A megütközés kövei: Vitáznak a jeruzsálemi ásatásokról

A Nea-templom a jeruzsálemi óváros zsidó negyedének közepén található, s kerítéssel van körülvéve. A 115 méter hosszú és 57 méter széles templom egyike a szentföldi nevezetes keresztény épületeknek, ám a hatodik századból fennmaradt maradványok nem nyilvánosak.

„A területet elhanyagolták, és tele van szeméttel” – állítja az „Emek Shaveh”, az izraeli régészek és aktivisták tömörülése, akik ellenzik azt, hogy politikai célok határozzák meg az ásatások engedélyezését. Yonathan Mizrachi, képviselőjük egyoldalúnak nevezi az ásatásokat, és azt állítja, hogy a leleteknek mindig a zsidó történelemre kell utalniuk.

Nahman Avigad izraeli kutató 1969-ben két nappal a hatnapos háború után kezdte el az Óvárosban az ásatásokat, és közben bukkant a Nea-templomra. Közben rátalált egy olyan útra is, amely összekötötte a Nea-templomot és a Sziklatemplomot. Avigad ásatásai óta azonban szinte semmi sem történt a területen.

Mizrachi úgy véli, hogy emögött politikai motiváció van: „Az archeológia formálja a történelmi látásmódot. Az ásatások felelősségteljes dolgok, és a megtalált leletek védelme nem csak egy bizonyos kör kezében kellene hogy legyen. A régészetnek a Szentföldön a különböző vallások közötti hídszerepet kellene betöltenie. Más kultúrák ismerete nem szabad, hogy félelmet keltsen másokban.

Jeruzsálem óvárosa a JQDC hatásköre alatt áll. Az 1969-ben létrehozott állami társulás feladata a zsidónegyed felépítése és fejlesztése. A cég azonban csak az építésügyi minisztérium meghosszabbított keze. A társaság célja a zsidónegyed fejlesztése nemzeti, vallási, történelmi és kulturális szempontból, stílussal és karakteresen.

16 évbe telt a zsidónegyed felépítése. Ma körülbelül 2500 zsidó él az óvárosban. Jeruzsálemnek 35.000 lakója van. A 20. században még nem lakott zsidó többség a városfalon belül.

Az iszlám Waqf alapítvány, amely a muszlim templomhegyi épületeket felügyeli, számos keresztény templom felett is rendelkezik. Aki ásat, gyakran kárt okoz. Ez az alapítvány is egy ilyen cég, hiszen korábban egyáltalán nem folytattak az iszlám hívei akkora erőkkel ásatásokat, mint azóta, hogy Izrael ellenőrzi az óvárost.

„A zsidó és keresztény történet elmeséléséhez ásatni kell. Semmi sem fekszik a felszínen” – magyarázza Mizrachi. „Először ásatni kell, csak utána lehet építkezni. Nekünk, régészeknek az a feladatunk, hogy előkészítsük a telepesek számára a területet.”

A Jeruzsálemi Polgármesteri Hivatal szóvivője megerősítette azt a hírt, hogy látogatók számára kiállítótermeket fognak létrehozni, hogy a megtalált maradványokat mindenki megcsodálhassa. Dávid városa ehhez kapcsolódó terveit most ellenőrzik.

A Heródes-kapu mögött, a muszlim negyedben is építkeznek. Izraeli befektetők vásároltak ott területeket. 30 lakást terveznek oda. Az új lakók pedig megpróbálják az eredeti arab-muszlim atmoszférát befolyásolni.

A politikai archeológiáról tájékozódott a térségben a német fejlesztési miniszter, Dirk Niebel. Az FDP-politikus a kelet-jeruzsálemi Silvan városrészben járt, hogy a nemzeti-vallási szervezetek és a muszlim lakosok közötti konfliktust ellenőrizze. A zsidó szervezetek építkezéseit tekintette meg, ahol azt vélik, hogy nem legális módon szereztek meg területeket és építenek rajtuk házakat. Ezzel egy időben vannak olyan tervek is, hogy palesztinok házait régészeti leletek miatt lebontják, és ott egy régészeti parkot hoznának létre.