Az Egyházak Világtanácsát súlyos gazdasági válság fenyegeti

2011 karácsonya az Egyházak Világtanácsa munkatársai számára szomorú időszakot jelent. 135 alkalmazott aggódva tekint a jövőbe. Az EVT nyugdíjalapja ugyanis óriási deficitet tol maga előtt: a kasszának 30 millió svájci frank, azaz kereken 24 millió euró tartozása van.

„A nyugdíjalap súlyos helyzetben van – vélekedett Olav Fykse Tveit, az EVT főtitkára. – Megoldást kell találnunk erre a válságra, mert az alap válsága az egész Egyházak Világtanácsának gazdasági ellehetetlenüléséhez vezethet.”

A piros számok riasztották a svájci hatóságokat is. A pénzpiacok pénzügyi felügyelete egy hosszú távú stabil stratégia kidolgozására szólított fel, hogy az alap megszabadulhasson jelenlegi szorult helyzetéből. Az alap rossz helyzete rossz időben éri az EVT 350 tagegyházát is. A tanácsnak ugyanis pénzügyi megszorításokat kell hoznia. A csökkenő tagegyházi tagdíjak és az erős svájci frank kemény spórolásra ösztökélnek.

Közben az EVT nyugdíjalapjának felelősei úgy döntöttek, hogy belépnek egy nagyobb nyugdíjalaprendszerbe. A lehetséges partnerekkel erről már tárgyalások folynak. Konkrétabban egy olyan partnerről van szó, amely más nemzetközi szervezetekben is képviselteti magát. Hogy a tárgyalások eredményt is hozzanak, ahhoz az kell, hogy a hiányzó 30 millió frankot az EVT előteremtse.

Egy hosszú távú banki hitel nagyon rizikós lenne ennek megoldására. Ezért aztán Tveit bejelentette, hogy az EVT ingatlanait árusítják ki Genfben és Waadtlandban. Az EVT központi irodája egy 35.000 négyzetméternyi területen fekszik, amely jó állapotban van. Az ENSZ- és bankváros Genfben az ingatlanárak a világon a legmagasabbak, így jó eséllyel tudják majd értékesíteni a területet.

Tveit hangsúlyozta, hogy ennek érdekében elkezdték építőipari cégekkel, illetve ingatlanközvetítőkkel is a tárgyalásokat. Ha sikerül az adásvétel, akkor két legyet is üthetnének egy csapásra: először is ki tudnák fizetni a nyugdíjalap adósságait, másodszor ha felépülnének az új épületek, azok eladásából hosszú távú bevételekre is szert tehetnének.

Ha a tervek összeomlanak, akkor a munkatársak nyugdíjellátása bizony veszélybe kerül. A munkatársak csak azt kérdezik, vajon hogyan juthattak idáig.

A válságnak sok oka van: hogy fizetéseket spóroljanak meg, sok munkatársuktól megváltak. Míg a 90-es évek végén még 350-en dolgoztak az EVT-nek, addig ma csak 135-en. A kevesebb munkatárs azonban azt is jelenti, hogy a nyugdíjalapba kevesebb járulékot fizetnek be. A nyugdíjat kapók száma azonban nem csökkent azonos mértékben a munkatársi gárda számával. Ráadásul sokan idő előtti nyugdíjazásukat is kérték, számítva az alap garantált nyugdíjára.

A 2010-től irányító Tveit főtitkár számára azonban ez csak egy a sok gazdasági probléma közül. A tagegyházak egyre csökkenő befizetései is gondot jelentenek. 2009-ben 5,6 millió svájci frank, 2010-ben 5,1 millió svájci frank volt a bevétel. 2010-ben a 350 tagegyházból csak 230-an fizettek.

Az EVT arra kéri fel évről évre tagegyházait, hogy saját elhatározásukból adjanak. Van egy kulcs a hozzájárulás nagyságának megállapítására, de végül az egyházak maguk határoznak arról, mennyit fizetnek.

Az orosz ortodoxok hozzájárulása például többeket fejcsóválásra késztetett. Az Orosz Ortodox Egyház, amelynek világviszonylatban 164 millió tagja van, 2010-ben 9.648 svájci frankot fizetett az EVT kasszájába, és még 1.000 frankot utaltak át az EVT programmunkájára.

Összehasonlításképpen elmondható, hogy például a németországi Hessenben lévő Herborn-Biedenkopf Protestáns Regionális Szövetség, amely ráadásul nem közvetlen tagja az EVT-nek, csak a Németországi Protestáns Egyház (EKD) révén, és az ortodoxoknál jóval kevesebb tagot számlálnak, 2011-ben 15.040 svájci frankot fizetett az EVT-nek.