Bonhoeffer és a jelen kérdései – Konferenciát tartottak Dietrich Bonhoeffer kivégzésének 70. évfordulóján

Bonhoeffer és a jelen kérdései – Konferenciát tartottak Dietrich Bonhoeffer kivégzésének 70. évfordulóján

Share this content.

Szöveg és fotó: Galambos Ádám
Budapest – A Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szervezésében konferencián emlékeztek és egyúttal tisztelegtek a huszadik század teológusa és igaz embere előtt.

Az evangélikus lelkészt, teológust, a második világháború alatti német ellenállás támogatóját és mártírját, Dietrich Bonhoeffert 1945. április 9-én végezték ki. Munkássága, teológiai és szellemi hagyatéka azóta is példa, ugyanakkor teológiai írásai számos kérdést vetnek fel. Erre is rávilágított az a konferencia, mely oly módon vezette be a jelenlévőket a Bonhoeffer-életút értelmezésébe, hogy a mártírt nem elérhetetlenné tett példaképpé állította, hanem lehetőséget teremtett az adott kor és adott személy megismerésére. Egy fontos kísérlet történt a közös gondolkodásra, a korszak teológiai sokszínűségének megismertetésére, a sokszor egy irányból közelített bonhoefferi életút széleskörűbb értelmezésére. Ezért is különösen örömteli, hogy a nap folyamán megalakult a Nemzetközi Bonhoeffer Társaság magyar nyelvű tagozata, mely innentől kezdve a hosszabb távú együttgondolkodás formai hátterének biztosítására teremt lehetőséget.

„Nem tudjuk, mit cselekedjünk, hanem csak te reád néznek a mi szemeink” (2 Krón 20,12/b) – emelte ki beszédében dr. Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy „különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a múlt objektív megismerésére, hiszen a holokausztról szóló mai gondolkodásban a szembenézés elengedhetetlen.”

Dr. Csabai Tamás irodalomtörténész, műfordító Ellenállás, összeesküvés, és evangéliumi hit címmel tartott előadásában a bonhoefferi életút értelmezésén túl többek között az ellenállás kérdését emelte ki, azon belül is azt, hogy mennyire lehet radikális az ellenállás. Ugyanakkor megállapította, hogy „Bonhoeffer teodiceája inkább megengedő, Istenre hagyatkozó.”

„A küzdő Bonhoeffer a mi testvérünk, aki mellettünk állva figyel Mesterünk szavára” – fogalmazott Dietrich Bonhoeffer és a zsidóság a Harmadik Birodalomban címmel tartott előadásában dr. Csepregi András, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium evangélikus iskolalelkésze. Az előadó Hitler hatalomra jutása, a kristályéjszaka és a konspiráció korszakára osztott előadásából egy árnyaltabb Bonhoeffer rajzolódott ki, aki küzd a történelmi és teológiai kérdésekkel.

Drs. Erős Máté Wesley János Lelkészképző Főiskola főiskolai adjunktusa A párhuzamos életrajzok rejtélye: Kittel és Bonhoeffer címmel adott elő, melynek fókuszába a teológiai ismeret és az azzal ellentétes kijelentések feszültségét helyezte. „Kittel, mint a náci párt teológusa négy, egymással összeegyeztethetetlen lehetőséget fogalmazott meg a zsidókérdés vonatkozásában 1933-ban: 1, cionizmus, 2, teljes kiirtás; 3, asszimiláció; 4, teljes szegregáció.” Az előadó rávilágított arra, hogy ma is kérdés, hogyan kezeljük a teológusoknál is gyakran fellelhető kvalitás és ártó kijelentések egy életúton belül és egymással párhuzamosan jelenlévő feszültségét.

Bonhoeffer és Martin Luther King öröksége a mai magyar társadalmi diskurzusban címmel a Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség lelkésze, az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktori iskolájának hallgatója, Románné Drs. Bolba Márta tartott előadást. A lelkész a két életút gondolatiságának közös gyökerét Henry David Thoreau gondolatiságában találta meg. Az amerikai filozófust és írót idézve a doktorandusz figyelmeztetett: „Ha egy hatalmi rendszer igazságtalan, akkor nem lehet együttműködni a hatalommal.” Az előadás kitért a polgári engedetlenség hatásainak és lehetőségeinek kérdésfelvetéseire, rávilágítva, hogy az elődök megmutatták, hogy lehetséges az ésszerű, az igazságért való kiállás. Az igazság megtalálása és annak képviselete vonatkozásában a lelkésznő kiemelte, hogy szükségszerű a múló ideológia fölé egy egyetemes törvényes rendet helyezni, hiszen ez lehet az eligazodás alapja.

A színes megközelítésű előadások délután is folytatódtak. Többek között Drs. Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze; Veszélyes közösség: az átok és az ígéret dialektikája Bonhoeffernél címmel tartott előadást, míg A lélekgondozás a terror árnyékában – a lelkigondozó Bonhoeffer címmel dr. Szabó Ildikó lelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanársegéde adott elő.

Az emléknap keretében kiállítás nyílt a főiskolán, valamint két könyv bemutatójára is sor került. Dr. Visky S. Béla a kötet fordítójaként Dietrich Bonhoeffer Etika című könyvének első teljes magyar nyelvű kiadását mutatta be, míg Géczi Károly, az Immánuel Kiadó igazgatója Eric Metaxas: Bonhoeffer – Pásztor, Mártír, Próféta, Kém című könyvet méltatta.

Az ünnepi együttlét zárásaként istentisztelet keretében elhelyezték a Rajk László által tervezett emlékmű alapkövét. Az istentisztelet liturgiájában dr. Iványi Gábor és a Dzsentrió zenekar szolgált, míg Isten igéjének hirdetését Donáth László, a Csillaghegy-Békásmegyeri Evangélikus Egyházközség lelkésze végezte.

Megállapíthatjuk, hogy az emlékkonferencia az emlékezésen és emlékeztetésen túl valaminek a kezdete is. Reménység szerint egy közös gondolkodás, szélesebb egyházi és társadalmi szolidaritás diskurzusának elindítója. Talán ilyen vonatkozásban is fontos a mártír mondata: „Ki kell állnunk akkor is, ha a történelmi tett nem rajtunk múlik.”

Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkész, teológus, a második világháború alatti német ellenállás támogatója és mártírja.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!