A személyiségi jogok védelmében mindig megváltoztatok néhány apróságot az írásaimban, hogy a szereplők ne legyenek felismerhetők. Most nem fogok. Úgy mesélem el szó szerint, ahogy történt.
Több mint negyven éven át szolgált Brassóban, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legnagyobb magyar ajkú gyülekezetében. Szintén evangélikus lelkész édesapjának nyomdokán járva maga is kiállt közösségükért és templomukért, amikor az épületet lebontással fenyegette Ceauşescu diktatórikus fellépése. Raduch Zsolt nyugalmazott evangélikus lelkésszel beszélgettünk brassói otthonában családról, történelemről, evangélikusságról.
Európában valószínűleg nincs olyan ország, amelynek valamely lutheránus közösségében Fabiny Tamás meg ne fordult volna: püspöki székesegyházban, ismerősök szórványközösségében, teológián, konferencia-központban vagy akár egy gyülekezeti gondnok konyhájában. Kis túlzással állíthatjuk: személyes ismerőse az európai evangélikusoknak. Ez lehetne a magánügye és saját szerencséje is, de élményeit nem tartja meg magának. A magyar evangélikus sajtó olvasói negyven éve rendszeresen értesülnek róla, hol járt, mit látott, és mi a véleménye minderről.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Károlyfalvi Zsolt teológushallgatóként került a budapesti Rózsák terén működő Evangélikus Középiskolai Kollégiumba, 2008-ban lett az intézmény igazgatója. Az intézmény sajátosságairól, az evangélikus nevelésről és a közösségi szemléletről is beszélgettünk az idén huszonöt éves kollégium vezetőjével. – Szerkesztői megjegyzés: Az Országos Presbitérium 2019. június 27-én döntött a budapesti Evangélikus Középiskolai Kollégium új vezetőjének személyéről. A feladatot a jövőben Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna tölti be. Ez az interjú még a döntés előtt készült a korábbi vezetővel.
Sok évvel ezelőtt hallottam már a Bajorországi Evangélikus Egyház által támogatott európai ökumenikus tanulmányi kurzusról, Josefstal neve belevésődött az emlékezetembe. Az Alpok alján fekvő hegyi falucskában mindenki a turizmusból él, sípályák veszik körül a gyönyörű tengerszemeket. Az ökumenikus oktatási központ erdő szélén áll, parkjában patak csörgedezik. Erre az idilli helyszínre érkezett a közel ötven résztvevő az idén május 13–22. között tartott szemináriumra, amelynek témája a spiritualitás újrafelfedezése volt.
„Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra...” (Jak 1,19)
„Hiszem, hogy a sok feszültséggel és görccsel terhes világ is örömmel viszonyulna egy ilyen derűs egyházhoz”. Fabiny Tamás elnök-püspök gondolatai.
Ma már bárki kényelmesen, akár az otthoni számítógépéről olvashat számos evangélikus könyvet, folyóiratot, böngészhet fotók között. Az Evangélikus Országos Gyűjtemény régebbi és újabb digitalizálási munkáiról kérdeztük az intézmény igazgatóját, egyben a Magyar Evangélikus Digitális Tár szerkesztőjét, dr. Hubert Gabriellát.
Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte a budavári német ajkú evangélikus gyülekezet. Lelki otthonukban, a Bécsi kapu téri templom kápolnájában május 26-án a közösség valamennyi – korábban, illetve ma itt szolgáló – lelkésze és a hívek együtt adtak hálát Istennek e különleges ajándékáért, azért, hogy negyedszázada hétről hétre németül is szólhat az ige, az imádság Budavárban. A Németországi Protestáns Egyház (EKD) részét képező szolgálat szervesen benne él a magyar evangélikus egyházban – annál is inkább, mert a közös gyökerek a gyülekezetalapító Mária Dorottyáig, József nádor evangélikus hitveséig vezetnek. A gyülekezet első férfi, illetve női lelkészével és jelenlegi lelkipásztorával beszélgettünk.
