Megoldódott a rejtély: Szeged első Schulek-tervezte temploma, az evangélikus templom

Megoldódott a rejtély: Szeged első Schulek-tervezte temploma, az evangélikus templom

Share this content.

Szegeden a köztudatban csupán egyetlen megvalósult Schulek által tervezett templom létezik, a Kálvin téri református, úgynevezett „Kakasos” templom. A szegedi Dóm eredeti terveit is Schulek Frigyes, a nagy hazai és nemzetközi hírnévre szert tett építész, műegyetemi tanár készítette, amely azonban nem valósulhatott meg az első világháború kitörése és a felmerülő anyagi nehézségek miatt. Valójában a legelső Schulek tervei alapján megvalósított templom, amely a víz után épült föl városunkban, a Tisza Lajos körúton található evangélikus templom. Ennek bizonyítékait tárta föl dr. Szerdahelyi Péterné szerkesztőségünkhöz eljuttatott cikkében. Szöveg: dr. Szerdahelyi Péterné

Schulek Frigyes, az eklektika és a historizáló stílusok nagy mestere felvidéki, szepességi származású evangélikus családban született 1841-ben. Hatalmas külföldi tapasztalattal a háta mögött 40 éves korában tervezte az evangélikus egyház felkérésére a neoromán stílusú szegedi evangélikus templomot, amely a Víz után elsőnek elkészült szegedi templom volt (1882). Ezt követte időrendben a  Kálvin téri református  templom észak-német neogótikus stílusban (1884), amit a szegediek csak „Kakasos"  templomként emlegetnek. A harmadik, s egyben legnagyobb vállalkozás Szeged jelképe, a Fogadalmi templom (1930) terve csak részben valósult meg. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette ugyan, ám pénzhiány miatt Foerk Ernő jelentősen áttervezte, leegyszerűsítette azt.

A Schulek-kérdés a Magyar várostörténeti atlasz  sorozat  újabb kötetetének  - amely  Szeged topográfiai-történeti fejlődését foglalja össze  - készítése folyamán  merült föl. A szegedi  topográfiai atlasz munkálatainak fő koordinátora Blazovich László  egyetemi tanár, a Csongrád Megyei Levéltár  nyugalmazott  igazgatója.  A topográfiai atlasz adattárának huszonöt témája közül az egyik az egyházakat taglalja.  A főszerkesztő  bízott meg engem, mint helytörténeti könyvtárost az Egyházak  és az Igazgatási épületek leírásával.

A templomok rövid  leírásának készítése során tűnt fel számomra, hogy a forrásokban mennyire nem egységes annak megítélése, hogy ki tervezte a szegedi evangélikus templomot. A templom tervezőjének az 1944-ig megjelent kiadványok (történeti munkák, monográfiák) – mint tanulmányomból is egyértelműen kiderül, helyesen -  Schulek Frigyest tartják. Az 1945 után megjelent források viszont kevés kivétellel Porzsolt Ernőt és Halmay Zsoltot nevezik meg tervezőként. Nem tudni, hogy miért?

Schulek külföldi, elsősorban bécsi tanulmányokkal és tapasztalatokkal a háta mögött 1870-ben telepedett le Pesten.  Pár évvel  korábban az  1867-es  párizsi kiállításon nagy sikerrel szerepelt a regensburgi székesegyház felméréseiről készített rajzaival. Az ulmi székesegyház restaurációs munkáira szóló felkérést már visszautasította.  Hazájában szerette volna tudását gyümölcsöztetni, s ezért  Pesten telepedett le.

A negyven éves Schulek a szegedi árvíz után, 1881-ben tervezte  meg  az evangélikus templomot. „Szemben a neogótika igen gyakran előforduló jelentkezésével, alig kap szót templomépítészetünkben a neoromán stílus. Schulek temploma egységes, ízléses, egyéni. Különösen homlokzatának megalkotása ragadja meg a szemlélőt: inkább vízszintes, mint függőleges kiterjedését hangsúlyozza a művész az ékbeforduló ormfallal lezárt, símafalazású homlokzaton: harangtornyot nem találunk, a tornyok helyett egymásra helyezett félköríves, fölfelé keskenyebb árkádok  adják meg az előlnézet eredeti képét.  Ezek az árkádok a homlokzat falához simúló pilléreken nyugosznak. Első emeletünk hármastagozású, a két szélső árkád nyitott, a középső, mely oromfal csúcsa elé esik, zárt. A második emeleten már csak egy nyitott árkád emelkedik, ennek épületén  pedig  a keresztet tartó kis hasábalakú lezáró tag áll. Ez a megoldás egyedüllálló templomépítészetünkben. Az egyszerű homlokzatot egyébként csak kerek ablakok díszitik, köröttük színes mintatéglák gyűrűjével.  A templom alaprajza hossznégyszög, de félköralapú, külön oltártere van.  Fából készült a boltozatos mennyezet, melynek alakja ugyancsak megfelel a román formáknak. Az egész épület nyerstégla-külsővel készült.” (Evangélikus templomok, szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly  Bp. 1944  208-209. p.)  A templom belseje olyan, mint egy ékkő. Kicsi, ám mégis meghitt belső terű s kiváló akusztikájú  templomot tervezett a  kis lélekszámú  gyülekezetnek a  szűkös lehetőségekből Schulek. Mintegy száz évvel később szívesen adott hangversenyeket s készített  lemezfelvételeket a templomban  Szeged ünnepelt karmestere, Pál Tamás.

