A hedonizmustól a vértanúhalálig – Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek”

A hedonizmustól a vértanúhalálig – Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek”

Share this content.

Forrás: Magyar Kurír, szöveg: Bodnár Dániel
Lloyd C. Douglas (1877–1951) az egyik legnépszerűbb amerikai író, evangélikus lelkipásztor. 1942-ben megjelent regényének címe utalás arra, hogy a kereszten szenvedő Jézus köntösére sorsot vetettek a római katonák (vö. Mt 27,35; Mk 15,24; Lk 23,34; Jn 19,23–24). Így teljesedett be a Zsoltárok könyvének jövendölése: „Elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek” (Zsolt 22,19).

A regény főhőse Marcellus Gallio római tribunus. Rómában feszült a helyzet. Az uralkodásba belefáradt Tiberius császár Capri szigetére vonult vissza, s így a hatalmas birodalom központjában az őt kormányzóként helyettesítő, zsarnoki hatalom kiépítésére törekvő Gaius princeps (fejedelem, herceg) az úr. Marcellus apja, Gallio szenátor az ellenzék vezéreként a köztársaság vívmányait védelmezi ellene, s nyíltan bírálja őt. Emiatt veszélybe kerül a Gallio család jóléte, biztonsága. Ráadásul a könnyelmű és heves természetű Marcellus súlyos meggondolatlanságot követ el. Amikor az egyik szenátor szolgalelkűségből hosszú ódában dicséri az alvó Gaiust, „a tudás kútfejének” nevezi, aki „isteni fénnyel ragyog”, Marcellus hangosan felnevet. Bár Gaius nem ébred fel, később természetesen tudomást szerez az esetről. A büntetés nem marad el: a princeps a Római Birodalom „legkilátástalanabb, leghírhedtebb” helyére, Júdeába helyezi Marcellust, katonai parancsnoknak. Ez a kinevezés felér egy száműzetéssel. Azt, hogy a Római Birodalom vezető rétege milyen erkölcsi-lelki állapotban van, pontosan fogalmazza meg Marcellus apja, Gallio szenátor: a kormányzat „Fényűzésbe, tétlenségbe és erkölcstelenségbe süllyedt, az ostoba istenek tiszteletére rendez szertelen látványosságokat, egy őrült aggastyán meg egy részeges senki uralma alatt görnyed. Nem merem megjósolni, mikor és hogyan jön el a Nemezis, de már útban van. A Római Birodalom sokkal gyengébb és gonoszabb, semhogy fennmaradhasson.” 

Kiemelt szerepet játszik a történetben Marcellus művelt görög rabszolgája, Demetrius. Előkelő családból származik, és nem hisz az istenekben. Utoljára akkor imádkozott Zeuszhoz, amikor a hódító római katonák feldúlták az otthonukat, de Zeusz nem segített. Demetrius anyja aznap öngyilkos lett, és őt attól kezdve nem érdeklik az istenek. Vallja, hogy a világ dolgait „gonoszok és őrültek” igazgatják, vagyis a római impérium vezetői. Ezért az egész világ őrült, és ha van valamilyen felsőbb hatalom, amely kormányoz, akkor az is az. Demetrius ugyanakkor vágyódik egy erős, igazságos és hatalmas istenre, aki megakadályozza a jogtalanságokat, megvédi a gyengéket.

A teljes cikk itt érhető el.

Címkék: Lloyd C. Douglas -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!