Moszkvában a keresztyénüldözésről tárgyaltak

Az Orosz Ortodox Egyház Külkapcsolatainak Hivatala weblapján öt nyelven (orosz, angol, görög, olasz, francia) számolt be a nem mindennapi eseményről. Az interneten nyomon lehet követni, hogy a hatalmas országban az egyházi sajtó beszámolt az eseményről. És hogy a napi sajtó, a tv és a rádió mennyire részletezte ennek a konferenciának a jelentőségét? Ezt már kevésbé lehet feltérképezni, pedig az ilyen témák és konferenciák nagy kérdése: az ott elhangzottak mennyire mennek át a társadalmi tudatba, a közvéleménybe?

Hilarion: „A legnagyobb egyházi rendezvény erről a témáról”

Az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchatusának Külügyi Hivatala szervezte meg a konferenciát, amelynek levezetése a rendkívül tehetséges és ambiciózus fiatal főpap, Hilarion volokolamszki metropolita nevéhez kapcsolódik, aki egyben a Külügyi Hivatal vezetője is. Megfogalmazása szerint ez a legnagyobb konferencia, amelyet valaha is erről a témáról tartottak. Az advent elején megrendezett kétnapos moszkvai megbeszélésen a külföldi ortodox patriarchátusok képviselői is jelen voltak Alexandriából, Antiochiából, Jeruzsálemből, Szerbiából, Görögországból, Örményországból, a római katolikus egyházból, továbbá a zsidóság és az iszlám képviselői, diplomaták, egyetemi tanárok, a közélet és különböző egyház- és vallásközi szervezetek küldöttei. Európát osztrák, belga, német, görög, olasz, orosz, ciprusi, lengyel, ukrán és francia résztvevők képviselték. Az alkalmat megtisztelte részvételével és üdvözlő beszédével Kyrill pátriárka őszentsége, egész Oroszország és Moszkva ortodox egyházfője, aki ünnepélyes keretek között találkozott a delegátusokkal  a Megváltó Krisztus katedrálisban. Vatikánt magas szinten reprezentálta Paolo Pezzi moszkvai érsek és Ivan Jurkovic apostoli nuncius.

A hallgatás súlyosabb következményekkel jár, mint a gazdasági válság

A nyitó előadást az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, OSCE) képviselője, az olasz szociológus, Massimo Introvigne tartotta a rasszizmus, a fajgyűlölet, a xenofóbia, az idegengyűlölet és a diszkrimináció összefüggéseiről. Elemző értekezésében nagy nyomatékkal szólt arról, hogy ha Európa hallgat a saját körében, illetve a más kontinenseken folyamatosan mutatkozó keresztyéngyűlöletről, illetve -üldözésről, csak azért, mert az üldözőktől tartani lehet vagy kell, akkor ezzel a morális és a spirituális lesüllyedés, lecsúszás veszélyét kockáztatja. Ennek a következményei az olasz előadó szerint súlyosabbak lesznek, mint a gazdasági válság kihatásai.  

Európa és Oroszország történelmi szerepe

Introvigne előadásához csatlakozva Hilarion metropolita emlékeztetett arra, hogy ötpercenként meghal valaki a világon keresztyén hite miatt, s  a vallások közötti erőszakos konfliktusokban évente 150 ezer keresztyén veszíti életét. Az EBESZ által a keresztyénüldözés témájáról rendezett konferenciák állandó résztvevőjeként és jól tájékozott orosz főpapként rámutatott: a Krisztus-követők szenvedik el a világon a legtöbb üldözést. Megnevezte azokat az országokat, ahol különösen súlyos diszkriminációnak vannak kitéve: Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában, Algériában, Irakban, Pakisztánban, Észak-Szudánban, Nigériában, Eritreában, Szomáliában, Szaúd-Arábiában, Bangladesben, Malajziában, Indonéziában, Laoszban és Indiában. A legtöbb helyen a muszlimok jelentik a többségi vallást. Ezért is nagyon fontos, hogy ezen és más hasonló találkozókon vezető képviselőik is jelen legyenek. Hozzátette: nemcsak keresztyének szenvednek el üldöztetéseket, hanem sok országban más vallású kisebbségiek is, ezért a vallási kisebbségek védelme különösen is fontos feladat. Ebben – tegyük hozzá – nem jelentéktelen szerepe van a nemzetközi egyházi és nem egyházi diplomáciának, a vallásközi konferenciáknak és a nemzetközi egyházi és nem egyházi sajtónak. Az ortodox főpap programadóan így fogalmazott: „Az európai országoknak és Oroszországnak történelmi szerepe van a keresztyén kisebbségek megvédésében.”

Orosz kritika – de csak kifelé?

Meglepő módon kérte számon Hilarion metropolita Európa mulasztásait, mondván: az európai politikusok a politikai korrektség szellemében sokat beszéltek az antiszemitizmusról, az iszlámfóbiáról és az etnikai türelmetlenség tarthatatlanságáról – de hallgattak a keresztyének diszkriminálásáról. A jelenlévők nagy érdeklődéssel követték a jelentést, hiszen olyan ország ortodox főpapja beszélt ezekről a kérdésekről, ahol a keresztyénüldözés, a diszkrimináció, az ellehetetlenítés hivatalos ügy volt, s tömeges méretekben folyt hosszú éveken, évtizedeken át. Nyilván az ilyen sebek még ma is sajognak sokakban. Vajon saját hazája politikusait mennyire hatékonyan lehet megszólítani és mozgósítani ebben a világszerte egyre súlyosabb kérdésben? Oroszországban sokféle vallásnak sok millió követője él, „de hazánkban nem volt vallásháború”. Nem lehetünk közömbösek, ha bárkit is üldözés ér vallása miatt Oroszországban – tette hozzá Hilarion.

