könyv

El se tudjuk képzelni: Láthatatlan Magyarország

Nyíregyháza – Gyermekek tízezrei élnek ma Magyarországon a 21. századi Európához méltatlan nyomorúságban. Éhesen, gyógyszer nélkül, teljes és végleges kilátástalanságban. L. Ritók Nóra grafikusművész és tanár, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője 2000 óta dolgozik saját alapítású művészeti iskolájában Berettyóújfalun és környékén mélyszegénységben elő gyermekekkel és családjaikkal.

Ki-ki miért? – Megadráma a reformáció koráról

Budapest – Az Albert Schweitzer és Jean-Paul Sartre párhuzamos életpályáját bemutató Schweitzerek könyve után Ki-ki mért? címmel jelent meg Kovács Béla Lászlónak a reformáció korát felelevenítő és azt sajátosan, drámában értelmező kötete.

A Biblia növényei – Beszélgetés Fráter Erzsébettel

Budapest – „Ahogy elolvastam a Bibliát, rájöttem, hogy botanikus szemmel is nagyon sok érdekességet tartalmaz” – fogalmaz Fráter Erzsébet biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent, több száz fotóval illusztrált kötet alapján a szerzővel a Szentírásban szereplő növényekről, a Jézus korabeli Izraelről és a Föld teremtettségéről is beszélgettünk.

Az emlékezés és őrzés útján – Beszélgetés Uri Asaffal

Budapest – A Föld legmélyebb pontján címmel jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában Uri Asaf író, képzőművész, fordító legújabb prózakötete. A szerzővel a zsidó misztikáról, a kortárs szépirodalom és a vallásos tartalom kapcsolatáról, valamint a Zohár könyvének magyar nyelvű fordításáról is beszélgettünk.

Bemutatták Tölg-Molnár Zoltán képzőművész legújabb kötetét

Budapest – Tölg-Molnár Zoltán alkotásai „befejezettségről és töredékességről, tökéletességről és esendőségről, termékeny kétségekről és határozott állításokról egyszerre szólnak” – fogalmazott Gerber Pál képzőművész.

A Jelenések könyvének mai értelmezője

„Minden véges magában hordja saját határait, amelyeket mintegy a végtelenből kell kivágnia” – fogalmaz Friedrich Schleiermacher evangélikus teológus, lelkész. A Jelenések könyvében éppen ezzel, a megismerhető és megismerhetetlen, azaz a szükséges tudás határaival találkozhatunk. Incze Mózes festőművész számos bibliai ihletésű festmény után a reformáció évfordulójához kapcsolódva a Jelenések könyvét illusztrálta. Az Arcus Kiadó gondozásában megjelent különleges litográfiák nem csak a Biblia utolsó könyvét, hanem művészet és vallás kapcsolatát, valamint a Szentírás aktualitását is középpontba helyezik.

Terelgető szeretettel – Mit írt Luther Ferenc pápának?

A „mi lett volna, ha”-nézőpont általában hiábavaló gondolatgombolyagba tekeri bele az embert. Az életben kerülni is szoktam, ha tehetem, ezt a fordulatot. De amikor sci-fit olvasok, mégis belemegyek a játékba, mert úgy érzem, érdekes elgondolkodni, hogyan is alakulhatna, alakulhatott volna egy-egy esemény, ha a szereplők másképp, jobban, igazabban lettek volna jelen benne.

Egypercesek az énekeinkről

Éneklő egyház vagyunk. Attól távol állunk, hogy a mondat mögé felkiáltójelet tegyek, sőt tavaly ilyenkor talán inkább kérdőjelet használtam volna. Az idei év egyik nagy élménye számomra, hogy még ma Magyarországon is fogalmazhatunk kijelentő módban. Saját élményemet két ismerősöm erősítette meg. Örömmel és büszkeséggel számoltak be arról, hogy más felekezetekhez tartozók milyen megbecsüléssel – és talán némi irigykedéssel – fedezték fel: az evangélikus gyülekezet együtt énekel. Az Énekkincstár című kötet ezért nem csak szaktudósok lelkes, de annál kisebb csapatának a figyelmére tarthat igényt.

Térkép útkeresőknek

Ahogy a 2017-es ünnepi év megemlékezései, úgy a 95 „tételben” megjelent Reformációi ábécé is túlmutat Luther – történelmileg megkérdőjelezhető – tételszegező gesztusán. A német nyelven tavaly, magyarul – Szűcsné Prőhle Lívia fordításában – idén a Luther Kiadó gondozásában napvilágot látott könyv figyelmünket a reformáció folytonosságára, folyamatosságára szegezi.

Hősök, szentek, protestánsok – Újabb ötven életrajzot vehetünk kézbe

Vannak-e protestáns szentek? Reflexből bizonyosan még a kérdésen is megütközünk. Éppen a szenteknek liturgiánkból és a hitgyakorlatunkból való száműzése az egyik leginkább feltűnő különbség az ortodox és a katolikus gyakorlathoz képest. Régi konfirmációs káténk úgy tanított, hogy szent az, aki vagy ami az Istené. Reméljük, hogy protestánsok is találhatók köztük. Még a katolikus lexikon szerint is lehetnek szentek a protestánsok: tág értelemben az összes hívő az, akik a keresztség által részesülnek Isten életében és szentségében. A szentté avatás tisztességében pedig azok részesülhetnek, akik „hősies fokon” valósították meg a szentség ajándékát.

Oldalak

Feliratkozás RSS - könyv csatornájára