A második ember lesz a Vatikánban a német ökumené püspök?

A pápa nem kapkodja el a döntést. Amióta William Levada bíboros benyújtotta lemondását idős korára hivatkozva, a pletykák elindultak: Ki lesz a katolikus Hittani Kongregáció új vezetője? Gerhard Ludwig Müller püspök neve gyakorta előfordult.

„A pápának és tanácsadóinak fontolóra kell venniük, hogy bizonyos feladatok elvégzésére ki lenne alkalmas – ilyenkor egy bizonyos személyi körből szoktak választani” – mondta Müller a dpa német hírügynökségnek. Az pedig, hogy ő is ennek a személyi körnek a tagja, kétségtelen.

„Rómában már beszélgettünk erről” – tette aztán hozzá a püspök, aki a Német Katolikus Püspöki Konferenciában az ökumenéért felelős. A 64 éves férfi azonban diplomatikus maradt és a hivatalról csak ennyit mondott:

„Abban az értelemben nem vonz a kongregáció vezetése, hogy erre az én egómnak szüksége lenne, de természetesen a teológiai professzorságommal szorosan összefüggő megbízatást szívesen vennék.”

Mint ismeretes a bíboros évekig oktatott a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemen dogmatikát és máig tiszteletbeli professzor ott.

Hogy mi is a Hittani Kongregáció feladata? Alapvetően a katolikus hit- és szokástan védelme. Müller mellett szólna az is, hogy már tagja a Vatikán legjelentősebb hivatalának és ismeri annak struktúráit. De a posztért a Szentszéknél nem kell pályázatot beadni. Akit kiválasztanak, az a pápa kérésére tölti majd be a tisztséget.

„Formálisan természetesen lehet nemet mondani, de a pápával szemben nem ajánlatos nemet mondani” – mondta Müller.

A konzervatív egyházi elöljáró a német püspökök között is kemény vonalas és az egyháziak elég kritikusan tekintenek rá.

„Rómában még ötbb kárt okozhat, mint Regensburgban” – mondta róla a Mi vagyunk az egyház (Wir sind Kirche) mozgalom regensburgi illetékese, Sigrid Grabmeier, aki attól tart, hogy a katolikus egyház Müller egyre erősödő befolyása miatt egyre magábaforduló és a világtól elzártan gondolkodóvá válhat. Teológiailag Müller a pápa irányzatát képviseli – magyarázta a Mi vagyunk az egyház szóvivője, Christian Weisner. Az azonban súlyos kérdés, vajon ez a nagyon tradicionális egyházértelmezés korunkban illik-e még a katolikus egyházhoz és alkalmas-e a jövőre.

Müller számára épp nemzetisége lehet a legnagyobb akadály.

„Két német a Vatikán élén erős kritkát válthat ki, mivel más nemzeteknek más érdekeik vannak és ők is szeretnének képviselőket látni a vezető tisztségekben” – mondta a regensburgi emeritus dogmatika professzor, Wolfgang Beinert, aki óva int attól, hogy túl sokat spekuláljanak.

„A pápának van szava végső soron ebben. Ráadásul még az is nyitott, mikor válik akuttá az utódlás kérdése. A pápa szabadon dönthet arról, mikor fogadja el Levada visszalépését. Immáron szokássá vált, hogy a bíborosokat kicsit tovább hagyják szolgálatban, mint ahogyan ők lemondanak.”

A Római kúria a katolikus egyház központi hivatala. Az állami apparátussal összehasonlítva a Vatikánnak minisztériumok helyett kilenc részlege van. Ezek az úgynevezett kongregációk. A legfontosabb ezek között a Hittani Kongregáció, amely korábban a Vatikán inkvizíciós hivatala volt. A hittel és a hagyományokkal foglalkoznak itt.

„A Hittani Kongregáció vezetője a második legfontosabb ember a Vatikánban” – magyarázta Beinert. Mielőtt pápa lett, Joseph Ratzinger is sokáig ebben a hivatalban tevékenykedett. Ő és Müller püspök bizalmasai egymásnak.

Rómában a kongregációk vezetői nem csak hivatalukban ülnek, hanem lelkigondozói munkát is végeznek.

Müllert az elmúlt években már többször jósolták magasabb hivatalokba, például a berlini érseki székbe. Hogy mi lesz a végén, azt pedig csak a pápa tudhatja.