Taliándörögd – Az idei Művészetek Völgye mind tematikájában, mind megvalósítási formájában a fenntarthatóság köré épül. Ebbe a környezettudatos irányzatba kapcsolódott be idén harmadszorra a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának több osztálya, fő szervezőként a Gyülekezeti és Missziói Osztály. A Tarisznya evangélikus udvar életre hívóit, Németh Zoltán osztályvezetőt és Szeli Noémi programkoordinátort kérdeztük a július 19–28. között zajló fesztivál evangélikus programjairól.
„Fontos számunkra, hogy gyülekezetként mindenkit megszólítva, egyre nagyobb testvéri közösséggé épülhessünk” – mondja a Szügyi Evangélikus Egyházközség parókus lelkésze. Torzsa Tamás 2014 óta látja el a lelkészi szolgálatot a Nógrád megyei Szügyön, Csesztvén, Patvarcon és Mohorán. Az Isten tervébe való belesimulásról, a nógrádi kegyességről és a mindig nyitott evangélikus közösség szolgálatáról is beszélgettünk vele.
„Törekedj békességre, és kövesd azt!” – olvassuk a felszólítást az év igéjében (Zsolt 34,15b). De mit is jelent békességben lenni Istennel, önmagunkkal, illetve a minket körülvevő emberekkel? És hogyan lehetünk a diszharmónia okozói helyett az összhang előmozdítói? Kérdéseinkre három szakember, Jánosi Valéria, Joób Máté és Mihalec Gábor válaszolt.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. A tanári kar diákokra figyelő, közösségépítő munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulók egymáshoz is, a tanárokhoz is őszintén, bizalommal forduljanak – mondja Szőkéné Mezősi Tímea. A matematika-fizika szakos pedagógus 1994 óta tanára, 2009-től igazgatóhelyettese a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumnak.
Kérem a kedves olvasókat, hogy először is vegyék elő a naptárukat, és jegyezzék elő szeptember 29-ét. Mostani írásomon keresztül ugyanis egy különleges evangélikus zarándokútra invitálom Önöket.
A magyartanári pályával felhagyva lett szüléskísérő Kucséberné Farkas Mirtill. Mit jelent dúlának lenni? Hogyan segít a szülés-születés pillanataiban? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie az esetenként félreismert hivatást illetően? A kétgyermekes édesanyával a születés hete programsorozat egyik eseményén a gyerekzsivajtól hangos Zuglói Babahordozó Klubban beszélgettünk.
Az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár neve sokak számára ismerős lehet, hiszen számos evangélikus templomban szólal meg ma is a legendás pécsi gyárban készült hangszer. Nagyszámú orgonarajz maradt fenn abban a gyár működési idejét szinte teljesen lefedő iratanyagban, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának egyik leglátványosabb és értékes irategyüttese. Közülük ízelítőként a diósgyőri evangélikus templom számára épített hangszer tervét mutatjuk be.
Több evangélikus vonatkozásról is tudósíthatunk a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület legutóbbi közgyűlésének krónikáját összegezve. A Petőfi Irodalmi Múzeumban április 26-án tartott tisztújító rendezvényen dr. Harmati Béla László művészettörténészt, az Evangélikus Országos Múzeum vezetőjét beválasztották az egyesület választmányi tagjai közé. Az új feladatról és felelősségről beszélgetve a további „lutheránus szálakra” is fény derül interjúnkban.
Jó néhányszor elkocogtam mellette az elmúlt években… Nemegyszer ábrándozó tekintetű párokat is láttam előtte, s olyan pillanatnak is részese lehettem, amikor éppen egy újabb lakat kattant a rozsdásodók valamelyikére, újabb tanújeléül két ember szívből jövő elköteleződésének. Nálunk, Tatán és másutt is nagy divat ez a „szerelemlakatolás”.
Amikor az interjúkészítés szándékával megkerestük, épp külföldön tartózkodott; amikor időt szakított beszélgetésünkre, épp külföldre készült… Dr. Kocziszky György közgazdászprofesszor március 15-e alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át. Az evangélikus szakembert pályájáról, hitéről, erkölcs és közgazdaság viszonyáról kérdeztük.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Ez alkalommal Bozzai Lillával, a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda óvodapedagógusával beszélgettünk pályaválasztásáról, az óvodai és a szülőkkel együtt megélt közösségről, a megtartó hitről.
