100.000 dolláros „keresztyén Oscar”

Ez is Amerika!

Bibliai értékeket a médiába Ted Baehr alapítványa segítségével

Hihetetlen Amerika! A pénz világában vannak sajátos vonulatok. Így a 20 éve alapított  Hit és Értékek Hollywoodi Gálája, egészen pontosan: a Keresztyén Film- és Televíziós Bizottság,  Mozikalauz nevű társaság, amit Dr. Ted Baehr hozott létre. 1975-ben elolvasta a Bibliát, ami teljesen megváltoztatta életét és karrierjét. Megtérése után elvégezte az egyik episzkopális protestáns  teológiát az USA-ban, s hamarosan az Egyházak Nemzeti Tanácsának Kommunikációs Osztályát vezette. Ő maga is filmezett, majd filmkritikusi tevékenységet is végzett. Ezután megalapította a fentebb nevezett bizottságot és díjat. Évente megtartott „Keresztyén Oscar”-gáláján különböző kategóriájú filmeket jutalmaznak. A legmagasabb összeg, 100 ezer dollár az Epifánia-díjjal jár, 50 ezer dollárt kap, aki a Kairos-díjat nyeri meg. A két fődíjat minden évben a John  Templeton Alapítvány állja, amelynek alapítója, az idős Sir John Templeton külön megállapodott erről Dr. Baehrrel, s így a keresztyén értékeket, a család szeretetét és szerepét támogató, láttató, bemutató filmek kapják a díjakat. „Kisebb” összeg jár a gálán arra érdemesített alkotásoknak a Hit és Szabadság-díjjal, a Kegyelem-díjjal és a Teddy Bear-díjjal. Az alapító és adományozó akarata szerint évente olyan filmek, tévés alkotások kerülnek reflektorfénybe és méltatásra, amelyek „a tömegtájékoztatásban megjelenítik a bibliai és keresztyén világlátást s a hagyományos családi értékeket. De azokat is jutalmazzák, amelyek a hagyományos amerikai értékeket: a moralitást, a hitet és a keresztyénség társadalmi, kulturális, az egész életre kiható befolyását fejezik ki a maguk eszközeivel.”  

A könyv, amely megváltoztatta a világot

Idén a legnagyobb meglepetést az okozta  Hollywoodban, hogy 100-100 ezer dolláros díjat kapott  az angol Károli-Bibliának tekintett, I. Jakab király uralkodása alatt készült King James-Bibliáról forgatott BBC-film. Ezt az Angol Egyházban 1604-ben kezdték el fordítani, s 1611-re lett kész. A díjjal a King James-Biblia hatalmas nyelvformáló, kultúrateremtő erejét és mindmáig érezhető hatását ismerték el a díjosztók. A tévéfilm címe: A könyv, ami megváltoztatta a világot.

A brit veterán filmmester, Norman Stone alkotásában visszavezeti a nézőket a „sötét időkbe”, s felfedezteti velük annak a kornak, a bibliafordítás korszakának szentjeit és nagy bűnöseit, a hatalmat és a szenvedélyt. A rendező szerint a Biblia legnagyobb hatású fordítása olyan mértékben befolyásolta a világot és az európai kultúrát, mint semmiféle más alkotás sem azóta, sem azelőtt. Stone nem volt annyira ismert az Újvilágban, mint Angliában, de ez a filmbemutató szárnyára kapta a nevét, s hírnevet szerzett neki az USA-ban is. 

A családi kapcsolatok és a hit megújításáért – rendőrként

A rendező-főszereplő Alex Kendrick négy eredményes zsaru történetét dogozza fel, akik magánéletükben, apaként ugyancsak férfipróbáló gondokkal és nehézségekkel találják szemben magukat. Szeretnék, ha megújulna a hitük és közelebb kerülhetnének gyermekeikhez. Mindkét vágy meglehetősen nagy, de nem hiábavaló. A Sherwood Pictures produkció, amelynek forgatását a Georgia állambeli Albany baptista gyülekezete is támogatta, s a film DVD-változata már kapható Németországban is, alapvető, nálunk is aktuális és fontos kérdést jár körül: a becsület megalapozását a családban, ahonnan jön az elkötelezettség megújító ereje is, a hit közvetítésével, Isten támogatásával.

A film elképesztő sikerére jellemző, hogy 2 millió dollárba került, de már a bemutató hetében 2 millió dollárt hozott, s a jegyelővételekkel a hétvégén már 9,1 millióra rúgott a bevétel.  

A hűtlenségtől a gyülekezeti happy endig

Amerikai kritikusok megjegyzik: a Bátorság bibliai üzenete világos és jó. A családi és az apasági „Elég jó vagyok-e?” típusú kérdésekre mindenki a maga válaszát keresi, adja meg a hit és a Biblia koordinátái között. A hűtlenség, megbocsátás és kiengesztelődés klasszikus lépéseit mégsem tudták igazán népszerűen, közérthetően kifejezni a filmen – állítják egyes kritikusok. De így is érzelmi mélység, derű és humor hatja át a sztorit. A film gyülekezeti happy enddel végződik. Apák napján, június harmadik vasárnapján a rendőrapák megjelennek a gyülekezetben, ahol nyilvánosan fogadalmat tesznek, hogy gyermekeiket és családjukat Isten akarata szerint nevelik tovább. Majd egyikőjük, Hayes a bebörtönzött Derrickkel együtt olvassa a Bibliát. S felúszik a képre Józs 24,15: „Válasszatok magatoknak még ma, akit szolgáljatok… én azonban, és az én házam az Úrnak szolgálunk.”

Érdekes látni, ahogyan az egyik jelenetben ezek a kemény fickók, a rendőrök otthon, civilben meghajtják fejüket imára. Ez is hozzátartozik családi életükhöz. Eszembe jut, hogy a brazíliai São Paoloban is az ima, a hit és az egymás iránti figyelmesség, felelősség milyen jelentősen hozzájárult a rendőrség megújításához. Ez sem elhanyagolható üzenete a 100 000 dolláros Epifánia-díjjal kitüntetett Bátorság című filmnek.