Pozsonyban is megnyílt A magyar reformáció öt évszázada című kiállítás

Pozsonyban is megnyílt A magyar reformáció öt évszázada című kiállítás

Share this content.

Forrás: felvidek.ma, szöveg és fotó: Neszméri Tünde
Pozsony – A protestantizmus népszerűségét annak is köszönhette, hogy a nép nyelvén szóltak prédikátoraik, a reformáció Felső-Magyarországon és Erdélyben talált táptalajra, és onnan terjedt el az egész Királyságban. A magyar reformáció öt századát mutatja be a Soli Deo Gloria elnevezésű kiállítás, amely 2018. február 27-én nyílt meg a Pozsonyi Magyar Intézetben, amely új helyen, a Stefánia út 1. szám alatt várja az érdeklődőket. A kiállítás március 6-ig tekinthető meg.

A reformáció története egy német szerzetes bátor tettével kezdődött, mellyel új hajtás serkent a kereszténység fáján – hallható abban a rövidfilmben, amelyet levetítettek a kiállítás megnyitója előtt. A filmben az is elhangzott, hogy az új hajtás Debrecenben is táptalajra talált. A gyülekezet megalakulása óta részt vesz az elesettek megsegítésében, az oktatásban. A nyomdaipar megteremtése is a reformáció elterjedésének köszönhető.

A reformáció a hit ajándéka

Molnár Imre bevezetőjében Áder János köztársasági elnök beszédéből idézett, amelyet a Wittenbergben tartott ünnepségen mondott el. „Ma, amikor az elmúlt 500 évre tekintünk, nekünk, magyaroknak, legyünk bármely felekezethez tartozók, könnyű a hit ajándéka mellé felsorolnunk a reformáció ajándékait. A protestantizmus őszinteségét. Az örökös kérdezés jogát. A viták tüzében edzett igazságkeresést. A vallás személyességének, a gondolat szabadságának kimondását. A hit humanizmusát. Az anyanyelvű tanítás elterjedését. Az írott szó cselekvő igévé tételét. A nemzetünkhöz való ragaszkodás megerősítését. Német és magyar önazonosságunk kifejezésének képességét.” Ezek a gondolatok kétszeresen érvényesek itt, a Felvidéken – tette hozzá az intézet igazgatója, ezért is fontos, hogy Pozsonyban is megnyílhatott ez a kiállítás.

Prof. dr. Baráth Béla, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára a magyar reformáció eredményeiről szóló előadásában kifejtette: a kiállítás tablói bemutatják a reformáció elmúlt 500 évét. A reformáció Isten igéje, a Biblia szavaiból indul ki: „A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” Az Isten igéje által inspirálva kell elvinni a mondanivalót másokhoz – véli Baráth Béla.

Istenről való gondoskodás

A reformációnak több jelentős momentuma volt, ezeket Baráth Béla idézetekkel szemléltette. 1558-ban Károli Gáspár és két lelkésztársa írta Genfben Kálvin utódjának, de Bèze-nek: „Hálát adunk Isten választott eszközeinek, igen híres és tanult férfiaknak, akik által Isten az ő igéjének világosságát ezen legutolsó században felgyújtotta, majd megvilágította; közéjük tartozik Martin Luther, Philipp Melanchthon, Oecolampadius, Bucer, Zwingli és a nagy hírű Kálvin, akik már mind mennyei életet élnek. Az első kettőnek közülük köszönjük, hogy az Isten ingyen kegyelméből Krisztusért a hit által való megigazulás tanának igazsága, megoltalmaztatván a hamis vélekedésektől, helyreállíttatott. A többieknek pedig, különösen azonban Kálvinnak tulajdonítjuk az Isten gondviseléséről, a predestinációról, a szabad akaratról, a szentségekről, vagyis a keresztségről és az úrvacsoráról szóló tanok megtisztítását.” A reformáció követői nagyon fontosnak tartották az Istenről való gondolkodást, ahogy az idézetből is világossá válik: úgy vélték, Isten igéjét világítják meg az emberek számára.

Magyarországon a mohácsi csata után kezdett el terjedni a reformáció, ekkor nagyon bonyolult volt a politikai és hadi helyzet, hiszen két királya is volt az országnak, és a török ellen is folyamatosan védekezni kellett. Ebben a létbizonytalanságban a reformációnak megtartó ereje is volt – mondta a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára.

A reformáció nagy hozadéka volt az iskolai élet fellendülése, Pozsonyban is alapítottak iskolát, és hozadéka a reformációnak a könyvnyomtatás elterjesztése is – mondta Baráth Béla.

Valdensek, husziták, protestánsok

Prof. dr. Peres Imre református lelkész a pozsonyi reformáció történetét ismertette, elmondta, nehéz kutatni ezt a témát, hiszen nagyon kevés a fellelhető anyag, és nem született átfogó munka, csupán néhány résztanulmány. Annak ellenére így van ez, hogy Balogh Elemér is, az első pozsonyi lelkipásztor, aki később a szlovenszkói magyar reformátusok püspöke volt, kutatta ezt a kérdést.

