„Európai államközi partnerségek híján senkinek sem lesz jövője”

A rendezvényen szó esett a magyar kormány nemzetpolitikai stratégiájáról, a honosított, vagy visszahonosított állampolgárok számára bevezetendő választójogról, az anyaország határain kívül, nemzeti közösségekben élő magyarság autonómiatörekvéseinek lehetőségeiről. Az est házigazdája Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus–lutheránus püspök volt.

Kalmár Ferenc András 1955-ben Brassóban született, 1980-ban Bukarestben szerzett fizikusi oklevelet – vázolta fel Papp Annamária. – Édesapám békéscsabai származású, de a család általában Nagyvárad környéki. Szüleim a kolozsvári Bolyai Egyetem jogtudományi karán végezték tanulmányaikat, majd politikai okok miatt Nagyváradról Brassóba költöztek – magyarázta Kalmár Ferenc. Mint mondta, házassága miatt 1985-ben költözött ki Szegedre, a Brassóban elkezdett villamosmérnöki tanulmányait szintén itt fejezte be. 1995-ben lett a KDNP tagja, és még ugyanattól az évtől a politikai alakulat szegedi szervezetének elnöke. 2003-ban a párt Csongrád megyei szervezetének élére választották, 2006-ban pedig először jelölték országgyűlési képviselőnek, de a mandátumot akkor Szeged jelenlegi polgármestere szerezte meg. 2010-ben lett a parlament tagja, a Fidesz–KDNP megyei listáján választották meg. – Büszke vagyok erdélyi származásomra – hangsúlyozta a politikus, aki szerint egyebek mellett ennek is betudható, hogy 1994-től kezdődően minden választási ciklusban önkormányzati képviselővé választják Szeged Rókus városrészének polgárai.

„A nemzet lelki sérüléseit kellett elsőként orvosolni”

A jelenlegi magyar kormány folyamatosságra törekvő nemzetpolitikája arra az elgondolásra alapul, hogy mindenekelőtt a nemzet lelki sérüléseit kell helyreállítani, hiszen pszichés nehézségekkel küzdő polgárokkal nem lehet építkezni – fejtette ki Papp Annamária kérdésére Kalmár Ferenc. Mint mondta, az előző kormány nemzetpolitikája katasztrofális, minősíthetetlen volt. A Nemzeti Összetartozás napjának megteremtése, a Határtalanul című program bevezetése, és természetesen az egyszerűsített honosítási eljárással megszerezhető magyar állampolgárság törvényi szabályozása egyaránt a 2004. december 5-i emlékezetes népszavazással tetéződő nemzetpolitikai „csorba” kiköszörülésére hivatott intézkedések sorában említhető. A Fidesz–KDNP kormánykoalíció alapelvnek tekinti, hogy a nemzet a Magyarországon, a Kárpát-medencében, illetve a diaszpórában élő magyarokból áll. Egyebek mellett az egyszerűsített honosítási eljárás, a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek támogatása a célként meghatározott, határok feletti nemzetegyesítést szolgálja – fejtette ki Kalmár Ferenc. A magyar önazonosságtudat megőrzése azonban az anyaországi polgárok esetében is fontos, a parlament által jelenleg tárgyalt oktatási, pontosabban közművelési – amely a tanítást hivatásnak és nem szolgálatnak tekinti – törvényjavaslat is ezt célozza – tette hozzá a politikus. Az új jogszabály értelmében az iskolák a megyékben létrehozandó járásokhoz tartoznak majd, és nem központi állami irányítás alá.
Kalmár Ferenc András felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetpolitikát a magyar végrehajtó hatalom immár miniszterelnök-helyettesi szintre emelte, amely tisztséget Semjén Zsolt tölt be. Hasonló feladatkört lát el Répás Zsuzsanna, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője is. Mint mondta, míg a parlamentben korábban a külügyi bizottság foglalkozott a határon túli magyar kérdésekkel, január elsejétől létrejött a hetente egyszer vagy kétszer ülésező, kifejezetten ezen ügyekre összpontosító Nemzeti Összetartozás Bizottsága, amelynek ő maga is tagja.

Még idén megszavazhatják a választójog kiterjesztését

Az egyszerűsített honosítási eljárással megszerezhető magyar állampolgárság és a határon túli magyarok választójogának kérdése kapcsán Kalmár Ferenc elmondta: a kormánypártok egyetértenek abban, hogy nincs kétfajta állampolgárság: – Előreláthatóan a magyar Országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz–KDNP frakciók minden további nélkül, valószínűleg még ebben az évben megszavazzák a választójog kiterjesztését a határon túli magyar állampolgárok számára is – fejtette ki a képviselő. – Ismerek bukaresti szenátort, aki azzal büszkélkedett, hogy dél-afrikai románok választották meg – tette hozzá, hangsúlyozva: a határon túli polgárok számára biztosított választójog nem ismeretlen gyakorlat más államokban.
Mint mondta, a módszertani problémákon jelenleg még dolgoznak a szakértők, így például nem tisztázódott, hogy a szavazás milyen eljárással – levélben, interneten, vagy a külképviseleteken való személyes megjelenéssel – történjen. A politikus tájékoztatása szerint már körvonalazódott, hogy a határon túli magyarok is küldhetnek képviselőt az Országgyűlésbe, illetve az, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok valószínűleg pártlistákra szavazhatnak majd, és nem az egyéni választókerületek jelöltjeire.
– Azt önök fogják eldönteni, hogy melyik párt tudja a magyarságot legjobban képviselni – válaszolt Kalmár Ferenc a Papp Annamária által idézett, a sajtóban többször hangoztatott azon felvetésre, miszerint a választójog kiterjesztése valójában a szavazatszerzést célozza. Mint kifejtette, nyilván minden magyar politikai párt azt reméli, szert tesz a voksok többségére, politizálni pedig úgy kell, hogy ez be is következhessen. Egy adott állam nemzetpolitikája pedig nyilván jelentőséggel bír az országhatárokon kívül élő közösségek számára is – tette hozzá a politikus.

