Advent fényei

Azon a koszorún a vasárnapokat jelentő fehér gyertyák mellett a hétköznapokra kisebb lila színű gyertyák jutottak, összesen 23. Manapság már csak a négy vasárnapot jelképező gyertyákat használjuk. Van, ahol ezek egyszínűek, van, ahol eltérő a méretük. A katolikus hagyomány három lila és egy rózsaszín gyertyát használ.

A gyertyáknak azonban nemcsak fizikai megjelenésük fontos, hanem jelentésük is:

HIT, REMÉNY, SZERETET és ÖRÖM.   

Ahogy múlnak a hetek, egyre nagyobb fénnyel égnek a koszorú gyertyái, hiszen először csak egy, majd kettő, három, s végül négy gyertya fénye együttesen ragyog fel. A négy gyertya fénye akár egy kereszt négy végpontját is jelentheti. Valójában az igazi jelentését szerintem úgy láthatjuk meg, ha kicsit összehúzott (talán könnyes) szemmel, távolabbról pillantunk a gyertyák felé. Ekkor azok összeolvadva, egy nagy ragyogásban egyesülnek.

A betlehemi csillag ragyogásában, a csoda megtörténtében. A csodában, amelyben Isten emberré lett. A világ teremtése óta megtörtént legnagyobb csodában.

Advent gyertyájának csillogó fényében

Remegő árnyékok táncolnak a falon,

Ez az első gyertya, hitünknek jelében

Gyulladt fel a lángja a koszorús asztalon.

A második gyertya is fellobbant vasárnap,

Versmondó gyermek csillogó szemébe'

Együtt táncolnak már a lángok és az árnyak,

Reményt s hitet adva mindenki szívébe.

A harmadik gyertya gyúl, kettő pedig újra

Együtt fénylenek a templom fehér falán.

Álmodozva nézünk az időkön túlra,

S a szeretet éneke zeng fel az orgonán.

Négy gyertya ég együtt a varázslatos körön,

A várakozás vége most már elérkezett.

Megtisztult lelkünkben otthont lel az öröm,

S együtt ünnepelnek hit, remény, szeretet.

Fenséges csillagként ragyognak már együtt,

A betlehemi jászolra ontva sugarát,

Megváltó született!, hangzik fel mindenütt,

Zengjünk mi is boldog halleluját!