Bizonyítható, hogy a 13. század végén a valdensek gyakrabban megfordultak Pozsonyban, a magyar és szláv családok hajlékában kaptak menedéket, illetve gazdasági kapcsolatokat kerestek itt. A husziták is megjelentek Pozsonyban, ők is menedéket találtak, erről tanúskodik az is, hogy van huszita ház a városban. Egyes bírósági perekben „ludasoknak” nevezték őket, lefordítva Husz nevét magyarra. A harmadik irányzat már a reformáció, a kálvini vallás megjelenése volt Pozsonyban. Az új eszmék sok családban feltűntek. Sőt a pozsonyi kocsmák is tele voltak peregrinus diákokkal, akik teológiai vitákat folytattak – mondta előadásában Peres Imre.

Rövid időre a dóm is protestáns kézre került

A kálvini tanok mégis csak átmenetileg jelentek meg Pozsonyban, bár arról vannak feljegyzések, hogy rövid időre a pozsonyi dóm is protestáns kézre került. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés Bethlen Gábort magyar királlyá választotta, az ünnepi utóceremónia Pozsonyban zajlott, ahol Alvinczi Péter kassai prédikátor adott úrvacsorát a protestáns rendeknek kenyérrel és borral. Nem sokkal később Pozsonyban is üldözni kezdték a reformátusokat. Bécs, Esztergom és Nagyszombat háromszögében azonban nem tudott tartósan meggyökerezni a reformáció, amelyet az ellenreformáció is megtört – fejtette ki a lelkész.

A református gyülekezet kialakulását a német evangélikus gyülekezet segítette. A reformátusok körében csak az 1890-es években indultak meg a törekvések, hogy szervezetté váljanak, ekkor választottak először presbitériumot, majd nyilvánították gyülekezetté őket. Előbb Somorjához tartoztak, majd 1895-ben Balogh Elemér lelkész segítségével önállóvá váltak – mondta Peres Imre. Addig a reformátusok Somorjára vagy Rétére jártak istentiszteletre. Ekkor kezdték építeni a református templomot is. Több telek szóba került, az egyik a Stefánia út sarka, az a hely, ahol ma a Pozsonyi Magyar Intézet is működik, ám a gyülekezet végül az Irgalmasok terén lévő telket választotta. Előbb megépültek a gyülekezeti házak, majd a templom is, amely 1913-ban készült el.

Az első világháború után, az új országhatárok következtében megnőtt a református gyülekezet szerepe. Balogh Elemér püspök, aki továbbra is pozsonyi lelkészként szolgált, a pozsonyi hatóságoknál elérte, hogy lelkészképzőt nyissanak a felvidéki magyarok számára.

Jelenleg a pozsonyi gyülekezetben magyar és szlovák alkalmakat tartanak, kis közösségként igyekeznek összetartani és megtartani régi értékeiket – fejtette ki a pozsonyi tiszteletes.

Színvonalas oktatás

Koncsol László író, a szlovákiai magyar református egyház egykori világi főgondnoka a csallóközi gyülekezetek történetét is kutatta. Előadásában kitért arra, hogy a reformátusok életét sok minden megnehezítette, a Komáromi Református Egyházmegye gyülekezeteinek életét például a gyakori árvizek is sújtották. Koncsol László kutatásainak eredményét publikálta is a Csallóközi kiskönyvtárban. Előadásában kitért az oktatásügyre is.

A református iskolában színvonalas oktatást folyt. Koncsol László ismertette azokat a tantárgyakat, amelyeket oktattak a protestáns iskolákban – utóbbiakból több is jól működött a Magyar Királyságban, így a komáromi egyházmegyében is. A református iskolákban nem volt egységes a tanrend, de írni és olvasni, valamint számolni mindenütt megtanultak. Más tantárgyaik is voltak a diákoknak: fejszámolás és írásban számolás, s a mértékegységekben való számolás is a tantárgyak között szerepelt. A naptár és az ünnepnapok megismerése is szerepelt a tanrendben. Földrajzi ismerteket is szereztek a gyerekek, elsősorban a saját megyéjük, majd a Magyar Királyság és a világ földrajzát is megismerték. Magyar történelmet is oktattak, néhány iskolában a magyarok bejöveteléről tanultak. Több iskolában tanultak latinul is, Ógyallán a magyar verstani szabályokat is elsajátították, és szavalni is megtanultak. Volt olyan iskola, ahol egészségügyi és mezőgazdasági ismereteket is oktattak. Tanultak énekelni, Szenczi Molnár Albert zsoltárjait is megismerték, voltak települések, ahol kotta szerint is énekeltek. Tanultak imádkozni, az Ó- és Újszövetséget is megismerték, nevezetesebb bibliai történeteket, vallástörténetet is. A reformáció históriájával is megismerkedtek a tanulók. A magyar nyelvtan is a tantárgyak között szerepelt, hangtani ismereteket is oktattak, mindezek mellett tanulták a helyes kiejtést is. A palóc településeken a köznyelv szerinti kiejtést is elsajátították.

Az előadások között Écsi Gyöngyi Ág Tibor által a Zoboralján gyűjtött népi vallási énekeket adott elő. Koncsol László előadása után két, Szenczi Molnár Albert által lefordított zsoltárt is elénekelt. Ezek eredetileg francia népdalok voltak, nehezen sikerült átültetni a francia dallamokat a magyar gyülekezetekben, ugyanis Szenczi Molnár Albert szerint a magyar fül nehezen veszi be a francia dallamokat. A magyar nyelvű zsoltárok később mégis elterjedtek, hiszen magyarrá és magyarossá változtak. Écsi Gyöngyi egy palóc áldást is elénekelt.

A kiállításmegnyitó Peres Imre pozsonyi református lelkész áldásával ért véget.

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!