A teljes kiűzéstől az alkotmányos diszkriminációig – Sok országban veszélyes a keresztények helyzete

Mi az USCIRF nevű csúcsszervezet, és mi a feladata?

Az USA Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága szövetségi kormányzati szervezet, amelynek működése az 1998-ban elfogadott nemzetközi vallásszabadság okmányán alapul. Biztosait az elnök és a két szenátusi politikai párt nevezi meg. Fő feladata, hogy állandóan figyelje a vallásszabadsággal kapcsolatos jelenségeket a világ különböző országaiban, az egyetemes emberi és vallásszabadsággal kapcsolatos jogok megsértéséről gyűjtse össze a tényeket, illetve tegyen politikai ajánlásokat a mindenkori amerikai elnöknek, továbbá a külügyminiszternek és a kongresszusnak. Létrejöttében szerepet játszott az USA evangéliumi mozgalma, amely már korábban létrehozta bizottságát a vallásszabadság monitorizálására. Továbbá olyan szervezetek is példaként szolgáltak, mint az 1977-ben Svájcban, Hans Stückelberger református lelkész által alapított nem kormányszintű Nemzetközi Keresztény Szolidaritás szervezet vagy a Nemzetközi Keresztény Konszern, amelyet az előbbi svájci mintájára 1995-ben az USA-ban hoztak létre a földön élő valamennyi keresztény jogainak a védelmére, illetve a keresztények emberi jogainak megsértésével kapcsolatos ügyek nyilvánosságra hozatala céljából. Az amerikai „csúcsszervezet” mintaadói között van még az Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű nem kormányszintű szerveződés, amelyet 1955-ben Andrew van der Bijl, a holland „András testvér” alapított Bibliák eljuttatása céljából a keleti blokk országaiba. Ma több mint 50 országban kíséri figyelemmel az üldözött keresztények helyzetét. Michael Horowitz világszerte ismert amerikai író, művész és jogász nemzetközi jogvédő munkásságával is előmozdította az amerikai bizottság megalakulását. Az USCIRF-nek mai nyolc biztosa között találhatunk katolikus jogászt, vallástudós professzornőt, iszlám és zsidó tudóst, baptista etikaprofesszort, valláskutató hölgyet. Jelentésük igen széleskörű és alapos adatgyűjtésen nyugszik. 

A teljes kiűzetéstől az alkotmányos diszkriminációig

Leonard Leo, az amerikai szervezet elnöke a sajtónak a jelentés nyilvánosságrahozatalakor elmondta: Irakban és Afganisztánban a keresztények teljes kiűzését tervezik. Az USA csapatainak kivonása után egyre növekszik a fenyegetettségük a szélsőséges iszlám csoportok részéről. A megfélemlítés és az elűzés modellje az egész Közel-Keleten működik. Leo attól is tart, ha Egyiptomban a radikális muszlimok jutnak hatalomra, az a világ egyik legősibb keresztény közösségének, a koptoknak akár a végét is jelentheti. Irakban 2003-ban a 29 millió lakosból 1,3 millió volt keresztény, számuk mára alig 300 ezerre csökkent. Az iszlám terroristák deklarált végcélja, hogy az országot „megtisztítsák” a keresztényektől. Az ellentmondásos fejlődés csúcsa Afganisztán, ahol a nyugati segítséggel megfogalmazott alkotmány azt is lehetővé teszi, hogy vallási kisebbségeket akár alkotmányosan is meg lehessen fosztani a vallásgyakorlás jogától. Hindukus földön 2009-ben erőszakkal bezárták az utolsó keresztény templomot – olvasható a bizottsági jelentésben. A talibánok pedig meghirdették, hogy a kereszténységet „kiradírozzák” az országból.  

Irán és Pakisztán: börtön vár a keresztényekre, kivált az áttérőkre

A nigériai Boko Haram szélsőséges iszlám csoport tevékenységéről már több cikkben is beszámoltunk. Csak 2011-ben több mint 450 ember halálát írják számlájukra, köztük több tucat keresztényét. Az általuk uralt észak-keleti tartományokból 90 ezer keresztény menekült el.
Még súlyosabb a helyzet Iránban. Az iszlám köztársaságban kiváltképpen azok számára veszélyes és súlyos a helyzet, akik az iszlámból tértek át a kereszténységre. A Mohabat News keresztény információs szolgálat jelentése szerint gyakoriak az istentiszteletet megzavaró rendőrségi razziák, amikor lelkészeket, nőket és gyermekeket is letartóztatnak. Yousef Nadarhani lelkészt, aki az iszlámból tért át, s lett az egyik földalatti gyülekezet lelkésze, kötél általi halálra ítélték, de még nem hajtották végre az ítéletet. A végső döntés Ali Khamenei ajatollah kezében van. Hat év börtönt kapott a 31 éves Alireza Seyedin, mert Törökországban megkeresztelkedett. A bizottsági jelentés szerint a konvertált, keresztény hitre áttért muszlimok száma 250 ezer körül van. A 74,2 millió lakosú Iránban 150 ezer ortodox örmény és asszír keresztény is él.
Asia Bibi 46 éves keresztény nő 2010. június 9-e óta van börtönben. Mohamed próféta megtagadása miatt halálra ítélték, de az ítélet végrehajtásával még „taktikáznak”. Mintegy 650 keresztény van előzetes letartóztatásban Pakisztánban különböző vallási sérelmek miatt, amelyeket úgymond az iszlám, illetve muszlimok ellen „követtek el”.

Indiában, Nepálban és Kazahsztánban sem könnyebb a helyzet

Ezekben az országokban is gyakoriak a keresztények és a templomok elleni támadások. Az Indiai Evangéliumi Aliansz közlése szerint karácsony első napján hindu szélsőségesek támadtak rá Karnaraka szövetségi állam egyik városában az ünneplőkre, s mindenféle kézi eszközzel bántalmazták, verték őket, s a rendőrség, mint oly gyakran, itt sem avatkozott közbe.
A buddhista tolerancia és békés természet szégyenére Nepálban az egyik faluból kiűzték a buddhisták a keresztényeket. Kazahsztánban egy baptista prédikátornak két napig előzetesben kellett lennie, mert megtagadta a pénzbüntetés kifizetését, amelyet bibliaterjesztés miatt róttak ki rá, valamint azért, mert az egyik istentiszteleti összejövetelt állami engedély nélkül tartotta meg – olvasható az USA Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának legfrissebb jelentésében.