Múlt századi merengő: április, Szent Györgytől Szent Mihályig

Múlt századi merengő: április, Szent Györgytől Szent Mihályig

Share this content.

Szöveg: Győri András Timótheus
Szent György napjától, április 24-től kapták a megbízatásukat a juhászok, gulyások, hogy majd Szent Mihálykor, szeptember 29-én elszámoljanak. Nagytarcsán ebben a tavaszi-nyári időszakban már naplementével szólt az estharang.

Kis Mihály sárkányölő Szent György napján, reggel hétkor hagyta el a Tompa utcai „pásztorházat”. A disznók a házak előtt, az útszéli pocsolyákban dagonyázva várták. Mihály két fekete korcs kutyájával és ostorának csattogtatásával indította a menetet a „Szentvégből”.

Mire a Zrínyi utca közepére ért, a kovácsműhelynél (a mai posta helyén) már ott sorakoztak a „futómű-felújításra” váró fogatok. Kálmán bácsi a fújtatóval hevített tűzből épp ekkor emelte ki hosszú nyelű szerszámával a vörösen izzó, méretes patkót, hogy az üllőn megfelelő fazonra kalapálja Susztrik bácsi termetes muraközi lova, Géza számára. A gyarapodó kondát megzavarta a pengő hang, így a kondás intett a két kutyának, hogy rendezze a menetet. Évekkel később a gazdák disznóik helyett teheneiket hajtatták ki naponta. De Mihályt senki sem nevezte gulyásnak. Kondás maradt. Ám ekkor már az ostorcsattogtatás helyett a bikaszarvból készült, kanyargós kürt penetráns hangjával tülkölte végig az utcákat. Sipiczki néni frissen mosott szoknyái megbotránkozva lógtak a kerítésen, mert megzavarta száradásukat a marhák maguk után hagyott lepényeinek tisztátalan látványa. A menet az utolsó házat is elhagyva már a vrskák mellett kullogott. A kondásnak eszébe jött, hogy nyáron ilyentájt itt gyülekeznek majd a kis népviseletes libapásztorok, kosarukban elemózsiájukkal. A patak partján játszadoznak, szemmel tartva a baromfikat. S ha kell, akácvesszeikkel terelgetik vissza az elkalandozó kacsákat és libákat.

Már régen elütötte a nyolcat a toronyóra, mire az S kanyar előtt letértek az isaszegi országútról. A farukat lomhán riszáló marhák átkelve a laposon megérkeztek a Mókus-hegy lábához. A csorda itt a völgyben a kondás és két kormos segédje felügyeletével békésen legelészett. Mihály a déli harang kondulására megbökte kalapja karimáját, és csak magában mondta, hogy: „Isten velünk!” Azután nagyot reccsent a gém, és bólintva ereszkedett a rúd a kút fenekére. Gyors mozdulattal buktatta a csobbanó vödröt, és szapora, nagy fogásokkal húzta fel a vizet. Úgy a tizedik merítés után sóhajtva nézte a lötykölődő víz színén táncoló napsugarak villodzó kis csillagait: de sokszor kell még telemernie a vályút Szentmihályig! Itatás után az öreg akác alatt ő is elköltötte szokásos ebédjét, egy karéj kenyeret egy darabka szalonnával, vereshagymával, majd újra odalépett a gémeskúthoz, hogy szomját oltsa. „Lesz még gazdagabb ebédem is – gondolta -, ha majd a falu kandisznóit miskárolják.” 

Mert mint rendesen, a herék őt illették, csakúgy, mint a pörköltnek való ürgék Zámborit, az öreg csőszt, aki napestig a határban barangolt. Csak sötétedés után tért haza. A gulya tagjai ekkor már túl voltak a fejésen, és jászlaik előtt heverve, mélázva kérődztek. Az istálló mestergerendáján feszkelő füstifecskék halkan csiviteltek, s közben lassan csend telepedett a falura. A félhomályban denevérek cikáztak a zsupptetős vályogház felett, mikor az asszony asztalra tette a puliszkát. A négy éhes gyermek szótlanul kanalazta. Mihály is. Elégedett volt, mert jól lakott, s aznapra baj nélkül letette felelősségteljes munkája gondját. Az estebéd után elvackoltak, s ő elfújta a petróleumlámpa pislogó lángját. A füstölgő kanóc az esti imát pótolva mint tömjén ülte meg a kis szobát. 

A pásztorház poros üvegű, kis ablakán beleső holdsarló csak homályosan látta az álomba merült kondás kerek arcát. Ám tisztán érezte, hogy Mihály a karácsony előtti napokról álmodik. Akkor majd tülkölve járja körbe a falut, hogy a gazdáktól begyűjtse jól megérdemelt jussát, a zöldséget, búzát, kukoricát, meg a sonkát, kolbászt és a szalonnát.

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!