért kérte a Kúria adott ügyben hozott ítéletének megsemmisítését.

Az AB egyfelől megállapította, hogy a Kúria ítélete és az azt megalapozó jogszabály-értelmezés nem sérti az alaptörvényt, másfelől azonban hivatalból vizsgálta, hogy az indítványozó által állított sérelmet okozhatták-e a szabályozás hiányosságai. Ennek során megállapította, hogy miután a „bevett egyház” jogállás megszerzését az alaptörvény feltételekhez köti, így az nem tekinthető egy vallási közösség alanyi jogának.

Az AB ugyanakkor kimondta: az Országgyűlésnek nemcsak hatásköre, hanem feladata is dönteni egy egyház elismeréséről.

A testület rámutatott: alaptörvényi szintű követelmény, hogy a „bevett egyház” jogállás megszerzésére irányuló eljárás során is érvényesüljenek a tisztességes eljárás követelményei, mely azt jelenti, hogy az ügyet tisztességes módon és észszerű határidőn belül kell intézni, a döntéssel szemben pedig jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani.

Az AB mindezek alapján felhívta az Országgyűlést: 2018. március 31-ig alkossa meg a törvényi garanciáját annak, hogy az egyházi elismerésről észszerű, törvényes határidőn belül érdemi döntés szülessen.

A határozat meghozatalában részt vevő 14 alkotmánybíró közül kettő, Balsai István és Dienes-Oehm Egon élt különvéleménnyel.

Az AB határozatának teljes szövege elolvasható a testület honlapján: alkotmanybirosag.hu.

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!