Böhm-emléktáblával gazdagodott Kolozsvár – Ünnepség a magyar kultúra napja alkalmából

Az evangélikus templomban először ökumenikus istentiszteletre került sor, majd Egyed Péter egyetemi oktató bemutatta a magyar filozófiai iskola megteremtője, Böhm Károly (1846–1911) filozófus életét és munkásságát. Rövid zenei műsor után három kolozsvári színművészetis hallgató egy Heltai-színdarabot adott elő, majd Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári dékánja leleplezte az egyházi ingatlan udvarán a Kolozsi Tibor szobrászművész által készített Böhm Károly-emléktáblát.

Kalit Eszter evangélikus lelkész kihirdette: a február 12-i istentiszteletet a Duna Televízió is közvetíti, ezért minél nagyobb számban várják a híveket.

A rendezvényen Horváth Zoltán orgonaművész egy Liszt-prelúdiumot adott elő, majd a gyülekezeti ének után Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntötte a résztvevőket.

„A kultúra a változó és az állandóság ötvöződése. A keresztény hit elválaszthatatlan a kultúrától. A mai nap irányítsa tehát figyelmünket autentikus tárgyi és lelki értékeinkre. A nemzet a kultúrában konstituálja magát, azaz a kultúra a nemzet alkotmánya. A nemzetek alkotmányát, azaz a jogi alapdokumentumot kikezdi az idő, ám a kultúrát állandó növekedés és gazdagodás jellemzi. Bármit is hoz a történelem, a kultúra, azaz az igazi alkotmány megőriz minket. Ezért imádkozunk a mai napon” – összegzett az evangélikus püspök.

Ballai Zoltán református lelkész előfohászának központjában a Példabeszédek könyve 2. része 1–11. verse szerepelt. „Adjunk hálát azért, mert Isten magyarnak teremtett minket” – fogalmazott a lelkipásztor, majd Isten áldását kérte a gyülekezetre.

Kovács Sándor római katolikus főesperes igehirdetésében kifejtette: globalizált világban, az információrobbanás korszakában élünk, amelyet értékzavar jellemez.

„Ebben a helyzetben kapaszkodóra van szükségünk, ez pedig a nemzeti identitástudatból vezethető le” – hangoztatta a főesperes, majd a magyar nemzeti identitástudat ezeréves folytonossága bizonyításának szimbólumaként emlegette a magyar Szent Koronát és a Himnuszt.

Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök szerint a magyar kultúra napján ugyancsak keressük az Istennel való találkozást, és egyúttal hitet teszünk arról, hogy Istenéi vagyunk. „Ma sem könnyű magyarnak lenni, magyarul alkotni és megszólalni. Reménykedjünk tehát abban, hogy az összetartozás megszületik, és elődeink példáját követve minden magyar egymásra talál. A hit, a kultúra és a nemzettudat elválaszthatatlan egymástól, és ezek megtartanak minket magyarként” – hangsúlyozta az unitárius püspök.

„Ma este a magyar népet eggyé kovácsolja a magyar kultúra. A ma élő művészeknek köszönhetően kultúránk élővé válik” – mondta Kalit Eszter evangélikus lelkész, majd Horváth Zoltán egy Sulyok Imre-művet adott elő orgonán.

Böhm Károly, a magyar filozófiai iskola megteremtője

Egyed Péter egyetemi oktató előadásából megtudtuk: tavaly volt száz éve, hogy Böhm Károly elhunyt Kolozsváron. A 2011 augusztusában Kolozsvárt megrendezett VII. nemzetközi hungarológiai kongresszuson pedig külön szekcióban értekeztek Böhm munkásságáról. Az egyetemi oktató elmondta: Böhm Károly 1846-ban született Besztercebányán, evangélikus vallású családban, hatodik gyermekként. Tanulmányait a besztercebányai evangélikus népiskolában, majd az evangélikus gimnáziumban folytatta. Pozsonyban először teológiai tanulmányokba kezdett, majd a filozófia tanulmányozásának szentelte idejét. Felsőfokú filozófiai tanulmányait Göttingenben és Tübingenben végezte. Már akkor feltett szándéka volt, hogy megteremtse „Magyarország nagy filozófiai rendszerét”, illetve, hogy „Magyarországon új irányba terelje a filozófiát”. Böhm Károly, a magyar rendszer-filozófia megalkotójaként, a kolozsvári filozófiai iskola megalapítójaként azt hangoztatta: minden érvényes filozófiának kritikainak kell lennie, ugyanakkor túl kell lépnie Kant dualizmusán, amely a régi vágású metafizikai örökséget képviselte a kanti életműben.

