2011. ÉVI VII. TÖRVÉNY A VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS A SZAVAZÁSRÓL SZÓLÓ 2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1. §         (1) A választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény (a továbbiakban: törvény) 2. § (5) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az e törvény XVI-XVIII fejezeteiben meghatározott választások esetén minden, a hivatalos országos egyházi névtárban szereplő, az érintett egyházi önkormányzat területén működő egyházközséget legalább egy szavazat illet meg.” 

(2) A törvény 3. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az egyházközségi-, egyházmegyei-, egyházkerületi-, valamint országos felügyelő választásakor törekedni kell arra, hogy az az egyházi közéletben gyakorlott személy legyen.” 

2. §         A törvény 4. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Választási ciklus közben megüresedett helyre történt (rendkívüli) választás a ciklus végéig érvényes.

(7) Nem szükséges rendkívüli választás kiírása, ha a megüresedett tisztségre – kivéve a jelölőbizottság elnökét – az általános tisztújítás keretében történő választás e törvény 6.§-ában meghatározott határidejéig kevesebb, mint két év van hátra. A választás elhalasztásáról az illetékes egyházi önkormányzat elnökségének javaslata alapján a presbitérium, országos tisztségviselők esetén a zsinat dönt.” 

3. §         (1) A törvény 6. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.§    (1) Hat évenként általános tisztújítást kell tartani, melynek során – az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek és az egyházközségi presbitérium tagjainak választásával kezdve – újra kell választani az egyházkormányzati szintek közgyűléseinek küldötteit, képviselőtestületeit, presbitériumait és – a püspökök kivételével - tisztségviselőit, az egyházi bíróság és a zsinat tagjait.

(2) Az általános tisztújítást úgy kell ütemezni, hogy az egyházközségekben a tisztújítás évében legkésőbb március 31-ig történjen meg az új presbitérium és az egyházközség küldötteinek megválasztása, továbbá április 30-ig a szavazat leadása az egyházmegyei elnökségi jelöltekre június 30-ig pedig a szavazat leadása az egyházkerületi felügyelőjelöltekre. Abban az egyházközségben, amelyben képviselő-testület működik, ennek tagjait a presbitérium tagjaival egy időben kell megválasztani.” 

(2) A törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A zsinat megalakulásának és az országos egyházi tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az általános tisztújítás évében november 30-ig, az országos presbitérium megalakulásának az általános tisztújítás évében legkésőbb december 15-ig meg kell történnie.” 

4. §         (1) A törvény 9. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az e törvény XVI-XVIII fejezeteiben meghatározott választások kivételével, bármely egyházi tisztségviselő vagy testületi tag visszahívásáról az illetékes választó testület dönt.” 

(2) A törvény 9. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az e törvény XVI-XVIII fejezeteiben meghatározott választások esetén a visszahívásról a választó egyházközségek presbitériumai döntenek.” 

5. §         A törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21.§  (1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint saját tagjainak javaslata alapján, többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti.

(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg, aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek listájára.

(3) Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 48. § (2) b) pontjában és 56. § (1) bekezdés, valamint 83. § (2) bekezdés b) pontjában és 94. § (2) bekezdésében, valamint 105. § (2) bekezdés a-b) pontjában, 129. § (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a jelölés elfogadásával egyidejűleg a tényfeltáró bizottság jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással - a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése nem szükséges.

(4) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnökség tisztségre szóló jelölés esetén a vizsgálatot az általános tisztújítás során úgy kell elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 19. § (6) bekezdése alapján meghatározott időpontig rendelkezésre álljon.

(5) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat eredménye a választást követően áll rendelkezésre, akkor a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a megválasztott érintettel, majd megküldi annak a testületnek, amelynek az tagja.

(6) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.” 

6. §         (1) A törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a választó közgyűlésen az e törvény XVI-XVIII. fejezetei szerinti választás történik, akkor a jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzati szint jelölőbizottsága küldi ki az egyházközségnek.” 

(2) A törvény 23. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az egyházközségben a választás megszervezhető úgy is, hogy az egyházközség választó tagjai a szavazatukat a közgyűlés által elfogadott jelöltlistára az elnökség és a jelölőbizottság által kitűzött időben és helyen adják le.” 

7. §     (1) A törvény 28. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyházmegyei közgyűlés zsinati tagonként két póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati tag helyére lép – a tisztségét kivéve – amennyiben annak zsinati tagsága megszűnik.

(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházmegyei közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.” 

(2) A törvény 34.§ (3) bekezdése hatályát veszti. 

(3) A törvény 34. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az országos felügyelő a tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el.

(5) Az országos felügyelő beiktatása istentisztelet keretében történik.” 

8.§ (1) A törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az esperest és az egyházmegyei felügyelőt az illetékes egyházmegye egyházközségeinek presbitériumai választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az esetben az egyházmegye.”

(2) A törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A püspököt és az egyházkerületi felügyelőt az illetékes egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az esetben az egyházkerület.”

8.§          A törvény negyedik rész címében és a 38. §-ban az „országos felügyelő” tisztségviselő megjelölése, valamint a 37. § hatályát veszti. 

9. §     (1) A törvény 41. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) az egyházkerületi jelölőbizottság megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait” 

(2) A törvény 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. §      (1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint saját tagjainak javaslata alapján többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, s ezt írásos indoklással az illetékes önkormányzati szint közgyűlése elé terjeszti.

(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg, aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek listájára.

(3) Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 48. § (2) b) pontjában és 56. § (1) bekezdés, valamint 83. § (2) bekezdés b) pontjában és 94. § (2) bekezdésében, valamint 105. § (2) bekezdés a-b) pontjában, 129. § (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a jelölés elfogadásával egyidejűleg a tényfeltáró bizottság jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással - a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése nem szükséges.

(4) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnökség tisztségre szóló jelölés esetén a vizsgálatot az általános tisztújítás során úgy kell elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 40. § (3) bekezdése alapján meghatározott időpontig rendelkezésre álljon.

(5) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat eredménye a választást követően áll rendelkezésre, akkor a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a megválasztott érintettel, majd megküldi annak a testületnek, amelynek az tagja.

(6) Azt a jelöltet, akit a megkeresett egyházi önkormányzatok presbitériumainak legalább negyede ajánl, – ha a jogszabályi feltételeknek megfelel és a jelölést vállalja – fel kell venni a jelöltek listájára.” 

(3) A törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a püspök és az egyházkerületi felügyelő beiktatása istentisztelet keretében történik.” 

10. §       A törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„66.§  (1) A választás eredményét a jelölőbizottság elnöke hirdeti ki, közgyűlési, testületi választás esetén az ülésen, egyházközségi szavazatok összeszámlálása esetén pedig az egyházközségek elnökségeinek megküldött értesítés útján.” 

11.§    (1) A törvény 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67.§  (1) E törvény elfogadása napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő (nem az általános tisztújítás keretébe tartozó) ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” 

(2) A törvény 68. §-a hatályát veszti.