2011. ÉVI VI. TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ SZERVEZETÉRŐL ÉS IGAZGATÁSÁRÓL SZÓLÓ 2005. ÉVI IV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1. §         (1) Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény (a továbbiakban: törvény) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség valamennyi lelkésze, az egyházközségi felügyelő és másodfelügyelő. A presbitérium választott tagjainak száma hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. A beosztott lelkész tanácskozási joggal vesz részt a presbitérium ülésein.” 

(2) A törvény 24. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

„k) Gyakorolja a magasabb egyházkormányzati szintek elnökségének megválasztásakor az egyházközséget megillető szavazati jogot.” 

2. §         (1) A törvény 47. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Megállapítja, és jegyzőkönyvbe foglalja az egyházközségi presbitériumok által megválasztott esperes, illetve egyházmegyei felügyelő beiktatásának megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint meghatározza az esperesi hivatal rendjét és működési feltételeit.” 

(2) A törvény 48. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) hivatalból: az egyházmegyei presbitérium tagjai, valamint az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek elnökségei;” 

(3) A törvény 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási jogú tagok mindazon lelkészek és egyházmegyei tisztségviselők, akik nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá, az egyházmegye zsinati és egyházkerületi közgyűlési küldöttei, valamint az egyházmegye területén lévő, az egyházi törvények hatálya alá tartozó intézmények küldöttei.” 

(4) A törvény 66. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. §           Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt, és az egyházmegye területén lévő valamely egyházközség választói névjegyzékében szerepel.” 

3. §         (1) A törvény 82. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Megválasztja az egyházkerület tisztségviselőit a püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével, az egyházkerületi jelölőbizottság tagjait, az egyházkerület küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő bizottság egyházkerületi tagjait, az intézmények igazgatótanácsának egyházkerületi küldötteit, valamint jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba.” 

(2) A törvény 83. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek;” 

(3) A törvény 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási jogú tagjai az egyházkerület területén lévő intézmények küldöttei, és mindazon egyházkerületi tisztségviselők, akik nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az egyházkerület zsinati küldöttei.” 

(4) A törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. §      A püspököt akadályoztatása esetén, valamint hivatalból való testületi tagságában a püspökhelyettes helyettesíti. A püspök saját maga és helyettese akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására felhatalmazást adhat az egyházkerület bármelyik esperesének is.” 

4. §         Ahol a törvény 101-151.§-a országos irodaigazgatót említ, azon a továbbiakban „az országos iroda igazgatója”-t kell érteni. 

5. §         (1) A törvény 104. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a püspökök közül az elnök-püspököt és annak helyettesét, továbbá az országos felügyelőt, az egyházkerületi felügyelők közül az országos felügyelő-helyettest, valamint – amennyiben erről a rájuk vonatkozó törvény másképpen nem rendelkezik – az országos egyházi tisztségviselőket, az országos számvevőszék, az egyházi bíróság és az országos jelölőbizottság tagjait,” 

(2) A törvény 104. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése tárgyában,” 

(3) A törvény 104. § (6) bekezdés d) pontja hatályát veszti. 

(4) A törvény 104. § (7) bekezdés b) pontja hatályát veszti. 

(5) A törvény 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A zsinat szavazati jogú tagja hivatalból: az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai.” 

(6) A törvény 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„106. § (1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai:

a) országos presbitérium választott tagjai,

b) a tábori püspök vagy helyettese, az országos ügyész, az országos iroda igazgatója, az egyházi bíróság elnöke, az országos számvevőszék elnöke, az országos lelkészi munkaközösség elnöke,

c) az országos munkaági bizottságok elnökei,

d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora,

e) a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház saját eljárása szerint választott 2 küldötte,

f) a Magyarországi Református Egyház saját eljárása szerint választott küldötte.

(2) A zsinat elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg az ülés valamennyi vagy meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan.” 

(7) A törvény 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zsinatnak nem lehet szavazati jogú tagja egyházi bíró, országos és egyházkerületi ügyész, valamint az országos presbitérium választott tagja.” 

