Ötven éve gyilkolták meg az igazság keresztény harcosát, Martin Luther Kinget

Ötven éve gyilkolták meg az igazság keresztény harcosát, Martin Luther Kinget

Share this content.

Forrás: Magyar Kurír
Az 1964-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett afroamerikai polgárjogi harcos életét 1968. április 4-én oltotta ki a merénylő lövése. Martin Luther King egyik legnagyobb tisztelője nem más, mint Ferenc pápa.

Az 1929-ben Atlantában született Martin King hatéves korában kapta a Luther nevet édesapjától, aki ily módon is ki akarta fejezni vallásos elkötelezettségét. King 1951-ben szerzett diplomát a Crozer Teológiai Szemináriumban, négy év múlva pedig a Bostoni Egyetemen szerzett teológiai doktorátust.

A feketéket az amerikai délen ért igazságtalanságok miatt hamarosan közéleti szerepet vállalt. Az általa 1957-ben alapított Déli Keresztény Vezetők Konferenciájának (SCLC) nem titkolt célja volt, hogy a jogfosztott emberek mellett erőszakmentesen, de hatásosan lépjen fel. Alkalmazta a civil engedetlenséget, de az erőszakot elítélte, s a cél számára sosem szentesítette az eszközt.

Kitűnő szónoki képességei miatt a hatvanas években már megkerülhetetlen közéleti szereplővé vált. Leghíresebb beszédét, az „I have a dream…” (Van egy álmom...) kezdetűt 1963-ban mondta el Washingtonban. Ezt követően többször fenyegette őt és mozgalmát az erőszak; az 1965-ös „véres vasárnapon” (Bloody Sunday, 1965. március 7.) a békés felvonulókat érte brutális támadás.

Martin Luther King nemcsak emberi jogi kérdésekben hallatta hangját, hanem a vietnámi háborút is élesen elítélte. Amerika legnagyobb hatású politikusa lett, s pályafutása csúcsán, 1968-ban, egy memphisi kampánykörútja során a helyi szálloda erkélyén végzett vele gyilkosa. 1986 óta nemzeti emléknappal tiszteleg Martin Luther King emléke előtt az Egyesült Államok.

Ferenc pápa az elmúlt években többször is fejet hajtott Martin Luther King előtt, először a 2015. szeptember 24-én a washingtoni Capitoliumban az Egyesült Államok Kongresszusának képviselői előtt mondott, történelmi jelentőségű beszédében.

„Martin Luther King menetére is gondolok, amelyet Selmából Montgomerybe vezetett ötven évvel ezelőtt: ez része volt annak a kampánynak, amelynek célja azon »álmának« elérése volt, hogy az afroamerikaiak teljes polgári és politikai jogokat kapjanak. Az az álom továbbra is inspirál minket. Örülök, hogy Amerika továbbra is – sokak számára – az »álmok« földje. Az álmoké, amelyek tetthez, részvételhez, elkötelezettséghez vezetnek. Az álmoké, amelyek felébresztik azt, ami a legmélyebb és legigazabb az emberek életében. Az utóbbi évszázadokban emberek milliói érkeztek erre a földre, hogy megvalósítsák álmukat: a szabadságban megélt jövő építését. Mi, e földrész lakosai, nem félünk az idegenektől, mert mi is sokan egykor idegenek voltunk. Mint bevándorlók gyermeke mondom ezt nektek, annak tudatában, hogy közületek is sokan bevándorlók leszármazottai.

El kell kerülnünk azt a mai általános kísértést, hogy kidobjuk mindazokat, akik zavarnak minket. Emlékezzünk az aranyszabályra: »Azt tedd mással, amit akarsz, hogy mások tegyenek veled.« (Mt 7,12) Ez a szabály világos irányt mutat számunkra. Ugyanazzal a szenvedélyes szeretettel [passion] és együttérzéssel [compassion] bánjunk másokkal, amellyel szeretnénk, hogy velünk bánjanak. Ugyanazokat a lehetőségeket keressük másoknak, amelyeket magunknak keresünk. Segítsünk másokat növekedni, ahogyan mi is szeretnénk, hogy segítsenek minket. Egyszóval: ha biztonságot akarunk, akkor adjunk biztonságot; ha életet akarunk, adjunk életet; ha kedvező alkalmat akarunk, adjunk kedvező alkalmat.”

Néhány hónappal később ismét hozzá fordult az Amoris laetitiában, hosszan idézi Martin Luther King egy 1957-es prédikációját a szeretet erejéről, mely szerint még aki leginkább gyűlöl minket, abban az emberben is van valami jó; amelyik nemzet leginkább gyűlöl minket, abban a nemzetben is van valami jó; amelyik rassz leginkább gyűlöl minket, abban a rasszban is van valami jó. És amikor meglátod az ilyen emberekben, hogy valahol mélyen ők is Isten képmásai, elkezded szeretni őket – mindennek ellenére.

Harmadszorra a pár nappal az amerikai elnökválasztás előtt mondott, szenvedélyes hangú beszédében idézte meg a baptista tiszteletes és polgárjogi harcos alakját Ferenc pápa. Bátorított mindenkit, hogy ne adja meg magát a félelemnek, mert az meggyengít és elbizonytalanít, elpusztítja a pszichés és lelki védelmi rendszerünket, és érzéketlenné tesz mások szenvedése iránt. Megemlékezett Martin Luther Kingről, aki mindig a testvéri szeretetet választotta, az üldöztetés és megaláztatás idején is. Újra idézett a Montgomeryben mondott 1957-es beszédből, mely szerint a gyűlöletre válaszul adott gyűlölet csak erősebbé teszi a gyűlölet és a gonosz jelenlétét a világban.

Egy évvel ezelőtti békevilágnapi üzenetében a katolikus egyházfő megint felszólalt az erőszakmentes cselekvés érdekében: az erőszakmentesség politikai stílus – fogalmazott –, el kell kötelezni magunkat a cselekvő erőszakmentesség mellett, életstílusunkká kell tennünk.

Címkék: Martin Luther King -

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!