A munka során feltárt források, korabeli dokumentumok

A Csongrád Megyei Levéltár őrzi az evangélikus templomról a hatósággal engedélyeztetett úgynevezett kivitelezési tervet,  Halmai Andor és Porzsolt Ernő aláírásával 1881-ből.

Kutatásaimat a  szegedi evangélikus egyházközség irattárában folytattam, ahol fellelhetők az eredeti  - kézzel írott, hitelesített - korabeli gyülekezeti  közgyűlési és presbitériumi jegyzőkönyvek. Áttanulmányozva azokat kiderült, hogy többen is készítettek tervet ill. költségvetést a templom felépítésére, így Gregersen Péter, Schneider Ferenc, Halmai Andor és Kirner építészek. Az 1881. február 4-én tartott rendes évi közgyűlés jegyzőkönyve szerint a „Tisza Lajos körúton levő telkünkre beérkezett építési tervrajzok és költségvetéseik megvizsgáltatván a hívek figyelme leginkább a Gregersen és Schneider féle tervekre irányult.” Határozatot azonban nem hozhattak ekkor, mivel ki kellett kérniük az egyházkerületi bizottság véleményét is ez ügyben.

Érdekes fejlemény, hogy a gyülekezet presbiteri testületének 1881. május 8-i ülésén első napirendi pontként már az alábbi javaslat hangzik el:

„Az elnökség megnyitván a gyűlést bemutatja Schulek pesti építész tanár urnak az egyház részére épített templom és paplak tervét. A készített román stílu terv a presbytérium általános tetszését megnyervén, kimondatott határozat képen: hogy az egyház azt építteti ki.

Olvastatott Gregersen Péter, továbbá Porzsolt és Halmay vállalkozó építészeknek ajánlata, melyből kitűnt, miszerint az első a költségvetés 15%kal való javítása mellett, a második kerekszámban 16 000, szóval tizenhat ezer forintért hajlandó azt stílszerűen kiépíteni.”

Néhány nappal később, a presbitérium 1881. május 14-én tartott ülésén határozatot fogadtak el, mi szerint „indítványoztatik Nagyságos Schulek műegyetemi tanár urnak a szép és megnyerő romanstílu terv készítésért valamint Gregersen Péter urnak szíves szolgálatáért meleghangú köszönő irat megküldése.”

1881. augusztus 2-án a gyülekezet közgyűlése megbízza a templom és paplak felépítésével az „ajánlattevő vállalkozó építészeket”, Porzsolt Ernőt és Halmai Andort.

A Somogyi-könyvtárban fellelhető korabeli sajtót böngészve, rábukkantam a Szegedi Híradóban megjelent tudósításra:

Az ágostai hitközség bankettje == Szegedi Híradó 1882. máj. 24. 118. sz. p.2-3.

A pohárköszöntők között  a 3. oldalon olvasható:

„ -  Skultéty  -  Schulekre, mint  az új templom  tervezőjére és Goldmannra, mint aki a részletes terveket kidolgozta ...”

Megjegyzés: Skultéty, helyesen Scultéty Sándor a szegedi evangélikus egyházközség gondnoka volt 1879 és 1886 között. 

 A Szeged Napló is írt az eseményről, de nem tett említést a tervezőről.

Az 1945 előtti helyes hivatkozások

A szegedi evangélikus egyház és templom. In: Szegedi karcolatok. 2. füz.., Szeged templomai. Tunyogi Csapó János Reálgimnáziuma 1933-34. évi értesítőjének függeléke. Szeged, 1934.  25-26. p.

