Korányi András

Hogyan dolgozhatja fel az egyház a múltat?

„Vállalni kell, hogy ez a mi egyháztörténetünk. És hogy minden személyes történetnek, közösségtörténetnek és egyháztörténetnek egyszerre vannak nagyon pozitív és vállalhatatlanul negatív dolgai.”

Több száz kilométerre egymástól, mégis együtt – Online külügyi est volt az Evangélikus Hittudományi Egyetemen

Budapest – 2020. október 13-án este tartotta meg hagyományos külügyi estjét rendhagyó formában az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE). Az külföldi ösztöndíjas tanulmányok népszerűsítésére hivatott eseményt a járványhelyzet miatt idén online felületen kellett megrendezni, mégis elmondhatjuk, hogy egy tartalmas, jó hangulatú program részesei lehettünk.

Úgy általában

Nehéz műfaj a közösségi imádság, különösen egy olyan individualizált világban, mint a miénk. De az imádságok között is talán a legtöbbet szenvedett az istentiszteleteinken elhangzó általános könyörgő imádság.

Gyógyír szétszabdalt régiónknak

A trianoni békediktátum aláírása századik évfordulójának évében arra keressük a választ, hogy vajon egy évszázad elteltével az összetartozásnak milyen formái élnek tovább a magyar nemzet, a hívő közösségek és a családok életében. Kérdéseinket Korányi András egyháztörténésznek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorának tettük fel.

A trianoni békeszerződés és az evangélikusság

Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarország – és egyben az egész kelet- és dél-közép-európai régió – történetének olyan traumatikus fejezete, mely az élet minden területén drasztikus változásokhoz vezetett. Az első világháború ilyen súlyos tartalmú és diktátum jellegű lezárása mögött érdemben két tényező állt: a háborús vereség és a hosszú távon megoldatlan nemzetiségi együttélés, amit csak súlyosbított az ország 1919-ben viharosan végbement politikai összeomlása. Az 1920-ban bekövetkezett trauma sem a maga összetett tényszerű összefüggésrendszerében, sem szellemi-lelki hatásában nem tekinthető feldolgozottnak. A centenárium alkalmából az egyre kiterjedtebb kutatás szempontjai közül az evangélikusságot érintő legfontosabb szálakat érdemes kiemelnünk.

Velünk van a jó Isten is

Ezt az egyszerű, bibliai erejű mondatot nem egy reformációi istentiszteletről hoztam magammal ezen az őszön: „Azért nem félünk, ha megindul a föld, ha hegyek rendülnek meg a tenger mélyén: a Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk…” – így idézi fel a reformációi istentisztelet zsoltára az evangélikusság születésénél tisztán hallható éneket. A mondat most klinikai helyzetben ért el engem, egy altatóorvos szájából. Azóta minél többet alszom rá, annál erősebben mozog bennem, nem hagy nyugodni.

A Tanácsköztársaság és az evangélikus egyház

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Gyűjtemények szervezésében került sor 2019. szeptember 26-án dr. Korányi András egyháztörténész, egyetemi tanár (EHE) A Tanácsköztársaság és az evangélikus egyház című előadására. Az alkalmon bevezető gondolatokat mondott Lackner Pál.

Hálát adtak a 26 éves Emmaus Evangélikus Szeretetotthonért és a 15 éve felszentelt templomért

Nyíregyháza – Áldjad, én lelkem, a dicsőség örök királyát! Őnéki mennyei karokkal együtt zengj hálát! – a 2019. szeptember 14-én, szombaton 10 órától tartott ünnepség elején ezzel az énekkel köszönte meg a gyülekezet Urunk gondviselését, amellyel segített létrehozni, és az eltelt 26 évben működtetni a nyíregyházi Emmaus Evangélikus Szeretetotthont.

A Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti világgyűlésének előkészületei

Az LVSZ világgyűlése 1984. július 22-től augusztus 5-ig ülésezett Budapesten, tehát épp 35 évvel ezelőtt. A világszervezet történetének hasonló eseményei sorában kiemelkedő helyet foglal el ez a pár nap. Most közreadott cikkünk Korányi András habilitációs értekezésének egy fejezete, amelyet a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen védett meg 2009 novemberében. A cikk 2010-ben jelent meg a Lelkipásztorban és azóta már a teljes dolgozat is megjelent könyv formában.

Püspök a partvonalon kívülről? – Interjú Korányi Andrással Dezséry László életéről

Budapest – Egy lelkész, aki értett a fiatalok nyelvén, ugyanakkor maga Rákosi Mátyás is fantáziát látott benne. Egy meggyötört életút, mely a sűrűn változó politikai rendszerek mindegyikében próbálta magát pozicionálni, de törekvései rendre kudarcot vallottak. Dezséry László (1914–1977) evangélikus püspök 1950–1956 között állt a Bányai (később Déli) Evangélikus Egyházkerület élén. Korányi András egyháztörténésszel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárával e meglehetősen ellentmondásos és összetett életútról beszélgettünk.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Korányi András csatornájára