Minap az egyik budapesti óvodában megkérdezte tőlem egy kislány: „Hogy mondják németül, hogy pogácsa?” Válaszomra, hogy Németországban nem ismerik a pogácsát, együttérzően, a kezemet fogva jegyezte meg: „Németország biztosan egy nagyon szomorú ország.”
A léleképítő irodalom remek alkotása a budavári szolgálatából néhány évvel ezelőtt nyugdíjba vonult evangélikus lelkész, Balicza Iván második igehirdetés-kötete, amelyet Isten mémjei címmel jelentetett meg a Luther Kiadó. Az Újszerű igehirdetések alcímet viselő könyv hosszú időre odakéredzkedik majd az éjjeliszekrényünkre: nem átfutásra, nem egy esős napon elolvasásra való a százhetven oldal.
Az amerikai katolikus szerzők, Michael White és Tom Corcoran Újraépítve című kötetének alcímei sokat elárulnak arról, miben szeretnének segíteni az olvasóknak: Ébresszük fel a hívőket; Érjük el az elvesztetteket; Legyen fontos az Egyház. Timothy Michael Dolan New York-i érsek ajánlásának egy mondata is eligazít: „Aki szereti a plébániáját, feltétlenül olvassa el!” A borító szimbolikus üzenetet hordozó képe is világos utalás arra, hogy az egymásra épülő „élő kövek” renoválására bátorít ez a háromszáz oldalas kötet.
Jó három évtizede, hogy két szakember – két lelkészgyerek – végigjárta Tolna-Baranya gyülekezeteit, hogy az akkor még meglévő értékek után kutasson. Egyikük – Krähling János – építészként „veszendő templomaink” meglévő állapotát akarta rögzíteni és megrajzolni, felmérésekbe önteni azt, ami érték. Másikuk – Harmati Béla László – a műtárgyakat, tárgyi értékeket kereste.
Emlékszem, kisgyerekként számomra pünkösd ünnepe volt a legmegfoghatatlanabb. Biztos vagyok benne, hogy a vasárnapi gyermekalkalmon minden évben elmesélte Márta néni, a hitoktatónk Péternek és a többi tizenegy tanítványnak, valamint a lángnyelvek formájában megjelenő Szentléleknek a történetét, ennek ellenére – valamilyen rejtélyes oknál fogva – hosszú évekig nem tudtam megmondani, pünkösd minek is az ünnepe.
Épphogy leszálltam a vonatról, vacogva kocogok keresztül a huzatos aluljárón, hátha megúszom egy alapos ízületi gyulladás nélkül, de megállít a felcsendülő gyönyörű muzsika. Ott áll teljesen hétköznapi ruhában, minden koncertkellék nélkül pár fiatal, és eszméletlenül jól zenélnek. Ajándék a járókelőknek.
A nyelv hasonlatos a jerikói rózsához: ha víz éri – de csak akkor –, kizöldül és kivirágzik. Ugyanúgy, ha egy nyelvközösség szabadon használhatja anyanyelvét az élet minden területén, akkor nyelve is kiteljesedik – vallja Kiss Jenő nyelvész. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professor emeritusát, akadémikust március 15-én Széchenyi-díjjal tüntették ki. Mint a mihályi és a budapesti Deák téri evangélikus gyülekezet tagját is kérdeztük életéről, pályájáról, a magyar nyelvről.
A Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója márciusban zenei pályázatot hirdetett evangélikus zenekarok, gyülekezeti, iskolai csoportok és kórusok részére az egyház 1%-os kampányához kapcsolódva. A pályázat azt tűzte ki célul, hogy a helyi zenei közösségek kilépjenek megszokott kereteikből, és forgalmas köztereken utcazenéléssel felhívják a figyelmet az 1%-os felajánlás lehetőségére. Összeállításunkban a pályázat nyerteseinek rövid – szerkesztett – bemutatkozását-bemutatását olvashatják.
Az Evangélikus Élet Cantate rovata – nevéhez híven – különleges válogatással jelentkezett Cantate vasárnapján. Megvizsgálták, hogy milyen környezetben, milyen szövegösszefüggésben szólnak a zsoltárok az éneklésről, és bemutatták, hogyan indíthatnak a liturgikus szövegek a szívből jövő hálaadásra.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház