Dr. Kovács Miklós: Abádi Benedek jeles protestáns prédikátor életét és művét ismertető könyvét ajánljuk

Dr. Kovács Miklós: Abádi Benedek jeles protestáns prédikátor életét és művét ismertető könyvét ajánljuk

Share this content.

Szeged – A dr. Kovács Miklós által írt és általunk ajánlott könyv Abádi Benedekről, a reformáció hőskorának nyomdászáról és prédikátoráról szól. Szöveg: dr. Kovács Miklós, a szöveget szerkesztőségünknek beküldte: a szerzővel egyetértésben Ribár János nyugalmazott lelkész, Szegedről.

Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök ezt írja róla az ajánlásban:

„Abádi Benedek jeles protestáns prédikátor élete és műve minden bizonnyal elsősorban a reformáció egyházainak történetírása részéről számíthat megkülönböztetett figyelemre, de nem lehet kétséges, hogy kulturális jelentősége és hatása messze túlnyúlik a protestáns közösségek határain. Joggal tarthat érdeklődésre számot minden irodalmár, könyv-, nyomda- és kultúrtörténész, sőt a széles közvélemény részéről is. Hiszen azzal, hogy Kovács Miklós érdeklődése, kutató figyelme saját szülőhelye egyik neves szülötte felé fordult, s hogy Abádi Benedeknek sok vonatkozásban rejtélyes, máig is megválaszolhatatlan kérdéseket is felvető életútját és a magyar könyvtörténetben alig túlbecsülhető munkásságát vizsgálja, annak a személynek állít emléket, akinek - amint műve első bekezdésében maga is idézi Fitz József jeles nyomdatörténészünk szavait - „a XVI. század legszebb magyar könyvét", a Syvester János által fordított és 1541-ben megjelent Újszövetséget is köszönhetjük.”

Az Abádi Benedekről írott könyv ismertetője

Abádi Benedek (1514-1552) neve az első magyar nyomdász és protestáns prédikátorként vonult be a magyar művelődés- és egyháztörténetbe. A XVI. század Mohács utáni világából, egy isten háta mögötti Tiszántúli városkából (oppidium) került egri káptalani tanulmányok után Krakkóba, a „Visztula menti Athénba”, ahol a Kopernikuszt is nevelő Jagelló Egyetem hallgatója lett, s kor egyik Európa szintű nyomdájában, Vietor Jeromosnál, Lengyelországi tartózkodásának hat éve alatt része volt az ott kiadott – szám szerint közel húsz – korai magyar nyelvű nyomtatványnak, köztük – bizonyított módon – Dévai Bíró Mátyás 1538-ban megjelent Orthographia Ungarica című első magyar nyelvtanának  megjelenésében. 1539-ben Dévai javaslatára őt hívta haza Sárvárott létesített nyomdájába Nádasdy Tamás horvát bán, országos főkapitány, későbbi nádor, hogy a német nyomdász helyett, aki a munkával évekig nem boldogult, Erdősi Sylvester János teljes Új Testamentum fordítását Buda elfoglalásának évében (1541) kinyomtassa. A feladatnak Abádi alig több mint egy év alatt eleget tett, mégpedig olyan sikerrel, hogy Fitz József magyar nyomdatörténetében a művet a XVI. század magyar nyomdászati csúcsteljesítményének, „a legszebb magyar könyvnek” nevezi.

E  biblia egyház-,irodalom-és ipartörténeti jelentősége felbecsülhetetlen. Nyomdatörténeti értékét több mint száz kiváló metszetének szépsége jelenti (erről V. Ecsedy Judit – az illusztrációkat fakszimilékben bemutató–gazdag képanyaggal és tudományos elemzéssel ellátott – történeti műve is tanúskodik). Irodalomtörténeti jelentőségét pedig az adja, hogy benne jelent meg Sylvester száznál több disztichonja, köztük az Az magyar nípnek című 24 soros Ajánlás, melyet pl. Horváth János „irodalomtörténetünk egyik legjelentősebb eseményének” tekint, mivel több mint kétszáz évvel előzte meg – Európában az ókoriak után úgyszólván elsőként – az időmértékes verselés elterjedését (Petőfi: Az ítélet című költeményét is ez az Ajánlás ihlette.)