(8) A törvény 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zsinati póttagokról külön törvény rendelkezik. A zsinati tagok választásának rendjét külön törvény szabályozza” 

(9) A törvény 107. § (4) bekezdése hatályát veszti. 

6.§       (1) A törvény 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § (1) A zsinat elnöksége egy-egy lelkészi és nemlelkészi elnökből, egy-egy lelkészi és nemlelkészi alelnökből áll.

(2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja.

(3) A zsinat elnökségének feladata:

a) a zsinati ülésszakok és az elnökségi ülések összehívása és levezetése,

b) a zsinati ülések levezetése,

c) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és állásfoglalások hitelesítése és gondoskodás a közzétételről,

d) a zsinat nevében történő nyilatkozatok megtétele a zsinat döntései szerint,

e) a zsinat képviselete,

f) a zsinat, illetve a zsinat elnöksége által átruházott feladatok ellátása.” 

(2) A törvény a következő alcímmel és 109/A. §-sal egészül ki:

„A zsinati tanács

109/A. § (1) A zsinat tanács tagjai a zsinat elnöksége és a zsinati bizottságok elnökei.

(2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja.

(3) A zsinati tanács az üléseit szükség szerint tartja, melyen tanácskozási joggal a zsinati gazda, valamint – ha a napirenden őket érintő témák szerepelnek – az elnök-püspök és az országos felügyelő, valamint az országos ügyész is részt vesz.

(4) A zsinati tanács feladata:

a) a zsinat munkájának vezetése,

b) a zsinati ülésszakok előkészítése és napirendjének összeállítása,

c) a zsinati tagok nyilvántartása a zsinati iroda közreműködésével,

d) a zsinati iroda felügyelete,

e) a zsinati bizottságok munkájának figyelemmel kísérése és összehangolása,

f) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak összehangolása,

g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető testületeivel.” 

7. §     (1) A törvény 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § A zsinat ülései általában nyilvánosak, de a zsinati tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető.”

(2) A törvény 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. § (1) A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavazati jogú tagjainak több mint fele jelen van.” 

(3) A törvény 119. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § (1) A zsinat a választás utáni alakuló ülésszakán megválasztja a 104.§ (4) bekezdésében meghatározott személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével.

(2) A zsinat legkésőbb második ülésszakán – az újonnan megválasztott elnökség javaslatára – saját tagjai közül megválasztja a zsinati bizottságok tagjait.” 

(4) A törvény 120. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) előterjesztés készítésére, illetve véleményezésre megküldi az országos presbitériumnak és az országos elnökségnek,” 

(5) A törvény 120. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos presbitérium és az országos elnökség önállóan is készíthet előterjesztést.” 

8. §     (1) A törvény 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § (1) A zsinat az alábbi szolgálati területekhez kapcsolódó állandó munkacsoportokat hoz létre:

a) gyülekezet és küldetés,

b) ifjúság és nevelés,

c) jog és ügyrend,

d) közgazdaság és pénzügy,

e) társadalom és szolgálat,

f) teológia és igazgatás.

(2) A zsinat saját tisztségviselői választásának előkészítésére és a választás jogszabályoknak megfelelősége ellenőrzésére saját tagjai közül 3 tagú választási bizottságot alakít.

(3) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos munkacsoportok is alakíthatók.” 

(2) A törvény 124. §-a hatályát veszti. 

(3) A törvény 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„125. §    (1) A zsinati bizottságok munkájuk során támaszkodnak a munkaági bizottságok és munkacsoportok szakvéleményére, és az országos iroda információira. Figyelemmel kísérik az országos presbitérium és országos elnökség intézkedéseit és határozatait. Vizsgálataikat a zsinat által elfogadott programok és szempontok alapján végzik.” 

(4) A törvény 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„126. § (1) Minden zsinati tag – az elnökség tagjainak kivételével – egy bizottság munkájában vesz részt.

(2) A bizottságokba való jelentkezés önkéntes. Amennyiben egy bizottságba kevesebb, mint 7 vagy több mint 13 tag jelentkezik, a bizottsági tagságról a zsinat elnöksége javaslatára a zsinat vita nélkül dönt.

(3) A zsinati bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt vehet az országos ügyész, valamint az, akit a bizottság elnöke meghív.” 