Böhm Károly 1870-től a pozsonyi evangélikus líceum, majd 1873-tól a budapesti evangélikus gimnázium tanára. 1872-ben megpályázza a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanszé­két, ám sikertelenül. Publicisztikai tevékenységének kezdete 1873-ra tehető. 1881-től elindította a Magyar Philosophiai Szemlét, amelyben több tanulmányt közölt. 1896-tól a kolozsvári egyetemen tanít filozófiát – tudtuk meg az előadótól. Böhm Ká­roly legfontosabb alkotásai között megemlítette a több kötetes Az ember és világa című munkát. 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai közé választotta a filozófust. Böhm Károly 1911 májusában hunyt el, szülővárosában, Besztercebányán temették el. Végezetül Egyed Péter köszönetet mondott Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöknek, hogy támogatta az emléktábla állítását.

Régi adósságot törlesztett a magyarság

Az előadás után Gárdonyi Zsolt, Gárdonyi Zoltán és Mohai Miklós egy-egy művét profi zenészekből álló kamarakórus tolmácsolta. A karnagyi teendőket Demeter András látta el. Heltai Gáspár Egy nemes emberről és az ördögről című színdarabját három kolozsvári színművészetis hallgató adta elő. A darabot Vadas László rendezte, a koreográfus Jakab Melinda volt. „A darab bemutatójára február elején kerül majd sor a Reményik Galériában” – tudatta a nézőkkel Kalit Eszter lelkész.

A jelenlevők elénekelték a Himnuszt, majd Horváth Zoltán orgonaművész egy Gárdonyi Zoltán-művet adott elő.

Az evangélikus egyház tulajdonát képező ingatlan (Kossuth Lajos/1989. december 21-e utca 1. szám) udvarán Adorjáni Dezső Zoltán püspök és Tonk Márton, a Sapientia-EMTE kolozsvári karának dékánja leplezte le Böhm Károly emléktábláját, Kolozsi Tibor szobrászművész alkotását.

Ezt követően Tonk Mártontól megtudtuk: Böhm Ká­roly koporsójánál Tonk apai dédapja, Tavaszy Sándor mondott gyászbeszédet.

„Filozófiatörténészként felvetődik a kérdés: otthon van-e a filozófia a magyar kultúrában? Sokan úgy látjuk, hogy nincs, azaz a filozófia nem kapja meg az őt megillető méltó helyet a magyar kultúrában. Ma azonban, a magyar kultúra napjának szentelt ünnepség keretében, az előadás és az emléktábla-állítás által méltó helyére került a filozófia” – hangsúlyozta a dékán, végül megjegyezte: régi adósságot törlesztettünk azzal, hogy Böhm Károlynak emléktáblát állítottunk.

„Böhm Károly az első magyar filozófus, aki filozófiai iskolát alapított, és külföldön is ismertté vált. Erdély adta nekünk ezt a gondolkodót, ez pedig büszkeségre adhat okot. Mindez azt is jelenti, hogy az erdélyi magyar közösség hittel és reménységgel él, és hozzájárul a magyarság és a világ kultúrájának fejlesztéséhez. Böhm Ká­roly megérdemli, hogy emléktáblát állítsanak neki. Ez a tábla hozzájárul ahhoz, hogy a román lakosok is hiteles városismeretet alakítsanak ki” – magyarázta Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja az emléktábla leleplezése után.