Autonómiákkal az etnikai feszültségek megelőzésére

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) őszi közgyűlése egy olyan határozatot fogadott el, amely a Kalmár Ferenc András és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársa által kidolgozott módosítások alapján összekapcsolja a nemzeti szuverenitás és az autonómia kérdését – emelte ki Papp Annamária. Az évente négyszer ülésező tanács legutóbbi közgyűlésének napirendjén szerepelt A nemzeti szuverenitás és az államiság a jelen nemzetközi jogban. Tisztázandó kérdések című határozattervezet, amely tételesen említette többek között Törökország katonai beavatkozását Cipruson 1974-ben, a baszk, a katalán és a dél-tiroli helyzetet, de a szintén hangsúlyosnak tekinthető magyar etnikai kérdést nem – fejtette ki Kalmár Ferenc.
Elmondása szerint a határozatot módosító javaslatok kidolgozásában képviselőtársával egy 2003-as, Területi és nemzeti autonómiák mint feszültségoldó tényezők Európában című ET-határozatra hivatkoztak, amely megállapítja: az adott államban a központi hatalomnak gondoskodnia kell arról, hogy az autonómmá vált terület gazdaságilag megélhessen. Az ET jogi bizottsága, majd a közgyűlés által is elfogadott módosított határozat egy olyan nemzetközi jogi környezet kidolgozását javasolta, amely kizárná a katonai agressziót, és első alkalommal mondja ki, hogy az etnikai feszültségek megelőzése érdekében tekintetbe kell venni az autonómialehetőségeket – magyarázta Kalmár Ferenc.
– Az Európa Tanács határozatai nem kötelező érvényűek ugyan, de üzenetet továbbítanak, és megteremtenek egy bizonyos légkört Európában – hangsúlyozta a képviselő. Európában egyetlen olyan ország sincs, amely teljes mértékben ugyanazon etnikumhoz tartozó lakossággal rendelkezne, a kisebb-nagyobb nemzeti közösségek igényeit pedig valamilyen formában meg kellene oldani a határok további tologatása nélkül – fejtette ki Kalmár Ferenc. – Hogyan lehetne Bukarestet meggyőzni az autonómiatörekvések helytállóságáról, hogy mindez ne csak illúzió maradjon? – vetette fel a kérdést Papp Annamária.

Alkalmazkodni a nyugati „szelekhez”

A politikus megállapította: Európa az autonómia kérdéséhez való viszonyulás tekintetében három részre oszlik. Ilyenképpen Nyugat-Európában az autonómia immár nem „ördögtől való” fogalom, amelyre az olaszországi Dél-Tirol tartomány a legjobb példa. – Emlékszem, a hatvanas években a rádióban a bolognai állomáson, a dél-tiroli autonómiakövetelések kapcsán elkövetett robbantásról számoltak be, most pedig Olaszország egyik legfejlettebb régiója – részletezte Kalmár Ferenc. Közép-Kelet Európában a negyven év kommunizmus sztálini eredetű nemzetpolitika maradványainak még el kell tűnniük, de a nyugati technológia terjedéséhez hasonlóan várhatóan az újabb eszmék is fokozatosan teret hódítanak ebben az övezetben is – vélekedett a képviselő. Hozzátette: Európa harmadik, a Pruttól a Kaukázusig terjedő részében mindemellett megtorlás nélkül tárgyalni sem lehet autonómiáról. Úgy vélte, a román politikai elit a történelem folyamán jellemző módon igazodott az európai irányvonalakhoz, és jól tudta nemzetének érdekeit képviselni. Ilyen megfontolásból valószínűleg érzékenyebbek is lennének az „újabb nyugati szelekre”, mint a szlovákok, ukránok, vagy szerbek – tette hozzá.

Ne teremtsenek a történelemből ideológiát

– Soha nem fog mindenki ugyanúgy értelmezni egy-egy történelmi eseményt, de az egyértelmű, ha Európa nem tűzi ki céljául, hogy az államközi partnerségekre alapozva dolgozzon a jövőben, egyenként senkinek sem lesz jövője – hangsúlyozta Kalmár Ferenc. Angela Merkel német kancellár kijelentésére utalva, amennyiben szétesik az eurózóna, vége Európának, a politikus felvetette: ha az euróövezet felbomlik, várhatóan minden állam bezárkózik, saját piacát kezdi majd építeni, ellenben az önellátás immár több, a külföldi behozatalra alapozó ágazatban problematikus lehet. – Tény, hogy a múltat le kell zárni, az ifjakat pedig az események tényszerű ismertetésén túlmenően úgy kell nevelni, hogy a jövőben képesek legyenek az együttműködésre. A történelmet a tudomány szintjén kell meghagyni, napjaink Európájában teljes mértékben helytelen ideológiát szerkeszteni belőle – összegezte a politikus.

További képek:

http://www.evangelikus.net/node/582