Az egyházak Izrael oldalára álltak, de aggódva figyelnek

Nikolaus Schneider Berlinben a Keresztény – Zsidó Együttműködés Német Koordinációs Tanácsában tegnap elmondta, hogy sajnos az izraeli kormány egyre-másra hoz olyan törvényeket, amelyek Izrael állam demokratikus karakterét veszélyeztetik. Schneider azonban visszautasította azokat akijelentéseket, amelyekben ezt a rendszert a dél-Afrikai apartheiddel hasonlítják össze. Ám aggódott azok miatt a törvények miatt, amelyek emberjogi csoportok munkalehetőségeit korlátozzák – mondta a rajnai egyházi elöljáró. Schneider azonban úgy vélte, hogy a protestáns egyházaknak az a feladata, hogy az Izraelhez fűződő mély barátságok miatt erre az oldalra álljanak, bár kritikájukat is meg kell tudni fogalmazni.

Schneider éppígy aggodalmát fejezte ki a palesztin autonómia csődje, a Hamas agresszivitása és a közel-keleti arab országok kormányainak keresztényellenessége miatt is. Bár hangsúlyozta azt is, hogy a konfliktusokat a konfrontálódó feleknek kell megoldaniuk.

A háromhetes Testvériség hetében idén március 11-én Nikolaus Schneidert a Buber-Rosenzweig-medállal tüntetik majd ki, amelyet a keresztény és zsidó együttműködés területén véghez vitt munkájáért kapja majd.

A Német Katolikus Püspöki Konferencia a keleti konfliktusok igazságos megoldása mellett emelte fel szavát. Izraelnek megvan a joga határaihoz és véget kell vetni az állandó terrorfenyegetettségnek. De a palesztinoknak is megvan a joguk a független államhoz – magyarázta  a zsidósághoz fűződő kapcsolatokért felelős katolikus püspök, Heinrich Mussinghoff.

A katolikus egyház számára Izrael létjogosultsága kétségtelen – mondta Mussinghoff, aki a két államos megoldás mellett tört pálcát. Óva intett azonban attól, hogy a politikai célokat vallásilag legitimáljanak. A közel-keleti konfliktus békés megoldása szerinte nagyban függ attól, ha ezt politikai konfliktusként és nem pedig vallási konfliktusként kezelik. Ez ugyanis nem a zsidók és muszlimok konfliktusa – hangsúlyozta a katolikus püspök.

Az aacheni püspök ebből kiindulva azt is követelte, hogy biztosítsák a szent helyek akadálymentes megközelítését Izraelben és a palesztin terülteken és azt is, hogy zsidók, keresztények és muszlimok szabadon gyakorolhassák vallásukat. Senkit sem szabad ugyanis vallása miatt diszkriminálni.