gyülekezet

Helye már van Budakeszin az evangélikus templomnak

Budakeszi – Saját templomra vágyik a budakeszi evangélikus gyülekezet. Az önkormányzat már ki is jelölte a leendő templom helyét, ám az építési telek értéke – miként ezen a településen általában – igen magas. A gyülekezet felügyelője bízik abban, hogy méltányos módon juthatnak majd hozzá a telekhez, hiszen az azon felépülő templom nem csupán a gyülekezet, hanem az egész település közösségi életét gazdagítaná.

Evangélikus gyülekezeti élet a Bakonyban

Bakonytamási – Az idei adventünk egy nagyszabású rendezvénnyel, presbiteri találkozóval kezdődött. Az advent évünk egyik legszebb időszaka, mikor mindenki kicsit figyelmesebb, fogékony a jóra. Sok feladat várt ránk, de így volt szép és tartalmas. Minden vasárnappal egyre több evangélikus hittanos gyermek sereglett össze az istentiszteletekre, hogy meggyújtsák az adventi koszorún a gyertyákat. Jó volt hallani a gyönyörű énekhangjukat, a közös imádságokat és a hitvallást.

Jézus nem a zsidókat szabadította meg a rómaiaktól, hanem a rómaiakat is…

Budapest – Lelkészből egy is bőven elég egy istentiszteleten, a budapesti evangélikus egyetemi gyülekezetben azonban kettővel találta szemközt magát az, aki ott volt 2016. december 4-én este a szóban forgó helyen. Szokták volt mondani, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, Gombkötő Beáta és dr. Joób Máté erre rácáfoltak, ráadásul, ha a szólásnál maradunk, Bea még zenei szolgálatot is vállalt a különleges alkalomhoz szabott liturgiában, de ne szaladjunk ennyire előre, menjünk csak szép sorban.

„Alámerül, de el nem süllyed” – Szükség van a gyökerekre – A megújulás tradícióját őrzi hazánk legrégebbi evangélikus gyülekezete

Hogyan lehet megszólaltatni a reformáció örökségét a 21. században? Hogyan újulhat meg újra és újra egy több mint négyszázötven éves közösség? Hogyan fér össze a hagyományok őrzése a jelen kihívásaihoz való alkalmazkodással? Ezekre a kérdésekre keresik és próbálják megfogalmazni saját válaszaikat a soproni evangélikusok.

El nem múló reformáció – régiekkel és maiakkal – Gyülekezettörténeti kiállítás és előadás a tordasi és a gyúrói evangélikus gyülekezet életéből dr. Korányi András egyháztörténésszel

Tordas – Gyúró – Reformációs programsorozatunk utolsó alkalma gyülekezettörténeti kiállításként szolgált a gyúrói parókia gyülekezeti termében – írták a tordas-gyúrói társult gyülekezet blogjában.

Idősek napja volt a szombathelyi gyülekezetben

Szombathely – Szép hagyomány a szombathelyi gyülekezetben, hogy ősszel egy külön napon lelki megerősödésre, felüdülésre hivatalosak az idős, megfáradt (beteg) testvérek. Az idén október 19-én mintegy 40 nyugdíjas részvételével tartották meg az idősek napját. Személyes beszámoló!

Ifjúsági pályázat – reformáció500

Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága pályázatot hirdet gyülekezeti ifjúsági csoportok és evangélikus iskolák osztályai számára a Ninirc Games által gyártott Luther-kártyajáték beszerzésére. A pályázat keretében összesen 30 (harminc) darab játék kerül kiosztásra.

Programpályázat – reformáció500

Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága pályázatot hirdet evangélikus egyházközségek és evangélikus fenntartású iskolák számára reformációi tematikájú hazai és határon túli programok támogatására.

A magyar lutheránusok sajátságos néphagyományairól – Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató előadása

Budapest – A Budavári Evangélikus Egyházközség az oktatási évhez igazodva 2011 óta rendszeresen szervez szabadegyetemi előadásokat. Ezekről honlapunkon is beszoktunk számolni, ám most az előadások részletes szövegeit is közzétesszük, felelevenítve az egykor elhangzottakat. A magyar lutheránusok sajátságos néphagyományairól tartott előadást Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató – sorozatunk második részében ezt olvashatják el, Fabiny Tamás püspök áhítatával együtt.

Hogyan tovább, egyház? – A lelkészek többet legyenek, lehessenek lelkészek

Miért, most nem eléggé azok? – kérdezhetik a címet olvasva. Az elmúlt években több témában is felmérés készült az egyházban. Arról viszont nem tudok, hogy megkérdezték volna-e a lelkészeket, hogy munkaidejük – ami nincs – hány százalékában végeznek valódi lelkészi munkát. Tudom, a „valódi” szóval vitát gerjeszthetek, mégis vállalom, mert úgy látom, hogy a korábban sem ideális helyzet és arányok mostanság még inkább kedvezőtlen irányba tolódtak. De, hogy ne rejtélyeskedjek, gondoljuk végig, hogy egyházunkban a lelkészi szolgálatnak nevezett – és most keresem a szavakat – hivatás milyen mértékben az, amire annak idején lelkészeink készültek.

Oldalak

Feliratkozás RSS - gyülekezet csatornájára