9. §     (1) A törvény 128. § (2) bekezdés d-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy vagyonának elidegenítéséről, megterheléséről és kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között,

e) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint értékhatár felett.” 

(2) A törvény 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos presbitérium az intézményekkel kapcsolatban:

a) intézményt alapít vagy szüntet meg, ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait,

b) jóváhagyja az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorának, egyetemi tanárának és lelkészének választását.” 

(3) A törvény 128. § (4) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos iroda igazgatója felett azzal, hogy kizárólagos joga az jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint díjazás megállapítása,” 

(4) A törvény 128. § (4) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) határozatot hoz az egyházmegyék, illetve az egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján.” 

(5) A törvény 128. § (4) bekezdése g) pontja hatályát veszti. 

10. §   A törvény 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja:

a) hivatalból: a zsinat elnökei, az országos iroda igazgatója, országos ügyész,

b) ha a napirenden őket érintő téma szerepel: az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és az országos gazdasági, diakóniai és oktatási-nevelési bizottság elnöke,

c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív valamennyi vagy meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan.” 

11. §    (1) A törvény 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„130. § (1) Az országos presbitériumot szükség szerint, de évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni.” 

(2) A törvény 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos presbitériumot az elnök-püspök és az országos felügyelő írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az ülés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is. 

(3) A törvény 130. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az országos felügyelő felváltva vezetik. A jegyzői feladatokat az országos presbitérium által a tagjai közül választott lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el.” 

12. §    (1) A törvény 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„131. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján – két presbitériumi ülés között – a vezetést és kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja.

(2) Az országos elnökség szavazati jogú tagjai az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai.

(3) Az országos elnökség tanácskozási jogú tagjai a zsinat egyik elnöke, az országos ügyész és az országos iroda igazgatója. A napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértő hívható meg valamennyi vagy meghatározott napirendi pontokhoz kapcsolódóan.” 

(2) A törvény 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § Az országos elnökség

a) a zsinat és az országos presbitérium által meghatározott keretek között irányítja az egyház szervezetének működését,

b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak és az országos presbitériumnak,

c) végrehajtja az országos presbitérium határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,

d) jóváhagyja az egyházmegyék éves költségvetését és beszámolóját.

e) elfogadja az országos intézmények éves költségvetését, éves beszámolóját.

f) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint értékhatár alatt,

g) sürgős döntést igénylő kérdésekben dönt az országos presbitérium határozatainak keretei között, és annak legközelebbi ülésén beszámol ezekről,

h) munkáltatói jogokat gyakorol az országos irodaigazgató felett az országos presbitérium által meghatározott keretek között,

i) felügyeli a törvényben meghatározott országos egyházi nyilvántartások vezetését,

j) szükség esetén az országos egyház hatáskörébe tartozó álláshelyeket hoz létre és intézkedik azok betöltési módjáról, megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak,

k) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyekben több munkaági bizottság véleményének összehangolására van szükség.” 

13. §       (1) A törvény a következő fejezetcímmel és 132/A. §-sal egészül ki:

„XVI/A. fejezet

Elnök-püspök és országos felügyelő

132/A. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján – két országos elnökségi ülés között – a vezetést és kapcsolattartást az országos felügyelő és az elnök-püspök gyakorolja.

(2) Az elnök-püspök és az országos felügyelő:

a) hivatalos kapcsolatot tart a Magyar Köztársaság állami szerveivel és más társadalmi szervezetekkel,

b) végrehajtja az országos presbitérium és az országos elnökség határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,

c) összehívja az országos presbitérium és az országos elnökség üléseit, és azokon elnököl,

d) felügyeli az egyház hivatalos lapjának szerkesztését és megjelentetését.” 

(2) A törvény 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

134. §     Az országos felügyelő sajátos feladata:

a) figyelemmel kíséri az egyházi testületek és intézmények működését, kezdeményezi - a szükséges - jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat,

b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források előteremtését,

c) beszámol a zsinaton az országos presbitérium és az országos elnökség munkájáról, az egyház anyagi és intézményi helyzetéről,

d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között.” 

