Püspökválasztásra készülünk: Interjú Aradi Györggyel

Püspökválasztásra készülünk: Interjú Aradi Györggyel

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, összeállítás: Horváth-Bolla Zsuzsanna, Kézdi Beáta, fotó: Kiss Tamás
Budapest – A Déli Evangélikus Egyházkerület idén püspökválasztásra készül. A püspökjelölteknek, Aradi Györgynek, Kondor Péternek, Szeverényi Jánosnak és Vető Istvánnak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A lelkészek párhuzamos interjúi közül az Aradi Györggyel készítettet az alábbiakban olvashatják.

– Mi motiválta akkor, amikor elvállalta a püspökjelöltséget?

– Fontosnak érzem azt a bizalmat, amely sokak részéről megnyilvánult, amikor kifejezték: támogatnának, ha vállalnám a jelöltséget a püspöki tisztségre. Különösen is motivál az egyházi szolgálatban állók – gyülekezetekben és intézményekben munkájukat végzők – hivatásgondozása, pásztorolása, valamint a lelkészek, hitoktatók, egyházzenészek és elkötelezett munkatársak egymásra épülő szolgálatának erősítése. Úgy érzem, hogy belső szabadsággal és örömmel tudnám képviselni, hordozni, másokkal együtt formálni ezt a sokszínű közösséget püspökként is.

– Lelkészi előéletéből mely elért eredményeit, tapasztalatait szeretné esetleges megválasztása után püspökként szélesebb egyházi körre kiterjeszteni?

– Gyülekezeti szolgálatom különleges ajándékának és eredményének tekintem, hogy akár szórványgyülekezetben, akár nagyvárosi környezetben békés átmenetben tudtam továbbépíteni az elődeim által gondozott közösségeket, miközben új, inspiráló tervek mentén mozdulhattunk előre. Fasori küldetésnyilatkozatunkat presbitereinkkel együtt fogalmaztuk meg, annak rövid változata kifejezi szolgálatom lényegét: „Evangélikusok az evangéliumért: hittel, nyitottan, közösségben.” Tapasztalatom, hogy az újszerű vállalásainkban sok áldást készít elő Isten. Ezek az istentiszteleti, kulturális, szociális kapcsolópontok hatékonyan képesek sugározni a krisztusi gyülekezet légkörét és centrumát a közösségre vágyók felé. Kerületünk és a svédországi Linköping evangélikus egyházkerületével fennálló kapcsolat továbbépítésében megtermékenyítő lehetőséget látok.

– Megválasztása esetén mik lennének püspöki, vezetői szemléletének főbb ismérvei?

– Döntően fontosnak gondolom a lelkészi hivatás megbecsültségének munkálását, ezért sürgető a lelkészi életpályamodell bevezetése. Vezetőként megkerülhetetlennek tartom a döntési folyamatok áttetszőségét személyi kérdésekben éppúgy, mint az anyagiak terén. Meg kell erősíteni a gyülekezeteket, mégpedig úgy, hogy rátaláljunk saját nyilvánvaló és rejtett erőforrásainkra. Tudatosan munkálni kell a szorosabb együttműködést egyházunk intézményei és gyülekezetei között, a különböző hagyományokat és kegyességet képviselők között. Fontosnak tartom a közösségi értékelés és visszacsatolás, valamint a női szolgálat erősítését. Vezetőként kötelességünk a visszaélésekkel terhelt folyamatok megnevezése és feloldása. Bátran és a helyreállítás reményében kell kezelni az intézményi struktúrából fakadó vagy személyes okokra visszavezethető konfliktusokat.

– A püspöki tanács tagjai beosztják egymás között a felelősségi területeiket. Melyik az a terület, illetve melyek azok a területek, amelyet-amelyeket szeretne ebből elvállalni? Miért?

– Alapvetőnek gondolom, hogy az egyházi élet szerteágazó felelősségi területeinek beosztását csak a már szolgálatban álló vezetőkkel való egyeztetések nyomán lehet rendezni. Ugyanakkor közel áll hozzám a lelkészek továbbképzése és hivatásgondozása, a misszió, az egyházzenei és egyházművészeti szolgálat, illetve az ökumenikus kapcsolatok építése.

– Hogyan látja egyházunk jelenlegi helyzetét? Melyek azok az irányok, amelyeken feltétlenül változtatni kell, és melyeket értékel pozitívumként? Egy-egy gondolat erejéig beszéljen, kérem, az egyházunk előtt álló legújabb feladatokról is, úgymint: fogyó gyülekezetek és gyülekezetplántálás, a lelkészi életpályamodell bevezetése, gyarapodó intézményhálózat, politikai véleményformálás és egyebek.

– Egyházunk legfőbb, kisajátíthatatlan kincse az evangélium, annak hirdetése és az abból táplálkozó (hit)élet. Az evangélikusok körében olyan lelki embereket találhatunk, akik a Szentírást forgatva, a Lélekre, a lelkiismeretükre és a józan eszükre hallgatva képesek életük vezetésére, közösségeik építésére. Ugyanakkor váltóállításra van szükség a felnőttoktatás területén, hogy a bibliai analfabetizmus helyett egyre több éretten gondolkodó, hitben megalapozott gyülekezeti tagunk legyen. A püspöki szolgálatban különösen is hangsúlyosnak látom a szolgálatba állító áldás szerepét – ordináció –, valamint a mélyebb reflexiókra esélyt adó találkozásokat – vizitáció –, amelyekben szolgálatunk törékenységére és kincseire tekintettel lehet motiválni. Türelemmel és kiemelt szakmai segítségnyújtással kell támogatni az új gyülekezetek plántálását, megerősödését. Az elfogyó gyülekezetekben az élő hitű kisközösségek fenntartása cél marad akkor is, ha az anyagyülekezeti státusz és a szervezeti infrastruktúra tovább már nem tartható fenn. Aktuálpolitikai kérdésekben józan önmérséklettel szólalhatunk csak meg. A közjó és a társadalmi igazságosság előremozdításában tevékeny részt kell vállalnunk mint nemzetalkotó jelentőségű közösségnek.

ÉLETRAJZ

1970-ben született Budapesten háromgyermekes lelkészcsalád középső gyermekeként. 1971-től Szarvason éltek, ahol édesapja az újtemplomi evangélikusok lelkésze volt.

1989-ben a budapesti I. István Gimnáziumban tett érettségit követően nyert felvételt az Evangélikus Teológiai Akadémiára. 1995–96-ban ösztöndíjjal tanult és magiszteri fokozatot (MA) szerzett az Egyesült Államokban, az Amerikai Evangélikus Egyház teológiáján (Lutheran School of Theology at Chicago). 1997-ben kapott lelkészi diplomát, D. dr. Harmati Béla püspök ordinálta.

1997–2005 között a Balatonboglár–Hács–Somogyvámosi Társult Evangélikus Egyházközség segédlelkésze, majd új templomának első parókusa. Kuratóriumi elnöke a helyi Gyermekjóléti és Családsegítő Alapítványnak.

1997-től 2000-ig tanulmányokat folytatott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Mentálhigiéné Intézetében. 2000-ben házasodott össze Durst Mónival, akivel négy gyermeküket nevelik.

A Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség 2005-ben választotta meg gyülekezeti lelkészének. Alapító kurátorként működött közre az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítványban. Tagja a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatótanácsának, egyházunk evangelizációs és missziói bizottságának és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közgyűlésének. Állandó résztvevője a svéd–magyar lelkészkonferenciáknak. A Déli Egyházkerület missziói lelkésze volt 2008–2012 között.

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!