Milyen jövő vár az egyiptomi keresztyénekre?

Az erőszak folytatódik

Nemrég kaptam e-mailben ismét elszomorító hírt közel-keleti ismerősömtől a legújabb egyiptomi gyűlöletakciókról. A mellékelt videók és youtube-os anyagok tanúsága szerint nem sokat számít az emberi élet Egyiptom földjén. Vagy inkább így kellene fogalmazni: a keresztyének élete? A megrázó képek még az erős idegzetű nézőt is „gyomorszájon kapják”. A legfrissebb franca és angol sajtójelentések is alátámasztják a látottakat. Például: Alexandria környékén, El-Ameriya megyében a hétvége óta második alkalommal gyújtották fel keresztyének házait. Felső-Egyiptomban egy hete öltek meg egy apát és a fiát. A gyilkosok négyfős csoportban érkeztek. A videóképeken látható, amint muszlimok támadnak keresztyének tulajdonaira Farshutban, Nag Hammadi mellett… Mindezek nyomán joggal vetődik fel a kérdés: mi lesz a keresztyének és a józan többség, közöttük a liberális muszlimok sorsa a Mubarak utáni Egyiptomban?

Választások: a keresztyének arányuk alatt jutottak be a Parlamentbe

A lezajlott választások nyomán a mérsékelt Muszlim Testvériség a szavazatok 45,7%-át kapta, s ők lettek a  győztesek. 498 parlamenti mandátumból 228-at szereztek meg. Hozzájuk csatlakozik még 10 szavazattal a kormányzó katonai tanács képviselete. A radikális iszlám pártok 123 parlamenti helyet nyertek a szavazatok 24,6%-ával. A liberális pártok gyengén szerepeltek, a Wadf Párt 42 mandátumot, az Egyiptomi Szövetség 33 mandátumot nyert. A mostani parlamentbe 15 párt került be. Mindössze 10 képviselő reprezentálja a közel kilencmillió keresztyént, ami igencsak gyenge képviselet számarányukhoz képest. A parlamentben alig érik el a 2%-ot, miközben az ország lakosságának közel tíz százalékát teszik ki.  

A kairói protestáns lelkész véleménye

Axel Matyba a kairói német ajkú protestáns gyülekezet lelkésze. Szerinte a választások után beinduló politikai és vallási tendenciákat igen nehéz előre sejteni. Valószínűleg hosszabban elnyúló, nyílt folyamatnak néznek elébe, amelyben a legégetőbb kérdés a szociális helyzet rendezése, de legalábbis javítása. A győztesek, elsősorban a Muszlim Testvériség erre érzett rá, és gyakorlati segítséget, szociális reformokat ígért a sok szegénynek és szenvedőnek. A szavazók között sokan voltak, akik rájuk adták voksukat pontosan ilyen ígéretek alapján. Nagyon fontos lenne, hogy a  keresztyének a társadalmi változásokban pozitív szerephez jussanak – mondja a lelkész. De a népességben is nagy a bizonytalanság, nem tudják, mit hoz a holnap. Vajon jobb vagy rosszabb lesz a  keresztyének helyzete a közeljövőben Egyiptomban, mint Mubarak alatt volt? Ez nehéz kérdés – vélekedik Axel Matyba. A hol itt, hol ott történő erőszakos muszlim cselekmények és terrorakciók miatt egyre több kopttól és liberális muszlimtól lehet hallani, hogy szedik a sátorfájukat, s elhagyják az országot. Ez persze nem megoldás, csak a távozóknak, ha minden igaz. 

Nemzetközi imafelhívás Egyiptomért

A németországi kopt püspök, Anba Damian, aki mintegy 6 000 lelket pásztorol, attól tart, hogy valóban erős kivándorlási hullámmal veszi kezdetét. Az Open Doors nevű nemzetközi keresztyén szervezet szakértőinek becslése szerint nagy bizonytalanság uralkodik az egyiptomi koptok között. Az iszlám államrend nagy valószínűséggel erősen megnyirbálja majd a nem muszlimok jogait. Ugyan az állambiztonsági szervek nyomása enyhült a keresztyénekkel szemben, viszont a muszlim ellenszenv felerősödött. Az Open Doors, az Evangéliumi Világszövetség, a  Nemzetközi Keresztyén Szolidaritás, a Világméretű Keresztyén Szolidaritás és még legalább 15 nemzetközi egyházi, keresztyén emberjogi mozgalom, szerveződés hirdette meg szinte egy időben az imaküzdelmet és imaakciót Egyiptomért. Érdekes, hogy ebben a kiélezett helyzetben a szociális célú keresztyén intézmények, mint például a felső-egyiptomi asszuáni kórház, amelyik már 100 év végzi gyógyító munkáját,  egyelőre zavartalanul működnek. Talán nem véletlenül, hiszen ott az ellátás és az emberi viszonyulás is magasrendű. 

Fiatal egyiptomi keresztyének félelmei

A Társaság a Fenyegetett Népekért (GfbV) nevű német szervezet nemrég közzétett sajtónyilatkozatában idézi fiatal kopt keresztyének véleményét, miszerint „a Mubarak-rezsim megdöntésében elkötelezetten vettünk részt, de most a Muszlim Testvériség és a szalafisták választási győzelme után nagy aggodalommal tekintünk a jövőbe”. Ezért különböző szervezetekkel együtt a GfbV a vezető egyiptomi pártokhoz és a katonai vezetéshez intézett petíciójában azt kéri, hogy a vallási kisebbségek jogai nagyobb védelmet kaphassanak a Nílus mentén, mint eddig. Több, a koptok ellen irányult bombatámadás, terrorcselekmény kivizsgálását is kérik az arra hivatott szervektől. A nem szűnő keresztyénellenes akciók, a gyújtogatások, gyilkosságok s a még ki nem vizsgált ügyek, a kisebbségek vallási jogainak védelmében mutatott közömbösség egyelőre a koptokban és más felekezetű keresztyénben is azt a véleményt erősíti, hogy ők újra nem teljes értékű polgárai Egyiptomnak.

Meglátjuk-e újra, hogy a Korán és a kereszt békésen egymás mellett él a fáraók földjén? Azokén, akik legalább évezredekkel ezelőtt élni hagyták földjükön a választott nép fiait. Vajon hogyan s miért? A kormányzásnak erről a titkáról máig hallgatnak a fáraómúmiák. Legfőbb ideje lenne szóra bírni őket.  

Video-felvételek: 

http://www.youtube.com/watch?v=RIQXzPFbggQ&feature=related; http://www.youtube.com/watch?v=RkTNLzGcOcE&feature=related; http://www.youtube.com/watch?v=IAfiwtQj4mw&feature=related