14.§    (1) A törvény 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. §    (1) A munkaági bizottságok figyelemmel kísérik a munkaágakban folyó tevékenységeket, értékelik azokat és ennek alapján javaslatokat készítenek. A bizottságok a zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok munkáját segítve értékelő, döntés-előkészítő és a zsinat vagy az országos presbitérium által meghatározott kereten belül – országos szabályrendeletben meghatározott – döntéshozó feladatokat látnak el. A bizottságok szakmai szempontból irányítják és felügyelik a területükhöz tartozó intézményeket.” 

(2) A törvény 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„138. § (1) A zsinat és az országos presbitérium, valamint az országos elnökség a munkájában figyelembe veszi, illetve kéri az illetékes munkaági bizottságok állásfoglalását.”

(3) A törvény 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„139. § (1) A munkaági bizottságok létszáma nem lehet 9 főnél nagyobb, melyből 8 tagot az országos presbitérium választ az egyházkerületek 4-4 jelöltjéből. A bizottságok elnökeit a zsinat választja. A bizottságok munkájában – tanácskozási joggal – részt vesz az országos ügyész és az országos iroda kijelölt munkatársai.

(2) A gyűjteményi tanácsnak hivatalból tagja a 3 ágazatvezető. További 4 tagot – a bizottság javaslatát is figyelembe véve – az országos presbitérium választhat.

(3) A bizottságok tagjait – az egyházkerületi közgyűlések jelöltjei közül úgy kell megválasztani, hogy a munkaág részterületei megfelelő súllyal képviselve legyenek. Ennek választási eljárásáról országos szabályrendelet rendelkezik.

(4) A bizottságok egyházkerületi jelöltjeire az egyházkerületi jelölőbizottság, elnökére az országos jelölőbizottság gyűjti össze az ajánlásokat.” 

15. §   (1) A törvény 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Országos egyházi tisztségviselők: a zsinat elnökei és alelnökei, az elnök-püspök és az országos felügyelő, ezek helyettesei, valamint az országos ügyész, az országos számvevőszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei.” 

(2) A törvény 141. § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az országos egyház tisztségviselői – az alelnökök és a helyettesek – minden évben jelentést tesznek munkájukról a zsinatnak.” 

(3) A törvény 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„144. § (1) Az országos iroda igazgatója az az országos tisztségviselő, aki rendezett életvitelű, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus egyházközségi tag, valamint felsőfokú végzettséggel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának vezetésére megválaszt és alkalmaz. Felette a munkáltatói jogokat az országos presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja

(2) Az országos iroda igazgatójának feladata és hatásköre az országos iroda vezetése és az országos iroda munkatársai felett a munkáltatói jogok gyakorlása. További feladatait és hatáskörét részletesen az országos iroda működéséről szóló szabályrendelet rögzíti.

(3) Az országos iroda igazgatóhelyettesének és az osztályvezetők jogviszonyának létesítését megelőzően az országos presbitérium előzetes jóváhagyását be kell szerezni.”

(4) A törvény 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„146. § (1) Az országos iroda érkezteti és előkészíti az országos presbitérium, az országos elnökség és az országos bizottságok, valamint az egyházi bíróság és az országos számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint a döntések értelmében gondoskodik az országos irodára eső feladatok elvégzéséről.” 

(5) A törvény 148. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) azokat az egyéb nyilvántartásokat, amelyeket a zsinat, az országos presbitérium vagy az országos elnökség feladatául meghatároz.” 

(6) A törvény 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és adatok a zsinat, az országos presbitérium, az országos elnökség, az országos tisztségviselők, valamint az egyházkerületi, illetve az egyházmegyei elnökségek rendelkezésére állnak, kivéve azokat, amelyek személyiségi jogokat érintenek.” 

16. §       (1) E törvény az alábbiakban meghatározott időpontban lép hatályba, a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni:

a) E törvény 1. §-a a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-án lép hatályba azzal, hogy 2012. február 28. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

b) E törvény 2. §-a a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-án lép hatályba azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

c) E törvény 3. §-a a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-án lép hatályba azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

d) E törvény 4-15. §-a a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-én lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a törvény 150-151. §-a.