Dr. Rapcsányi J. Jenő: Út a kegyelem templomáig. A szegedi ág. hitv. evang. egyházközség története. A Szerző kiadása, Szeged, 1943. 71. p.

Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly . Bp. 1944  208-209. p

1945 és 1960 között csupán egyetlen útikönyv említi helyesen az evangélikus templom tervezőjének nevét. A Kiss Lajos és Németh István által szerkesztett Szegedi kalauz a TTIT Csongrád megyei szervezete megbízásából jelent meg a Gondolat Kiadónál, Szegeden, 1957-ben. E mű 88. oldalán olvasható: „A református templom és a gőzfürdő szomszédságában van a kis evangélikus templom (Lenin körút 24., térképünkön: 19.); Schulek Frigyes építette.”

 Az 1945 utáni helytelen hivatkozások jelentős helytörténeti munkákban

Bálint Sándor Szeged városa című kötetét a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg 1959-ben. A 118. oldalon ezt olvashatjuk:  „Porzsolt Ernő és Halmay Andor alkotása a román ízlésű kis evangélikus-templom (1882)”. Ezt a Bálint Sándor művet  a későbbi helytörténészek, kutatók és útikönyvírók szinte „bibliaként” használták és a mai napig kritika nélkül átveszik annak helytelen hivatkozását.

Érdemes megemlíteni, hogy a Nagy Zoltán és Papp Imre által írott Szeged című könyvben (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960) nem szerepel a műemlékjellegű és városképi jelentőségű építmények mutatójában és az épületek részletes leírásában sem a Kakasos templom ill. az evangélikus templom. Schulek nevét csupán a Dóm építése kapcsán közli a könyv.

Péter László: Szeged. Panoráma Kiadó 1981.  102. oldal: ”a (Tisza Lajos körúton) 16. sz. alatt található a neoromán evengélikus templom (Porzsolt Ernő és Halmay Andor 1882).

 1991-ben jelent meg a Szeged monográfia harmadik kötete Gaál Endre szerkesztésében,  amit szintén fontos munkának,  a tájékoztatás alapkövének tekintünk. Ebben a műben Magyarka Ferenc tévesen írta, hogy „A hívek azonban a várostól kapott telken 1882-ben Halmay Andor és Porzsolt Ernő tervei szerint 18 000 Ft költséggel új templomot emeltek, amelyet 1882. május 21-én avattak fel a Tisza Lajos körút és a Kazinczy utca kereszteződésében.”  Magyarka Ferenc hivatkozik Rapcsányi J. Jenő munkájára is egy lábjegyzetben, de rögtön mellette meg is jegyzi: "A templom tervezőjének nevét tévesen közli."  (In: Szeged története  3/2. 1849 -1919. Szeged, 1991. 934. p.)  Magyarka  nem jelöl  meg semmi forrást ennek cáfolatára és igazának alátámasztására. A Somogyi könyvtár kéziratos formában őrzi viszont  Magyarka Ferenc Szeged történetéhez írt előtanulmányát is, Szegedi és Szeged környéki templomokról 1945-1975, Szeged, 1982. A monográfia kötet megjelenése előtt kilenc évvel Magyarka még ezt írta az evangélikus templomról: „A Lenin krti evangélikus templom és a hozzá csatlakozó épület, első pillanatra rendhagyó léptékű megoldása nagy művészi ihletre és eltökéltségre vall. Tervezője Schulek Frigyes, ebben a kompozícióban is megmutatta, hogy különleges alkotó kézsége mindig tud alkalmazkodni a helybeli viszonyokhoz, arányokhoz. A templom 1982 tavaszán érte meg elkészültének 100. évfordulóját,...”

Rejtély, hogy a kilenc évvel később megjelenő monográfiában már miért veti el Schulek nevét és írja ő is, hogy a templomot Porzsolt és Halmay tervezték.

Apró Ferenc–Péter László: Szeged útikönyv. 10 séta a városban. Grimm Kiadó 2002.131. old. „... a 16. sz. alatt található a neoromán evangélikus templom (Porzsolt Ernő és Halmay Andor 1882).

Somorjai Ferenc: Szeged.  Harmadik, javított és bővített kiadás. Panoráma Kiadó,   2002.   128. p. „Evangélikus templom” (Tisza Lajos körút 16.). 1882-ben épült, neoromán stílusban, Halmay Andor és Porzsolt Ernő tervei alapján.

Blazovich László: Szeged rövid története. Szeged, 2005. 132-133. p. „a kiskörútba ékelődő Kálvin téren Schulek Frigyes tervei szerint építették fel (1882-1884) a reformátusok templomukat (kakasos templom), az evangélikusokét pedig, Porzsolt Ernő és Halmay Andor alkotását szintén a kiskörúton 1882-ben szentelték fel.”

Czenthe Miklós, az  Országos Evangélikus Levéltár igazgatójának  személyes közlése szerint "a levéltár tervtárában 18.sz. alatt, ahol főleg Schulek János építész tervanyagai vannak, megvan Schulek Frigyes szegedi evangélikus templomterve is. Egy karton dossziéban, meglehetősen teljes dokumentáció: helyszínrajz, alaprajz, homlokzati vázlatok a templomról és a gyülekezeti épületről.”  Több helyen látható Schulek Frigyes aláírása illetve kézjegye a terven és a költségvetésen is, 1881-es dátummal. A szegedi evangélikus templom homlokzati fényképével egyezőek a homlokzat-rajzok. Mindez megerősíti dr. Rapcsányi J. Jenő: Út a kegyelem templomáig. A szegedi ág. hitv. evang. egyházközség története (1943) című alapos történeti munkájában közölt adatot, miszerint Schulek Frigyes a szegedi evangélikus templom tervezője. Ezzel egyértelművé vált, hogy Schulek Frigyes Szegednek három templomot is tervezett, amelyek közül kettő, az evangélikus és a református („Kakasos”) templom meg is valósult.

Kutatásaim egyértelműen bizonyítják tehát, hogy a szegedi evangélikus templomot és a paplakot is a neves építész, Schulek Frigyes tervezte.  Az 1945 utáni helytörténeti forrásokban, útikönyvekben és más publikációkban szereplő Porzsolt Ernő és Halmai Andor csupán kivitelezői voltak a Schulek-féle terveknek, azaz építési vállalkozók, akik a részletes kivitelezési terveket megrajzolták és azokat a polgármesteri hivatalban engedélyeztették.

Szerencsére napjainkban egyre inkább tudatosul, hogy Schulek Frigyes tervezte a szegedi evangélikus templomot. Erről tanúskodik számos weboldal (szeged.varosom.hu, orszagalbum.hu, irodalmiradio.hu, szeged.vom.hu, evangelikusmuzeum.hu – 2012. dec. 10-én a Google keresőben) és egy 2012-ben megjelent útikönyv is: Somorjai Ferenc Szeged és környéke, United PC  Neckenmarkt, Ausztria, 2012.  110 p.: „Evangélikus templom (Tisza Lajos körút 16.) 1882-ben épült, neoromán stílusban, Schulek Frigyes tervei alapján. A közelmúltban megjelent egy turisztikai kiadvány is, Csongrád megye kulturális értékei  Csongrád Megye Önkormányzata kiadásában, amelynek szövegét szintén Somorjai Ferenc írta, ebben olvasható a 8. oldalon: „A keresztény középkor stílusaiban alkotó Schulek Frigyes egyik legérdekesebb műve a Kálvin téri református templom, mely az észak-német gótika ünnepélyes stílusában fogant, a közelében álló evangélikus templom és a Fogadalmi templom első tervét (1911) viszont neoromán ízlés szerint készítette el a mester”..

 Szeged városa büszke lehet a Schulek által tervezett neoromán stílusú evangélikus templomra, hiszen bő két évtizeddel később Schulek ugyanebben a stílusban tervezte meg a Világörökség részévé vált budapesti Halászbástyát (1903) és a szintén budapesti János-hegyi Erzsébet kilátót is (1910). Mindennek köztudatban való megerősítése jelentős idegenforgalmi vonzerőt is jelenthet városunknak.

A most készülő, Schulek Frigyes teljes életművét bemutató, Vízi László által írt monográfiában is szerepel majd a szegedi evangélikus templom.

Mint e tanulmányból kiderül, a szegedi evangélikus templom tervezője minden kétséget kizáróan Schulek Frigyes. Bálint Sándor 1959-ben azonban már helytelenül a kivitelező építész vállalkozók, Porzsolt Ernő és Halmai Andor nevét szerepelteti művében és ezt az adatot a későbbi kutatók, helytörténészek is  kritika nélkül átvették, fenntartás nélkül elfogadták. Sajnos, Bálint Sándor magával vitte a titkot a sírba, nem tudjuk meg, mi vezette őt arra, hogy Schulek nevét elhallgassa az evangélikus templom tervezése kapcsán.

Címkék: Szeged - evangélikus - templom -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!