Pozsgay Imre magyar politikus, egyetemi tanár volt a Bartalis János Keresztény Egyesület vendége

Nagy Imre újratemetésén őrt állt Nagy Imre koporsójánál. A 2010-es országgyűlési választás után Orbán Viktor felkérte az új alkotmány kidolgozására. Politikai-közéleti szerepe mellett 1991-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (2000-től Debreceni Egyetem) politológia tanszékének egyetemi tanárává neveztek ki, majd 2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója lett. Magyar Örökség-díjas.

A Kádár-korszak egyik jelentős, rendszerváltó személyisége a brassói evangélikus-lutheránus egyház tanácstermében népes közönség előtt tartott előadást az anyaország és a határon túli magyarok közti kapcsolatok múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

A jeles vendéget Zelenák József esperes és Koszta István brassói lelkész köszöntötte, méltatta.

Pozsgay Imre a Kádár- és Antall-korszak határon túli magyar politikájáról, a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek – számunkra, magyarok számára kudarccal végződött – találkozóiról beszél tanúként és tettestársként. Szólt Illyés Gyula sorsfordító szerepéről, az író környezetében ismerkedett meg a kisebbségi magyarok gondjaival – vallotta be.

Pozsgay Imre ismertette az Alaptörvény elfogadásának körülményeit, annak fontosságát a magyar–magyar együttműködésben. A külhoni magyarok visszahonosítása, a magyar állampolgárság – megfelelő anyagi támogatás mellett – a szülőföldön való megmaradást és a nemzetegyesítést egyszerre szolgálja – mondta a rendszerváltó politikus, aki elismerte: a kettős állampolgárságra mint humánerőforrási kérdésre nem szabadna utalniuk a magyarországi politikusoknak, és főleg nem Erdélyben. Pozsgay Imre utalt a keresztény szellemiség megőrzésének és érvényre juttatásának fontosságára is: Európa nem mondhat le a keresztény erkölcsről és igényességről, mert ez a lényegéhez tartozik.

Fotók:

http://www.evangelikus.net/node/614