Abádi reneszánsz szellemiségű tudásvágyától hajtva, s „az új hit”, a lutheri tanok vonzásában 1543-44-ben Wittenbergben, a két szellemóriás, Luther és Melanchthon tanítványaként Szegedi Kis István, Heltai Gáspár, Batizi András stb. társaként elvégezte a teológiát; „pappá ordináltatott”, s hazajött Eperjesre majd Szegedre, az akkor 143 évre megszállt, porig rombolt városba, ahol működése nyomán, mint barátja, Gyalui Torda Zsigmond Melanchtonnak írt levelében olvasható „tündökölt az evangélium”. Ez azt jelentette, hogy ő is - a protestantizmus örök dicsőségeként – a nemzeti összetartás kohéziós erejét képviselte nemzetünk megmaradásában. 

Történelmi balszerencsénk következtében, mikor 1552-ben Tóth Mihály volt szegedi bíró Szeged visszafoglalására kalandor vállalkozása bocsátkozott, a háborús zűrzavarban – a fellobbant vallási ellentétek kiéleződésével – örökre nyoma veszett. A könyv azt a feltevést fogalmazza meg, hogy „új hitének” áldozata lett, vagyis a protestantizmus első hazai pap mártírjainak egyike.

Abádi rövid életében – mindössze 38 évet élt – olthatatlan tudásszomjáról, magas szintre fejlesztett szakértelméről tett tanúságot, teljesítve azt a Sylvester latin disztichonjában megfogalmazott követelményt, melyet a Mohács utáni értelmiségünk legjobbjai vallottak, hogy „gyűjtsd a tudást, mert csak a szellemi kincs élheti túl a halált”, s tégy meg minden tőled telhetőt „a drága hazáért”.

A könyv kemény fedeles, kétszínnyomásos, 50 illusztrációval díszített B5-ös formában jelent meg 200 oldal terjedelemben. Terjesztését a szegedi Somogyi Könyvtár intézi. 

Megrendelhető: 5000 Ft plusz postaköltség (1200 Ft) átutalásával a következő címen:

Somogyi Könyvtár, Szeged, Dóm tér 1-4. Számlaszám: 12067008-00100008.
Adószám:15484684-2-06. A könyv árát – ha nem nyerné meg a megrendelő tetszését – kívánságra az intéző szerv visszautalja.  

Mindenkinek szeretettel ajánljuk a figyelmébe! 

Dr. Kovács Miklós 1930-ban született Abádszalókon. A középiskolát Kisújszálláson végezte, majd Szegeden és Budapesten magyar irodalmat, történelmet és filozófiát tanult. 1990. óta nyugdíjas. Irodalmi munkássága 1957-ben kezdődött a Tiszatáj folyóiratnál, melynek szerkesztője is volt. Változó rendszerességgel jelentek meg publikációi (versek, novellák, esszék, tanulmányok) a Tiszatájban, a Délmagyarországban, valamint a Szeged havilapban, illetve egyéb országos terjesztésű folyóiratokban. 

Az Abádi Benedekről szóló könyv szerzőjének megjelent munkái: Hazatérés – versgyűjtemény, 2003; Messzeringó gyerekkorom világa – életrajzi esszé Ember Máriáról, 2005; Juhász Gyula Trianon versei – versválogatás és kísérő tanulmány; Abádi Benedek – nyomdász és prédikátor a reformáció hőskorában – monográfia; Egy költőóriás verscsodái – Juhász Gyula hite, hazaszeretete, szerelme – verstanulmányok). Róla, neve alapján informálódni lehet az interneten vagy a Somogyi Könyvtár honlapján

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!