Cigánymissziói konferencia volt Beregszászon

Cigánymissziói konferencia volt Beregszászon

Share this content.

Beregszász – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkársága felkére Györfi Mihály evangélikus lelkészt, hogy a „Biztos kezdet” gyerekház programról, mint magyarországi jó gyakorlatról tartson egy előadást a Roma Felzárkózás Kárpátalján című Konferencián, 2012. november 30-án. Beregszászban. Az alkalomról a lelkész személyes beszámolóját közöljük. Forrás: filadelfia.lutheran.hu, szöveg: Györfi Mihály, fotó: Bakay Péter

A minisztériumi felkérés nem sokkal a Hajdú-Szabolcsi elkészi Munkaközösség kárpátaljai kirándulása után érkezett, amelyen mindnyájan úgy éreztük, hogy az akkor elkezdett szolgálatnak folytatása kell legyen! Szüksége van az ott élőknek is az evangéliumra, de nekünk is a Szentlélek munkájára. Nehezen tudjuk eldönteni kikért is utaztunk oda. Így adódott a lehetőség, hogy a konferenciát összekössük a nagydobronyi szolgálat folytatásával.

A szolgálói csapatot Bakay Péter is erősítette, mivel felkérést kapott arra, hogy tartson előadást A határmenti kapcsolatok lehetőségei címmel ezen a konferencián. A kiegészült csapatunk - lelkészek és cigányok között szolgáló gyülekezeti tagok - nagy érdeklődéssel és reménységgel tekintett a konferencia elé, mert köztudomású, hogy az anyaországban is nehéz helyzetben vagyunk a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában, de Kárpátalján még hatványozottabban jelentkezik ez az össztársadalmi probléma.

Felkészült előadók komoly szociológiai elemzéseket adtak, és őszinte megoldás keresés jellemezte őket, de nincs gyakorlatuk, s - mivel a magyar kisebbség szervezte a konferenciát - eszközük sem. Az egyik kisebbség próbál segíteni a másiknak, a többségi társadalom közömbössége mellett. Nem adta meg a megoldást a konferencia, de téma felvetésnek hasznos volt.

Nyári szabadegyetem jellegű összejövetelt terveznek, ahol a jó gyakorlatokat részletesen be lehet mutatni. A hazainál gyengébb, de éppen ezért romantikus kivilágításában mutatkozó Beregszász még megérdemelt volna egy esti sétát, de okulva az előző utunk tapasztalatából nekivágtunk a nagydobronyi útnak, ugyanis Katkó Laci bácsi már várt bennünket az Irgalmas Samaritánus gyerek otthonban. Nem csak vacsorával - bár az is finom volt - , hanem az otthonban lakó gyerekek - árva, fogyatékkal élő lányok 70-en - komplett esti bemutatkozó programjával. Volt abban énekkari szolgálat magyar és jel nyelven, magyar csárdás és társas tánc. Ahogy illik, sokunk szemében megjelent a könnycsepp (én próbáltam ráfogni valamilyen vírusos szemgyulladásra, de most elárulom nem az volt).

Este az otthon emeleti vendégszobáiba rendezkedtünk be, de lefekvés előtt még Isten dicsőítésre összejöttünk az emeleti olvasó teremben. Nem sok éneket énekeltünk magunkban, mert rögtön megjelentek a gyerekek, akiknek nem tudtunk olyan keresztyén éneket mondani, amelyet ne ismertek volna. Asszony testvérek komoly beszélgetéseket folytattak a lányokkal, akik között magyar, ukrán és cigány hátterű is volt. Szomorú párbeszéd részese voltam, mikor egy kislány megkérdezte tőlem, maguk honnan jöttek? Mondtam, hogy Nyíregyháza, Nyírtelek, és visszakérdeztem, te hová való vagy? Engem a kórházban hagytak.….. szomorodott el a tekintete.

Nehezen sikerült mindenkit a helyére terelni, de kipihenten ébredtünk és reggeli után még a telep gazdálkodásába is betekinthettünk. Istállók, kaptárok, fóliák, pékség jelzik, hogy önellátásra berendezkedett intézménnyel állunk szemben. Kilenc órakor már várt bennünket a gyülekezet –cigányok magyarok vegyesen - az alapítványi házban. Jézus jön címmel tartottunk egy evangélizációs délelőttöt, a napi igék alapján.

Zsarnai Krisztián zenei szolgálatával dicsérte az Urat, Györfi Mihály, Bakay Péter, Bozorády András hirdette az igét, Bélteczkiné Ilike, Bánné Katika, és Szalanicsné Ilike tettek bizonyságot a nyírtelek-görögszállási szolgálatukban megtapasztalt Úrról.

A közösen elfogyasztott tea, a személyes beszélgetések –szakmai kérdések is előkerültek, mert közöttünk is volt óvónő, és a helyiek között is - hozta még közelebb szíveinket egymáshoz.

Délután az egyik cigány táborba mentünk szolgálni ahol egy kis imaházban már szépszámú, -de a szolgálat alatt egyre gyarapodó- gyülekezet várt bennünket. Sok kisgyermek volt a házban, gondolom nem csak azért, mert ez a hétköznapi óvodájuk terme is. Egy takaros ház, szépen tisztán tartott játékok, saját kezűleg kivitelezett, de szeretettel épített vizesblokk tárult elénk. Az óvó bácsinak, mint cigány keresztyéneknek általában „történetük” van. Nos neki is, hisz börtönben jutott hitre, ahol egy hívő grúz börtön lakó beszélt neki Jézus szabadításáról. Először csak azért ment, hogy jó teát igyon, és a vallási szöveget, csak kényszerből hallgatta meg, de a grúz kitartó volt, a teája pedig nagyon finom így a magyar cigányt elérte az evangélium.

Tiszteletre méltó az a féltő szeretet, ahogy a gyülekezetét segíti, a terhét felvállalja. A sok ének mellett Zsarnai Krisztián igehirdetése hangzott el az akkor már zsúfolásig megtelt imaházban, ahol karonülő, csecsszopó, óvodáskorú és felnőtt hallgatta őt. Istenünk szeretete felebarátaink felé áradó szeretetté lett bennünk, aminek azzal is jelét adtuk, hogy apró játékokat és édességet osztottunk a jelenlevőknek. 

Jézus jön! Mi így fordultunk az adventi időszak felé!

További képek az egyes napokról a Filadelfia gyülekezet honlapján:

https://filadelfia.lutheran.hu/kepek/12ndobrony/12ndobrony.htm

A kormany.hu oldal beszámolója:

https://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/karpataljan-is-megismerhettek-a-magyarorszagi-jo-gyakorlatokat

Videó:

https://filadelfia.lutheran.hu/video/ndobrony1/

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!