Éhségsztrájk Strasbourgban az egyházi törvény ellen

A nyáron elfogadott, január elsején hatályba lépő törvény a több száz bejegyzett felekezet, vallási közösség közül csupán tizennégyet ismer el egyháznak. A többiek sorsáról a parlament dönt, de ahhoz, hogy a kérelmezőknek egyáltalán esélyük legyen az egyházi státusz elnyerésére, legalább ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. (A törvény megszavazása előtti órákban a Fidesz úgy nyilatkozott, hogy az ezerfős limitet kiveszi a jogszabályból – aztán mégis benne maradt.) Elutasító döntés esetén a vallási közösségek lényegesen kedvezőtlenebb jogi és gazdasági feltételek mellett, egyesületként folytathatják tevékenységüket.

Izsák-Bács Jeremiás azok közé tartozott, akik – elsőként tiltakozva a törvény ellen – Egyházak Nyilatkozata címen alkotmánybírósági beadványt fogalmaztak. A lelkipásztor a közelmúltban ennél határozottabb lépésre is rászánta magát: november 10-e óta éhségsztrájkol Strasbourgban. Sajtóközleménye szerint „miután hivatalosan benyújtotta a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz az Egyházak Nyilatkozatának angol nyelvű változatát, engedélyt kért és kapott a város Prefektusától a demonstrációhoz”. A nyilatkozatot az Európai Parlamenthez is el fogja juttatni.

Magyarországon Soós Péter, az egyik evangéliumi keresztény egyház lelkésze tartja vele a kapcsolatot. Elmondása szerint Izsák-Bács Jeremiás – aki feleségével együtt utazott ki – csak folyadékot vesz magához, ételt egyáltalán nem. Az akciót addig folytatja, ameddig csak erővel bírja. Idehaza aggódnak az egészségéért: egyelőre még nem talált orvost, aki ellenőrizné az állapotát.

A mennonita vezető lelkész – jegyezte meg Soós Péter – Erdélyből települt át Magyarországra. Tíz éve próbál magyar állampolgárságot szerezni, de eddig nem járt sikerrel.

Az interneten található meghatározás szerint a mennoniták csoportja németalföldi eredetű, protestáns vallási közösség. Nevüket a 16. századi alapító, Menno Simons után kapták. A mennoniták a modern világtól elszigetelten, szigorú életszabályokat követve élnek. Elutasítják a technikát, a vagyonosodást és az erőszakot.

A mennoniták hite lényegében kálvinista, az egyházat azonban a hívők szabad gyülekezetének tekinti, amelyet az egyénnek előzetes oktatás és hitvallás után a 14-ik betöltött életévben történő megkeresztelkedése alapoz meg.

Izsák-Bács Jeremiás a nemzetközi és a magyar közvélemény, valamint az európai uniós hatóságok figyelmét szeretné felhívni a „Magyarországon tért nyerő jogállam- és demokráciaellenes, elnyomó, kirekesztő, etikátlan, diktatórikus és tömegeket megtévesztő hatalomgyakorlásra”, amelynek csak egyik kirívó példája az új egyházi törvény. Szeretné elérni, hogy minél többen vállaljanak szolidaritást a „diktatórikus kormányzati intézkedések kárvallottjaival, a jogfosztott és sérelmeket szenvedő emberekkel”.

Magyarországon várhatóan több érintett egyház képviselője imával támogatja majd a Strasbourgban demonstráló lelkész céljait: előfordulhat, hogy némelyek csatlakoznak a tiltakozó böjthöz.