Fidel Castro barátkozna a pápával

Az exkommunikáló, kitagadó dekrétumot először XXIII. János pápa elődje hozta meg, majd ezt VI. Pál pápa is érvényben tartotta.  Az exkommunikáció érvényben tartásáért Mgr. Dino Staffa érsek, a Szemináriumok Pápai Kongregációjának titkára kardoskodott eredményesen. Nem annyira kommunistaellenességből, mint kánonjogi elkötelezettségből. Érvelése szerint valójában Fidel Castro önmagát rekesztette ki a katolikus egyházból azzal, hogy a püspökök és az egyház ellen erőszakosan lépett fel Kubában. Számára azzal telt be a pohár, hogy 1962-ben szabályosan elűzte Kubából Eduardo Roza Masvidel püspököt és 135 katolikus papját. Kúriai körök igyekeztek nyomást gyakorolni Roncalli, XXIII. János pápára, hogy nyilvánosan erősítse meg a „legfőbb vezér” kitagadásáról szóló dekrétumot, de ő ebbe nem ment bele, vélhetően azért, hogy fenntartsa a reményt a Castro-kormány és a kubai egyház közötti kapcsolatok javítására. Mindenesetre 1962. november 14-én, röviddel a világháborús feszültséget okozó, Kubába irányuló szovjet rakétaszállítások után Roncalli pápa fogadta a szigetország néhány püspökét. Naplójába a látogatás után bejegyezte: „A kubai püspökök látogatásuk során tájékoztattak az országban kialakult súlyos helyzetről… Ó, mekkora szükség van most az imára érettük!” Azóta  fél évszázad telt el. Elég idő ahhoz, hogy a tékozló fiúban megérlelődjék a hazatérés vágya. Mi lesz XVI. Benedek pápa döntése, s kitart-e elhatározása mellett Fidel Castro? Majd meglátjuk…