teológia

„A szegények mindig veletek lesznek”

Ha arra keressük a választ, hogy a szegények és a gazdagok mit tudnak kezdeni egymással, hogyan közelítsenek egymás felé, az evangéliumban elég egyértelmű üzenettel találkozunk.

Külföldi tanulásra biztattak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen

Budapest – Külügyi estet tartottak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2018. október 16-án, kedd este. A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy a teológushallgatók kedvet kapjanak a külföldi ösztöndíjas tanuláshoz.

Lelkészek ma – kihívások és lehetőségek

Távolról úgy tűnhet, hogy az evangélikus lelkészek Luther-kabátban, Mózes-táblával nyakukban formálódnak az anyaméhben, pedig aki ma a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkész akar lenni, annak hosszú és rögös utat kell végigjárnia: első körben egy tizenkét féléves egyetemi képzést. Legalábbis így volt ez egészen 2018. szeptember 7-ig, amikor Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) rektora bejelentette, hogy esti tagozatos, másoddiplomás lelkészképzést indítanak, ahová bármilyen alapszakos diplomával jelentkezhetnek a „teológiára”, és akár hét félév után lelkésszé szentelhetik az illetőt. Úgy gondoltuk, hogy az átalakuló képzési rendszer remek alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk a magyar evangélikus lelkészképzés jelenlegi helyzetét, és összegezzük, hogy az új képzés elindulásának milyen hatásai lehetnek.

Szemben a hamis ideológiával – A Barmeni teológiai nyilatkozat üzenete

Adolf Hitler hatalomra jutásával egy időben Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkész és teológus (1906–1945) csatlakozik az egyházon belüli ellenzékhez. Szembefordul az egyház és az állam feltétlen együttműködésének igényével, és az elsők között ismeri fel a zsidókérdést. Ebben az időben, nyolcvanöt évvel ezelőtt fogalmazta meg híres mondatát, miszerint késznek kell lennünk „nemcsak a kerék alá került áldozatokhoz csatlakozni, hanem önmagunkat a kerék küllői közé vetni” („…nicht nur die Opfer unter dem Rad zu verbinden, sondern dem Rad selbst in die Speichen zu fallen”).

Ki a kereszt teológusa?

Az Evangélikus Élet egyáltalán nem bulvárlap, most mégis egy igazi botrányt, ráadásul az egyházat érintő világbotrányt kell az olvasóval megosztanom. Ne gondoljon senki anyagi vagy erkölcsi visszaélésekre vagy valamilyen pikáns politikai tartalomra. A kereszt botrányáról szeretnék szólni. Arról, amelyről Pál apostol így ír: „…a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. […] Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? […] miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi a megfeszített Krisztust hirdetjük…” (1Kor 1,18–23)

Egyház, karizma és hivatal a páli teológiában

Népegyház – diaszpóra – missziói terep címmel rendezett az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszéke műhelykonferenciát. Az előadások fókuszában az egyházkormányzati elvek és egyházszervezési modellek biblikus, történeti és rendszeres teológiai alapjai álltak. A konferencián elhangzott előadásokat a Lelkipásztor folyóirat közölte, tőlük kaptunk engedélyt az Evangélikus.hu honlapon való publikálásra. László Virgil előadása: Egyház, karizma és hivatal a páli teológiában.

Akadálymentesítés minden szinten – Megismerkedtünk az Andorka Eszter Program projektjeivel

Budapest – 2018. április 27-én a Deák téri evangélikus templom gyülekezeti termében került sor az Andorka Eszter Program (AEP) sajtóeseményére. A találkozón bemutatták a 2017-ben és 2018-ban támogatott projekteket, amelyeknek célja az elesettek megsegítése, az előítéletek leküzdése és az egyház aktív társadalmi jelenlétének segítése.

500 év botránya: a kereszt – Fabiny Tamás elnök-püspök írása

Ma, 2018. április 26-án igazi botrányt, ráadásul az egyházat érintő világbotrányt kell az olvasóval megosztanom. Ne gondoljon senki anyagi vagy erkölcsi visszaélésekre vagy valamilyen pikáns politikai tartalomra. A kereszt botrányáról szeretnék szólni, napra pontosan ötszáz évvel azt követően, hogy Luther feltette a kérdést: Ki a kereszt teológusa?

Koldusteológia

A budapesti városképhez, akarva-akaratlanul, hozzátartoznak a koldusok. Pár éve a hatóságok megpróbálták „eltüntetni” őket az utcasarkokról, aluljárókból, de a problémának ez a meggondolatlan tüneti kezelése kudarcot vallott.

Városi legendák a karácsonyi történetben

Gyerekkorában mindenki megtanulja, hogy Jézus egy „rongyos istállócskában” született, ahol jászolba fektették, miközben a marhák és szamarak lehelték őt, hogy ne fázzon. A napkeleti három királyok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár aranyat, tömjént és mirhát hoztak neki, és leborultak előtte. Azonban azt kevesebben tudják, hogy a karácsonyi történetnek csak egy része szerepel valóban a Bibliában, másik része csak legenda, a népi hagyomány része.

Oldalak

Feliratkozás RSS - teológia csatornájára