vallás

Mit vár az Y generáció Istentől?

Egy korosztály, akik gyülekezeteink holtterében vannak, néha látjuk, néha pedig szem elől tévesztjük őket. Beszélünk róluk, de bizonytalanok vagyunk, hogyan beszéljünk velük. Hogyan viszonyuljunk a híres Y generációhoz, azaz a mai egyetemista és fiatal felnőtt korosztályhoz? A mai magyar valóság a kivándorlással és a fogyó falvakkal, a pezsgő egyetemi városokkal sajátos képet fest erről a korosztályról. Hogyan élik ők meg a hitüket, és mi az, amit várnak ma az egyházaktól az Y generációsok?

Őszintén nőkről, iszlámról, zsidóságról, médiáról

Vallások az elnyomottakért: Nők, etnikumok és szegénység címmel tartott expót december 10-én, az emberi jogok világnapján a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Az egész napos rendezvény délelőtti részében négy előadás keretében tárult fel a résztvevők előtt, milyen útmutatások vezérlik a témákban a keresztény, zsidó és muzulmán hívőket. Délután már műhelymunkákon mélyedhettünk bele a délelőtti témák egy-egy részterületébe.

Az Egyházak Világtanácsa az iraki vallási sokszínűségért

Genf – Az Egyházak Világtanácsának (EVT) Végrehajtó Bizottsága hivatalos nyilatkozatban adott hangot aggodalmának a keresztyéneket is hátrányosan érintő iraki fejlemények kapcsán.

Mi segíthetne az egyházi igénytelenségen?

„Igénytelenség az egyházban? Valóban van. De én ezt egy picit más aspektusból közelítem. Nem a szózatok szintjén, hanem a hitélményekben és a gyülekezeti életben kellene a „megújulás lendülete”. Mert egy impulzív közösség, egy tenni akaró közösség nem hagyja a művirágokat és fóliát az oltáron." Farkas Ervin, evangélikus lelkész reakciója Kovács Barbara Miért lett szent a gagyi? – Igénytelenség az egyházban című cikkére.

Imádság a szabadságért

A Szabadság-imák kezdeményezés 2017. október 18-án indult el. A szervezők célja egy olyan imasorozatot tartani, amelyben a legkülönbözőbb vallási háttérből érkező vagy vallástalan embereknek keretet biztosítanak ahhoz, hogy ne maradjanak magukra félelmeikkel, elkeseredettségükkel, szomorúságukkal. A kezdeményezés múltjáról és jelenéről számolt be Kertai-Szabó Ildikó és Verebics Petra.

A nyugat és az iszlám történelmi és jelenkori kapcsolatairól beszélt dr. Fischl Vilmos Várpalotán

Várpalota – A nyugat és az iszlám történelmi és jelenkori kapcsolatairól beszélt dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára a várpalotai evangélikus gyülekezetben rendezett ünnepi reformációi hét egyikalkalmán, 2017. szeptember 7-én.

Százötven éves a magyar zsidóság emancipációja – Konferencia Budapesten

Budapest – Százötven éve fogadta el a magyar zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvényt az Országgyűlés, és 140 éve kezdte meg működését a rabbiképző intézet Budapesten. Ebből az alkalomból kétnapos konferencia kezdődött hétfőn a fővárosban. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Országos Főrabbi Hivatala és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem által szervezett konferencia megnyitóján megjelent Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint Lackner Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának titkára is.

A radikális iszlám a legnagyobb veszély a kereszténység számára

Wittenberg – Az elvilágiasodás és a radikális iszlám jelenti a legnagyobb kihívást napjaink kereszténysége számára – mondta Prőhle Gergely. Az evangélikus egyház világi felügyelője az Origónak arról is beszélt, hogyan csökkenhet a keresztény felekezetek közötti távolság.

VALLÁSOSSÁG, VALLÁSOK, EGYHÁZAK 2017-BEN MAGYARORSZÁGON

Tudományos tény, hogy a mai ember, a Hominidák főemlős rendjébe tartozó „homo sapiens”. A gondolkodás és a beszéd-nyelv másodlagos jelzőrendszerét használó emberre nemcsak a tagolt beszéd, a munka és a tervezett közös munka a jellemző, hanem az is, hogy a homo sapiens egyben „homo religiosus”, azaz vallásos lény is, mert nem találtak még eddig olyan ősi vagy mai embercsoportot, törzset, amelyiknél hiányoznának az egyéni és közösségi, akár kvázi vallásos elemek.

AB: minden vallási közösségnek jár az egy százalék

Budapest – Az Országgyűlésnek biztosítani kell, hogy az adózók az „egyházi” egy százalékáról rendelkezésük során valamennyi vallási közösség közül választhassanak – döntött az Alkotmánybíróság.

Oldalak

Feliratkozás RSS - vallás csatornájára