Budapest evangélikus?

Budapest evangélikus?

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Kertész Botond
Képzeljük el, hogy egy ködös téli éjszaka után egyszerre csak arra ébrednek a főváros lakói, hogy nincsenek meg azok az épületek, amelyeknek tervezői, megálmodói vagy kivitelezői evangélikusok voltak. Hirtelen nagyon üressé és unalmassá válna a város. Eltűnne a Halászbástya, a Mátyás-templom nagy része, a Vámház körúti vásárcsarnok, a fasori gimnázium és templom, a Margitsziget és a Városliget fürdői, az Andrássy út és a Nagykörút, Pestszentlőrinc legtöbb utcája, a Keleti és a Nyugati pályaudvar teteje, a budai postapalota, az angyalföldi és a rákosmenti evangélikus templomok, hogy csak a legismertebbeket említsük. Valamint számos bérház, néhány iskola, köztük az, amelyben e sorok írója egy emberöltővel ezelőtt érettségizett.

Minden bizonnyal nem fog bekövetkezni ez a szelektív végítélet, és az is igaz, hogy Schulek Frigyes, Pecz Samu, Sándy Gyula helyett mások is megtervezték volna az ismert budapesti épületeket. Akadt volna előbb-utóbb Zsigmondy Vilmos helyett geológus, aki felhozza a sziget és a liget gyógyvizeit; Podmaniczky Frigyes nélkül is működött volna a körutat és az Andrássy utat megálmodó Fővárosi Közmunkák Tanácsa; Gregersen Gudbrandon kívül is lett volna ács vállalkozó a pályaudvarok befedéséhez; Cséry Lajost és Bókay Árpádot pótolta volna más, aki felparcellázza az egykori Lőrincpuszta mai telkeit; bérházakat és iskolákat sem csak evangélikusok tudtak tervezni. Ez a korántsem teljes felsorolás azonban szemléletesen mutatja meg a Budapestet kevéssé ismerők számára is, hogy az evangélikusok nélkül másként nézne ki ma ez a város.

Talán mindezek után nem kell magyarázni, miért döntött úgy a reformációi emlékbizottság ezelőtt három évvel, hogy elindítja az Evangélikus Budapest vállalkozást. Több évtizedes álom beteljesülése került elérhető közelségbe. Id. Fabiny Tibor, a teológia egyháztörténész-profeszszora és az Evangélikus Országos Múzeum alapítója vetette fel először az ötletet. El is kezdte a munkát a pesti egyház történetének megírásával, amellyel eljutott a mai Deák téri templom felépítésének idejéig. Zászkaliczky Péter két vaskos kötettel folytatta a munkát, amelyekben egészen 1957-ig követhetjük a pesti német és magyar gyülekezet történetét. A gyülekezet legfontosabb iskoláiról, a fasori gimnáziumról és a mai Deák téri gimnázium épületében működő különböző oktatási intézményekről is készültek kötetek (az előbbi Gyapay Gábor, az utóbbi Zomboryné Bazsó Rozália tollából). Ezeken kívül több kisebb-nagyobb könyv is napvilágot látott a különböző budai és pesti gyülekezetek történetéről. A kutatás soha nem lesz teljes, de a budapesti gyülekezetek történetének megismerése ma már nem lehetetlen.

Nem csak mi, evangélikusok ismertük fel, hogy aktív alakítói voltunk a főváros arculatának, történetének. A Budapest felekezeti színeit és színtereit bemutató könyvek sorozatát A zsidó Budapest című kétkötetes mű nyitotta meg 1995-ben. Két vaskos tanulmánykötetben, Reformátusok Budapesten címmel jelent meg a város református intézményeit, életét, jelenlétét bemutató munka 2006-ban. 2013-ban adták ki A katolikus Budapest első két kötetét a plébániák történetéről, idén ősszel pedig a harmadik–negyedik kötetet az oktatási és nevelési intézményekről.

A többi felekezet köteteinek tanulságait is felhasználva szeretnénk elkészíteni az „evangélikus Budapestről” szóló kiadványt. A gyülekezetek, iskolák, intézmények történetén túl fontosnak tartjuk bemutatni, hogyan hatottak az evangélikusok Budapestre. Szeretnénk minél jobban feltérképezni azt a hálózatot, amely a 18. század végétől összekötötte a pesti evangélikusokat.

Elődeink nem csak vasárnap voltak evangélikusok, a hétköznapokban is kapcsolatban álltak egymással, számontartották hitsorsosaikat, ami kisebb-nagyobb mértékben meghatározta mindennapi életüket is. Tehetségükkel, kapcsolataikkal egyházuknak is szolgálatára álltak mint különféle gyülekezeti és egyházi hivatalok betöltői és az evangélikus intézmények támogatói. Pecz Samuról, a Vámház téri vásárcsarnok és a fasori gimnázium tervezőjéről nem kell bizonyítanunk, hogy milyen kiemelkedő építész volt, de evangélikus kapcsolatainak bemutatásával új és eddig ismeretlen részét tárhatjuk fel az életének. Ez fontos lehet nekünk, mai evangélikusoknak éppúgy, mint a város története iránt érdeklődőknek.

Az evangélikus Budapest felfedezésére neves történészeket, levéltárosokat, építészeket, művészettörténészeket kérünk fel, akik 2019-ben már két konferencián is bemutatták kutatásaik eredményeit (lásd a keretes felsorolást). További írásokkal kiegészítve tanulmánykötetben fognak megjelenni az előadások. Hogy mindenki számára közelebb hozzuk, megfoghatóvá és átélhetővé tegyük Budapest evangélikus arcát, egy topográfiát is tervezünk. Ez az ijesztően tudományos kifejezés olyan kötetet takar, amely egy-egy helyszínhez kötve mutatja be röviden és színesen az adott utca, épület, szobor, emlékmű evangélikus vonatkozásait, sok-sok képpel szemléletesebbé téve az olvasottakat. A kötet akár még különleges evangélikus útikönyvként is használható lesz.

Már most, a kutatás elején is oly bőséges az anyag, hogy biztos nem fog elférni minden egy ilyen könyvben. Ezért az interneten elérhető adatbázist szerkesztünk a felbukkanó adatokból, hogy az érdeklődők és a kutatók jobban el tudjanak mélyedni egy-egy téma részleteiben.

Illik válaszolni a címben feltett kérdésre: Budapest nem volt és nem lett evangélikus, azonban az 1791-ben tartott első zsinatunk óta fontos és megkerülhetetlen szerepet töltött be egyházunk életében. Ahogyan Budapest is szegényebb és unalmasabb lenne az evangélikusok nélkül, úgy evangélikus egyházunk is szürkébb és jelentéktelenebb képet mutatna, ha nem vett volna részt a főváros életében az elmúlt bő két évszázadban. 

A szerző történész, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos főmunkatársa.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 41–52. számában jelent meg 2019. december 29-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!