ECO: Új református felekezet alakult az Egyesült Államokban

A résztvevők között voltak lelkészek, presbiterek, szolgálatvezetők, akiknek eltökélt szándéka, hogy Jézus Krisztus tanítványaiként még hatékonyabbá tegyék szolgálatukat. A szövetségi, testvéri közösség az amerikai presbiteriánus és más egyházból is várja a csatlakozókat. A háromnapos konferencián döntöttek arról, hogy új református egyháztestként kívánnak tevékenykedni ECO (Evangelical Covenant Order of Presbyterians) néven.

Fő feladatuk, hogy presbiteriánusként mindent megtegyenek a gyülekezetek növekedéséért és felvirágoztatásáért. Ezért is választották jelképükül a zöldellő falevelet. Az ECO most még inkább szolgálati társulat, amelyik a presbiteriánus egyházból hozzájuk csatlakozó, de innen ki nem lépő lelkészeket és egyházi munkatársakat is összefogja, s tovább képezi, szervezi őket. Egyúttal önálló tagságot és munkatársi közösséget is verbuvál.

Nevükben az evangéliumi megjelölés Jézus Krisztus evangéliumának terjesztésére vonatkozó elkötelezettségüket jelöli, továbbá új missziói közösségek létrehozását célozza, melyeket evangélium-központú lelki vezetők pásztorolnak, akiknek nem a hierarchia, hanem a közösség a fontos. A szövetség szó a vezetők és vezetettek felelős és számon kérhető kapcsolatának jellegét fejezi ki, akik a testvéri együttműködést tartják fontosnak, mindenféle rivalizálás kizárásával. A szolgálatra szövetkezők teljesen egyenrangúak.

Nevükben a rend szó az együttélés rendezett formájára utal, s arra a készségre, hogy a teológiai látásokat, tartalmakat mindenki kész egymással megosztani, s rendszeres találkozókon bátorítják,  erősítik egymást a munkára.

A presbiteriánus jelölés a református teológiai-lelki örökség megőrzését hangsúlyozza, ennek az örökségnek az értelmében biztosítja tagjainak a nevelését és formálja világlátásukat. Az egyházi közösségen túl a nagyvilág és környezetük segítését és támogatását is kifejezi ez a szó Jézus nevében. Megalakulásukkor kiadott nyilatkozatukban mindenkit kérnek, imádkozzanak az új felekezetért, annak megerősödéséért, és célul tűzött szolgálata mind teljesebb ellátásáért. „Felekezeti vezérigénket – mondja egyik eszmei vezetőjük, dr. John Ortberg lelkész –, gyülekezeti modellünket ApCsel 2,42–47-re építettük: »És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben… Mindnyájan pedig, akik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala; És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, amint kinek-kinek szüksége vala. És minden nap egy akarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel. Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel.«”

Minden egészséges organizmus egy nagyobb rendszer részeként él – utal a lelkész a példaként vett ökorendszerre, amire az új egyházi képződmény nevében is utal. Az egészséges szervezet pedig kiszűri a mérgező anyagokat, s ilyenek érik az egyházakat is.  Az új közösség szellemi-kegyességi irányvételét is dr. Ortberg foglalta össze 10 oldalon Testvéri teológiai projekt címen, ennek ismertetésével később külön cikkben foglalkozunk.