Egyházügyi törvény: Több mint hetven egyház kérelmezte még felvételét – Mi lesz a földekkel?

Lukács Tamás bizottsági elnök tájékoztatása szerint a 72 kérelmezőből 10-12 várhatóan biztosan megfelel majd az egyházi státusznak, már a korábbi listákon is szerepeltek.
Lukács Tamás közölte: a folyamat elindult, a beérkezett kérelmeket megvizsgálják, hogy formai és egyéb előírt szempontoknak megfelelnek-e.
Ha igen, ezt követően kerülhetnek a kérelmek majd az Országgyűlés plenáris ülése elé – tette hozzá. Lukács Tamás kiemelte: alaposan áttekintik a kérelmeket, és hátrány senkit nem ér majd.
Kitért arra is, hogy a bizottság dolgozik azon a javaslaton, amely az egyházi státuszukat januártól esetlegesen elveszítő, ugyanakkor a jövőben egyesületként működő közösségek számára a zökkenőmentes átmenetet biztosítja. Ez az indítvány még a héten megszülethet – jelezte.
A jogszabály értelmében a regisztrációs kérelmet minden esetben az igazságügyi tárcához kell beadni, amelyet az egyházügyi államtitkárság készít elő tárgyalásra. Ezt követően a miniszter felterjeszti az Országgyűlés egyházügyi bizottsága elé, és ezután tárgyalhat róla a parlament.
Az MSZP-s Nyakó István szerint az egyházakról szóló törvény több oktatási és szociális missziót felvállaló közösségtől megvonja a létezéshez való jogot. Több konkrét példát említve azt mondta: a törvény rossz, ezek a közösségek úgy vesztik el karitatív missziót lehetővé tévő helyzetüket, hogy módjuk sem lehetett, hogy egyházi státuszért a parlamenthez forduljanak. Az egyházi státuszt elvesztett, de szolgálatot ellátó közösségekkel az állam év végéig köthetne megállapodást oktatási, szociális feladatokra, de eddig nem történt semmi – tette szóvá.
Rétvári Bence szerint amit a képviselő mond, az vagy tájékozatlanságon, vagy szándékos torzításon nyugszik. Az új törvény szavatolja az intézményi ellátottak biztonságát, olyan garanciális rendelkezéseket tartalmaz, amelyek mind a jogfolytonosságot, mind a finanszírozást rendezik. A felvetett problémák megoldottak, erre az évre mindenképpen, és „ez jövőre is így fog folytatódni”. Jelezte: eddig már 70 kérelem érkezett a minisztériumhoz egyházi regisztrációra, ennek útja világos mindenki számára, mindenki tudhatja, mire számíthat. A januártól nem egyházként működők helyzete is jogfolytonos, ugyanúgy folytathatják tevékenységüket, s az intézményfenntartással sem lesz problémájuk. Az államtitkár leszögezte: semmi nem indokolja a törvény hatályba lépésének elhalasztását.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 224 igen, 58 nem és 1 tartózkodó  szavazattal jóváhagyta.
A parlament emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága azt javasolta, hogy az egyházi státuszukat elveszítő, 2012. január 1-jétől egyesületként működő vallási közösségek és szervezetek tarthassák meg a korábban szerzett földtulajdonukat.
A testület hétfőn beterjesztett indítványa az új alkotmánnyal összefüggő módosításokat soroló jogszabály részeként változtatna a termőföldtörvényen, kimondva, hogy a jövő év elejétől hatályos új egyházügyi törvény értelmében egyesületként tovább működő korábbi egyházak jogutódlással megszerzik a jogelődeik tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát.
Az egyházi jogállásukat elveszítő vallási közösségek földtulajdonának ügye akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége bejelentette: kedden békés demonstrációt tart az Országháznál, így tiltakozva az ellen, hogy mivel a hatályos szabályozás szerint egyesületek nem birtokolhatnak termőföldet, veszélybe kerül a Somogyvámos határában lévő 270 hektáros Krisna-völgy jövője.
Mint ismeretes, az Országgyűlés júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet, de ilyen döntés azóta nem született.