Átalakuló családkép? – Disputa a család fogalmáról

Átalakuló családkép? – Disputa a család fogalmáról

Share this content.

Budapest – 2013. szeptember 7-én a Goethe Intézet adott otthont annak az összejövetelnek, mely a család és hatalom viszonyával foglalkozott. Az előadások a francia, német és magyar értelmezéseket igyekeztek egymással megismertetni. Szöveg és fotó: Galambos Ádám

A Goethe Intézet és a Francia Kulturális Intézet szervezésében Család és hatalom címmel tartott összejövetelen az európai családfogalmak értelmezését tűzték napirendre. Az előadásokból és disputából álló alkalom résztvevője Insa Schöningh, a Családi Kérdések Evangélikus Akcióközösségének országos ügyvezetője, Somlai Péter szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának emeritusa és francia kollégája, Jean-Louis Fabiani a Közép-európai Egyetem szociológia és szociális antropológia professzora volt.

Insa Schöningh tagja annak a szakértői csoportnak, amelyik kidolgozta azt a Németországi Protestáns Egyház (EKD) által elfogadott elvi állásfoglalást, amely a család minden formájának elismerésére szólít fel, és felelősségközösségként definiálja a családot. Schöningh előadásában elmondta: „Az 1970-es évektől Nyugat-Németországban liberalizált vallási jog van életben, amely azt eredményezte, hogy csökkent az egyházak autoritása. Nagy problémának tekintem, hogy az egyház a tartalom helyett a formát emeli előtértbe. Ezért okoz nehézséget új állásfoglalásunk elfogadtatása.” Insa Schöningh előadásában kitért arra is, hogy Nyugat- és Kelet-Németország területén a család összetétele különbözik, abban viszont azonosak az adatok, hogy mindkét régióban a döntő gyermeklétszám az egy. Demográfiai probléma, hogy az idősödő lakosságú ország ellátási problémával küzd.

Somlai Péter kifejtette, hogy „ma is dominál Magyarországon a házasságon alapuló családforma, azonban tudnunk kell, hogy ennek átalakulása is megfigyelhető.” Somlai meglátása alapján az életformák többrétűekké alakulnak, így a házasság intézményével szemben az egyéb életformák folyamatosan erősödnek. Ezen belül is külön hangsúly kerül az egyedülállókra. „Amíg az 1970-es népszámlálásnál Magyarországon hatszázezer ember vallotta magát egyedülállónak, addig ez az adat 2011-re egymillió-háromszázezer főre nőtt. Ezzel egy időben a házastársi kapcsolat is folyamatos növekvést mutat.” Somlai meglátása szerint ezekre az adatokra több figyelmet kéne fektetni, ezek figyelembe vételével kéne a szociálpolitikai intézkedéseket meghozni.

Jean-Louis Fabiani szerint a család egyik összekötő eleme az örökség, amely nemcsak pozitív fogalom, hanem ez az egyenlőtlenségeket is reprodukálja. „A család hálózatot is jelent – fogalmazott Fabiani –, ami a társadalom egyik fő társadalmi- és szociális hálóját jelenti.” A francia előadó szerint megváltozott a családról alkotott képünk. A mozaikcsaládtól, a tradicionális családképen át a homoszexuálisok együttéléséig mindeféle formát családnak kell tekintenünk.

Az előadásokat követő – Takács Judit moderálásával zajló – dispután Insa Schöningh azzal a kérdéssel kapcsolatban, miért nem házasodnak a fiatalok elmondta: „A házasságot az emberek megélni szeretnék, ehhez viszont nem szükséges a hivatalos megerősítés.” Somlai Péter hozzátette: „A következő nemzedékek úgy nevelkednek fel, hogy a válást tapasztalják. Ennek következményeként az intézményes családmodell egyre inkább elhalványodik.” Jean-Louis Fabiani szerint „a szerelmi alapon létrejövő házasság a 18. század találmánya. Előtte gazdasági szerződésről beszélhetünk. A szerelmi házasság pedig formáját tekintve legitimálja a válásokat.”

Az előadások és az azt követő beszélgetés felhívta a jelenlévők figyelmét a család fogalmának a felvilágosodástól elkezdődő, mára nagyon felerősödő átalakulására. Az egyetértésen és különbözőségeken alapuló gondolatok jól jelzik: ma a család fogalma számos aspektust hordoz magán, melyben minden társadalomnak a törvényhozás, az egyházi nyilatkozatok és a kisebb közösségek szintjén is meg kell keresnie a maga családképét. Az jól látszik, hogy a nyugati felfogás a tradicionális családmodell helyett liberálisabb családmodellek bevezetését sürgeti.

Mindez mit jelent az egyházak számára? Az átalakuló családkép, a válások számának növekedése milyen új megközelítéseket hordoz magán? Hogyan tud az egyház és annak közössége a család fogalmának átalakulásával családi közösségről beszélni? Talán a huszonegyedik század egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy ezekre megtalálja a választ.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!