Kyrill patriarcha a keresztyének ellen irányuló gyűlölet szisztematikus, azaz rendszeresen és módszeresen működtetett tendenciáját nevezte veszélyesnek. Kifejezte reményét, hogy a világ legnagyobb vallási közössége, a keresztyénség eredményesen tudja majd feldolgozni sebezhetőségét. Olyan időszakban, amikor a személyi szabadság túlhangsúlyozása súlyos morális felelőtlenséghez vezet, a keresztyéneknek a politikai korrektséget kell támogatniuk minden erkölcsi erejükkel – hangsúlyozta a patriarcha. Azt javasolta, dolgozzák ki a keresztyén személyek és közösségek jogait hatékonyan védelmező mechanizmusokat, amiben az Orosz Ortodox Egyház eltökélt partner, ahogyan már 2006-ban javasolták Moszkvában, hogy az ENSZ-szel együtt alakítsák meg azt a konzultatív testületet, ami a vallási konfliktusokkal, illetve azok kezelésével foglalkozik. 

Legyünk szisztematikusak az imában és a közvélemény felrázásában!

Kyrill patriarcha felidézte a Szent Szinódus május 30-i ülését, amelyen állást foglaltak a világon terjedő christianophobia, keresztyéngyűlölet jelensége elleni lépések fontosságáról. Őszentsége nyilatkozatban ítélte el az október 11-én az egyiptomi fővárosban kirobbant véres keresztyénellenes akciókat. Visszatekintésükben a résztvevők nagyra értékelték az EBESZ szeptember 12-i római konferenciáját a keresztyénellenes gyűlöletbűnözésről s az EU Parlament állásfoglalását a keresztyének helyzetéről.

A  tanácskozásról kiadott kommüniké nem említi, hogy október 23–26. között Németországban is volt egy jelentős konferencia 20 emberjogi és humanitárius szervezet részvételével. Ott a téma a keresztyénüldözés mai helyzete volt. Vezető német politikusok és egyházi személyek egybehangzóan hangsúlyozták: „A leküzdése mindannyiunk ügye.” Ugyanitt – együttműködve a Németországi Protestáns Egyházzal (EKD) és a Német Katolikus Püspöki Konferenciával – támogatták, hogy november 13-án tartsanak világimanapot üldözött keresztyénekért. Ehhez több mint  100 országban csatlakoztak, hazánkban egy-két cikken kívül szinte visszhangtalan maradt ez a kezdeményezés is, amire pedig hosszabb távon szisztematikusan oda kellene figyelni, s szükséges lenne részt venni benne nekünk is. Ha már a moszkvai konferencián találóan így érvelt egész Oroszország patriarchája: „A szisztematikus tendencia a legveszélyesebb a keresztyénellenességben”, akkor mi legyünk szisztematikusak az imában és a felvilágosításban, a tudatosításban és a közvélemény felrázásában! 

Moszkva után Vilnius – a nemzetközi összefogás folytatódik

A moszkvai záródokumentum sürgeti, hogy a keresztyének elleni erőszakos cselekményeket lehetőleg mindenütt a jog eszközeivel vizsgálják ki, s törvényes úton segítsék az áldozatokat, illetve hozzátartozóikat. Igen fontosnak tartotta minden résztvevő azt is, hogy a vallási informálás, tájékoztatás, illetve a vallásos nevelés világméretű szorgalmazásával próbálják meg csökkenteni az előítéleteket, a gyűlöletet, s a legtöbbször ideológiai és politikai gyökerű akciókat. Nagy igény van olyan nemzetközi monitorizáló testületre, amelyik naprakészen és a lehető legpontosabban tárja fel a különböző eseteket, a vallásszabadság korlátozásának mindennapi ügyeitől kezdve a legdurvább erőszakig. Moszkva után erről is tárgyaltak Vilniusban, a litván fővárosban, ahol az EBESZ december 6-án tartotta meg miniszteri tanácsának 18. találkozóját. Javaslatként hangzott el Dominique Mamberti érsek, a Vatikáni Államközi Kapcsolatok Titkárságának vezetője részéről: legyen egy nap minden évben, amikor világszerte megemlékeznek a keresztyénüldözésről. Íme, a németországi konferencia visszhangja így is megjelent az európai fórumon. A Lélek titokzatos diplomáciája ez, hiszen spirituális csatornákon és az egyházi sajtón keresztül terjedt el ez a kezdeményezés világszerte. S ez így van jól, mert az összefogás és a közös cselekvés az óra parancsa. Ez a nap arról a 200 millió keresztyénéről szólna, akik napi üldöztetést, hátrányos megkülönböztetést szenvednek hitük miatt. Valami Moszkvában is megmozdult. Európa és Oroszország egyházai és imádkozó, cselekedni akaró keresztyénei remélhetőleg kellő súlyt és erőt jelentenek másokkal karöltve a világszerte növekvő vallási diszkrimináció és türelmetlenség legyőzésére, megfékezésére.