Új gyülekezeti házat és diakóniai központot szenteltek fel Bobán

Új gyülekezeti házat és diakóniai központot szenteltek fel Bobán

Share this content.

Boba – Nem természetes az, hogy egy kis településen olyen szintű munka folyjék, mint amit a bobai gyülekezet felvállalt. Ezért is volt különösen is jelentős nap 2013. július 7-e a gyülekezet életében. Szöveg: Nagy László, fotó: Szemerei Márton

A sok emberen segítő ötletet a szintén Vas megyében található Nemescsó gyülekezete adta, ahol jó pár éve megalakult a Sartoris Szeretetszolgálat. Az otthonápolással, idősek gondozásával foglalkozó szolgáltatás hamar népszerű lett a környéken. Először ehhez kapcsolódva alakult meg Bobán is a segítőszolgálat, majd 2011. július 1-én önállósodott, felvéve egykori templomépítő lelkészének, Lakos Ádámnak a nevét. 

Kezdetben Bobán és környékén, majd egyre szélesebb körben kezdték gondozni az idős, rászoruló embereket. Mondhatjuk úgy, hogy mindezt ökumenikus nyitottsággal tették és teszik. Hiszen a több mint negyven gondozónőnek körülbelül a fele, a mintegy négyszáz gondozottnak pedig 35-40 százaléka evangélikus. 

Az intézményi lelkész, Rostáné Piri Magda esperes és az intézményvezető, Mórotzné Kiss Györgyi irányításával Bobától Celldömölkig, Adorjánházától Kissomlyóig mintegy húsz településen vannak jelen.

A szolgálat lehetőségei akkor bővültek, amikor megkapták a munkájukhoz nélkülözhetetlen kisbuszt. Július 7-én pedig, alapításuk után szinte napra pontosan két évre Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke fölszentelte a bobai evangélikus templom mellett a több mint 200 négyzetméter alapterületű új gyülekezeti házat, amely magában foglalja a diakóniai munka központját is. Igehirdetésében Ezékiel próféta szavait idézve a püspök szólt a szentélyből, a templomból kiáradó csodáról, mely mint az élet forrásának vize, sokak szomját oltva sivatagos területeket tesz élhetővé, áldássá válva az ott élők számára. Így indult el ezen a településen is a templomban hirdetett élő vízből nyert áldás alapján az a munka, amely sokaknak az életet jelentheti. 

Az istentisztelet keretében Gregersen-Labossa György szombathelyi lelkész, a Diakóniai Bizottság elnöke beiktatta tisztükbe az új munkatársakat, ápolónőket. Az úrvacsoravétel után pedig a népes gyülekezet a templomból az új gyülekezeti házhoz vonult, amelyet áldással adott át az egyházkerület püspöke. 

Ezek a puszta tények. Azonban nem mehetünk el szó nélkül a mellett az összefogás mellett, amely lehetővé tette ennek a szolgálatnak az elindulását. És itt nem feledkezhetünk meg a dán testvérek áldozatos segítségéről sem. A szolgálat létrehozói felismerték, hogy az idős embernek a legnagyobb segítséget az jelentheti, ha nem szakítják ki a gyökereit, hanem otthonában élve, csekély térítés ellenében megkaphatja azt a segítséget, ami nélkül már nem is tudna létezni. Ehhez a meleg étel éppen úgy hozzátartozik, mint a lakás rendben tartása, vagy az orvoshoz juttatás, hogy csak néhányat említsünk. A gondozónők nemcsak a segítséget, de a biztonságot is jelenthetik ezeknek az embereknek. Azt se felejtsük el, hogy mindezt a szolgálatot felekezeti határok nélkül végzik.

A Bobán, valamint másik két vasi gyülekezetben is kialakított modell példaértékű lehet 21. századi evangélikus gyülekezeteink számára, hiszen az új gyülekezeti ház nemcsak a gyülekezetben élő evangélikusok számára válhat igazi otthonná, de az innen induló diakóniai munka is nélkülözhetetlenné válhat a segítségre szorulók számára. 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!