„Aki egy embert megtámad, az mindnyájunkat támadja” – Vallásháború Nigériában

Polgárháború? Vallásháború? A terrorista hullám fokozódik Nigériában

Két templomot és egy biztonsági átkelőt, valamint a rendőrség főhadiszállását érte támadás Nigériában azt követően, hogy a keresztyén elnök, Goodluck Jonathan meglátogatta az ország második legnagyobb városát, az északi tartományban fekvő Kanót. Pénteken az iszlám szélsőségesek a várost nehézfegyverekkel és bombalövedékekkel támadták meg. Legfrissebb jelentések szerint 178 halálos áldozata volt a támadásnak. Testvérháború? Vallásháború? Kano város rendőrparancsnoka elmondta, hogy a biztonsági átkelőnél 11 személyt, köztük rendőröket és katonákat öltek meg a terroristák válaszul arra, hogy a bombatámadást követően az államelnök részvétlátogatást tett a városban. Az elnök vasárnap ment el a romos épületek miatt elszomorító látványt nyújtó városba, ahol először a helyi kórházban látogatta meg a túlélőket, majd az áldozatok családjaival találkozott. A terrorakciót ismét a Boko Haram fegyveresei hajtották végre, hét különböző helyen indítva a támadást reggel 7 és este 6 óra között.

A biztonsági erők vallási erővonalak mentén polarizálódnak

Jonathan elnök hivatalos üzenetében kanói látogatását követően megismételte korábbi kijelentését: „Az az üzenet, amit Kano lakosságának átadtam, ugyanaz, amit Nigéria minden lakosához intézek: aki egy ember ellen terrorista támadást intéz, az mindnyájunkat megtámadja.”

Az utóbbi hónapban a szélsőséges iszlám csoport kormányzati és állami épületeket, valamint keresztyén templomokat is válogatás nélkül kíméletlen tűz alá vett. Karácsonykor, újévkor hívők sokaságát ölték meg. Áldozataik száma egy hónapon belül több százat tesz ki. A támadások egyre brutálisabbak. Nigériában korábban nem tapasztalt vallási erőszakhullám szedi áldozatait. Ayo Oritsejafor lelkész (a képen látható), a Nigériai Keresztyén Társaság elnöke szerint a kormány képtelen a keresztyének megvédésére. „A nagy baj az, hogy a biztonsági erők és a rendőrség is megosztott a vallási erővonalak mentén” – mondja  a lelkész. A biztonsági erők egy része sokkal lojálisabb az iszlám iránt, mint hazája, Nigéria iránt, így előfordul, hogy bizalmas információk igen gyorsan eljutnak a Boko Haram vezérkarához. A szélsőségesek igyekeznek erőszakkal az északi régió demográfiai, lakossági összetételét megváltoztatni, mégpedig úgy, hogy elűzik onnan a keresztyéneket – magyarázza Ayo Oritsejafor.

Növekvő nemzetközi nyomás

Maga az elnök is úgy fogalmazott a christian.post amerikai keresztyén hírügynökségnek, hogy a kormányt is átitatják a szélsőségesek embereikkel. A lelkész felszólította az elnököt, hogy sokkal keményebb döntéseket kellene hoznia, s el kellene mozdítani a biztonsági erők éléről azokat a főtiszteket, akik nem a kormány döntéseit hajtják végre, illetve azokat szabotálják.

A legújabb események hatására ülésezett az USA Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága (USCIRF), és megállapította: Jonathan elnök nem képes többé megvédeni a veszélyeztetett keresztyéneket országában. Az Open Doors keresztyén szervezet közleménye szerint Nigéria – keresztyén elnöke ellenére – a 13. helyen van azon országok listáján, ahol a keresztyéneket leginkább üldözik a világon. A probléma rendezéséhez nem elég a muszlim-keresztyén megbeszélés elindítása. A kormánynak is mindent meg kell tennie a terrorista szekta megfékezésére, illetve felszámolására. Az Open Doors USA szóvivője, Jerry Dykstra kijelentette: „A nigériai elnöknek határozottan lépnie kell, mi meg imádkozunk azért, nehogy polgárháborúba torkolljék a jelenlegi brutális helyzet.”