Szembenézni egy életművel – Kertész Imre-est a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Szembenézni egy életművel – Kertész Imre-est a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Share this content.

Szöveg: Galambos Ádám, videó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest – Az Asztali beszélgetések sorozat keretében január végén Darvas István rabbi és Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélgetett a kertészi életmű egy-egy idézete alapján irodalomról, holokausztról és az emlékezet kérdésköréről. Februárban Szőke Szabolcs zenész közreműködésével az irodalom és zene párbeszédének lehettek átélői az érdeklődők a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A januári Asztali beszélgetések alkalmával a Zsidó-keresztény párbeszéd Kertész Imre életművéről címmel meghirdetett dispután Fabiny Tamás püspök és Darvas István rabbi beszélgetett az életműről. (Részletes beszámoló és a beszélgetés videófelvétele itt érhető el.)

A 2004 óta megrendezésre kerülő Asztali beszélgetések sorozat életében formabontó volt a februári alkalom, hiszen a több mint háromszáz disputa és egyéb rendezvény során ekkor fordult elő először, hogy a közös gondolkodást lemondás miatt kellett elhagyni. S bár igaz, hogy Hafner Zoltán és Schein Gábor irodalomtörténészek a Kertész Imre Intézet körül kialakult nézeteltérés miatt nem ültek egy asztalhoz, hogy Kertész Imre irodalmi örökségéről disputát folytassanak, az alkalom mégsem maradt el.

Szőke Szabolcs többször előadott már Kertész Imre lakásán, valamint a Nobel-díjas író kérésének megfelelően közreműködőként részt vett a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett ünnepségen is, ahol tisztelői az akkor 85 éves írót köszöntötték. Az est során megelevenedett Kertész Imre hangja is, ugyanis az elhangzó idézetek a szerző előadásában felvételről voltak hallhatók. Részletek hangoztak el a Gályanaplóból, A stockholmi beszédből, a Hamburgi esszéből és a Valaki másból. A kiváló zenész, gadulkaművész különleges előadással folytatott párbeszédet az író műveivel, így az est folyamán az idézetekre válaszoló vagy azok alapján a zene nyelvén újabb kérdéseket megfogalmazó művek dialógusának lehettek a jelenlévők tanúi.

Galambos Ádám elmondta: „Kertész Imre műveire nem voltunk felkészülve. A stockholmi beszédre végképp nem. Hogyan is lehettünk volna, hiszen egy olyan társadalomban éltünk és élünk, amelyikben az elmúlt immáron több mint százötven év traumáit nem hogy kibeszélni nem lehetett, hanem azok számos esetben politikai játszótérként használt, manipulatív eszközökké degradálódtak a közbeszédben. Megrázkódtatásból megrázkódtatásba léptünk, és a rendszerváltást követően, a szabadság lehetőségében éppen e traumák közül került a felszínre egy, mely nem csak megrázó, hanem önmagunkat szembesítő és identitásunkat érintő kérdéseket helyezett a fókuszba. Érdekes, hogy a kertészi életmű mai nagy nehézsége éppen ugyanaz, mint a erőssége: az, hogy etikai irodalom.”

Az evangélikus teológus kifejtette: „Kertész műveiben a szembenézést, az emlékezetpolitika kérdését és az újbóli önmeghatározás igényét fogalmazza meg felénk... Reménykeltő, hogy Kertész Imre irodalmi munkásságával már eddig is többen kiválóan foglalkoztak. Hasznos lenne, ha ez a tudás párbeszéddé alakulhatna, hogy e páratlan életmű ne csak irodalomtörténetileg, hanem széles társadalmi körben is a helyére kerüljön. Abban bízunk, hogy a jövőben ez meg fog történni.”

Részlet a Kertész Imre-estből:

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!