Karácsony előtti csillogás

Semmi sem változott az egy évvel ezelőttihez képest. Csak eltelt mondjuk 365 nap. És hogy mi minden volt ebben a több mint 300 napban, azt már persze felsorolni sem tudnánk, mégis monotonnak tűnik nap nap után.

Rossz ez így, hogy nincs is megállás az életünkben. Egész évben tele voltunk ünnepekkel, egyházban, családban egyaránt. Ha az egyiknek vége volt, jött egy másik piros betűs alkalom, valami újabb örvendezés.

Ráadásul karácsony előtt szinte már szeptemberben elkezdődik az ál-csillogás. Lassan már annyi fenyőfát láttunk és annyi ragyogó díszt, hogy mire odaér a naptár, talán már bele is ununk.

Ezen lehet bánkódni, aztán jön egy gondolat: talán nem is baj ez?!? Ha szentestéig lezavarjuk az ünnepet, a forgatagot és a fényeket, talán akkorra már eltűnik majd minden oda nem való csillogás.

Csak szelíd és természetes fények jelzik majd, épphogy áttörve az évszázados sötétséget, hogy megjött a fény forrása, Jézus Krisztus.