Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg pályaválasztásukról, munkájukról, céljaikról. Antal Dóra, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola matematika–fizika szakos óraadója most ott áll a katedrán, és igyekszik segíteni a tehetséges diákokat, ahol egykor maga is tanult.
Egyházunk Egyesült Királyságban élő lelkész doyenjének válogatott írásait tartalmazó kötet jelent meg a napokban a Luther Kiadó és a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség közös kiadásában. A szerző születésnapjára időzített „ajándék” azonban főként azok számára szerezhet igazi karácsonyi meglepetést, akik eleddig csak hírből hallottak a több mint hat évtizeden át Londonban szolgáló és 1977-től püspöki tiszttel is felruházott Pátkai Róbert – számos egyházi és állami díjjal elismert – sokrétű tevékenységéről. Tollforgatói kvalitásairól ugyan már 2006-ban „árulkodott” a Protestáns Újságírók Szövetségének Rát Mátyás-díja, ám írói, szerkesztői, előadói munkájának mélyebb megismeréséhez e mostani – Bakay Péter szerkesztésében napvilágot látott, küllemében is felettébb esztétikus – gyűjtemény segíti a hazai olvasót. Pátkai Róberttel online beszélgettünk – közvetlenül kilencvenedik születésnapja előtt…
Karácsonyi ajándékként került asztalunkra az Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok új sorozatának friss kötete. Zvonarics Mihály dunántúli evangélikus püspök munkája Az Úr Vacsorája üdvösséges tudományának útába való rövid bemutatás címmel eredetileg „Csepregben nyomtattatott Farkas Imre által, maga költségén, 1643. esztendőben”. A modern kiadásban a szöveget igényes kísérőtanulmánnyal, tudományos apparátussal együtt vehetjük kézbe, a mai helyesírás szerint átírva is.
Nem mindegy, hogy reggelente mivel intonáljuk kezdődő napunkat. Többnyire rossz hírekkel vagy inkább Isten igéjével, az evangéliummal, örömhírrel. Jó öt éve valóban kincset lel, aki korán kel, azaz már hat óra előtt ébren van, és bekapcsolja a Kossuth rádiót. Az ilyenkor elhangzó mindössze kétperces napi imádsággal megalapozhatjuk az induló napot. A tömör lelki útravalót a történelmi egyházak vezetői „szervírozzák” ebben a hajnali órában. Egyikük, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mintegy kétszáz rádiós megszólalását nyomtatásban is közkinccsé tette a Kálvin Kiadó gondozásában.
„Az utolsó fél évszázadban az embernek becsületesnek maradnia a saját és családja állandó kárára, mondhatni vesztére, nem volt éppen könnyű feladat. Benkő ennek a feladatnak játékossága mellett páratlan könnyedséggel és természetességgel felelt meg” – írta egykori recski rabtársáról, az evangélikus családba született Benkő Zoltánról Faludy György költő. Benkő egyike annak a hatvan múlt századi nemzettársunknak, akiknek az élettörténetét olvashatjuk a Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból címmel a közelmúltban megjelent, több mint négyszázötven oldalas kötetben.
„Ki volt Cházár András? – akit elfeledtek honfitársai, bár valamikor, régen még az idegenben is hire volt nevének. […] Tudós, páratlan hazafi, nemesen érző emberbarát, nagy nemzetgazdász, korát meghaladó politikai és társadalmi eszmék hirdetője volt.” A Váci Királyi Magyar Siketnéma-intézet megálmodójáról 1902-ben megjelent életrajzban olvashatjuk az idézett sorokat. Kétszázöt évvel ezelőtt, 1816. január 28-án halt meg a nemes, ám szegény evangélikus családból származó ügyvéd, táblabíró, megyei főjegyző, az elesettek, fogyatékosok szószólója.
Füller Tímea írása az Evangélikus Élet magazinban.
Olvasni a protestáns lelki élet lényegi része. Illetve: ma ez nem természetes már, bár akihez ezek a sorok éppen egy nyomtatott újság lapjain jutnak el, az kivétel. Akik olvasnak, azoknak kegyességi iránytól, érdeklődési körtől, iskolázottságtól függően más-más könyvek kerülnek a kezükbe. Évről évre, amikor a hittudományi egyetemre érkező levelezős hallgatóknak felteszem a kérdést, milyen teológiai könyvet olvastak, színes, de sajnos ritkán valóban „teológiai” válaszokat kapok. Egy kivétel van: Bonhoeffer. Őt kegyességi határokon és politikai árkokon átnyúló széles olvasóközönség ismeri nálunk is. Mit tudhat ő, amit a kollégái nem? Most két új kötet révén közelebb kerülhetünk ennek a kérdésnek a megválaszolásához is.
„Evangélikus lelkész, pedagógus, a mezőgazdasági tudományok művelésének és oktatásának magyarországi úttörője” – olvashatjuk a kétszáz évvel ezelőtt elhunyt Tessedik Sámuelről szóló szócikk bevezető mondataként a Britannica Hungarica nagylexikonban. Korát sok tekintetben messze megelőzte, ezért sokszor kellett hátrányokat elszenvednie. Ma is számontartott pedagógiai és mezőgazdasági újításairól szépszámú tanulmány, könyv született. A II. József, majd II. Lipót, később I. Ferenc császár és király által is elismert Tessedik „ötvenéves papi hivatalának jubileuma alkalmából” megírta életének eseményeit; a visszaemlékezés 1873-ban jelent meg magyarul. Cikkünkben többször is e kötetet hívjuk segítségül.
„Az úrvacsora számomra olyan, mint mikor egy hosszú útról hazatérve apám várt a buszmegállóban, és amint meglátott, elvette tőlem a hátizsákomat” – olvashatjuk az Úrvacsora 2021 – Gondolatok az úrvacsoráról című, zsebben is elférő kiadványban. A magazinunk e számának mellékleteként lapunk olvasóihoz is eljutó füzetről a szerkesztőjével, dr. Hafenscher Károly professzorral, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológia Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.
Egy ókori görög filozófusnak, az epheszoszi Hérakleitosznak tulajdonítják azt a gondolatot, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, hiszen minden mozgásban van, a létezők folyamatosan változnak. Tehát a pillanatot nem lehet megismételni. Persze akik sokat ülnek az iskolapadban, érezhetik úgy, hogy megállt az idő egy-egy unalmasabb témakörnél, vagy hogy éppen elindult visszafelé. Azonban a legunalmasabb tananyagnak is a végére értünk egyszer, és hamar rájön az ember, hogy a preszókratikus filozófiának elég sokszor igaza van. (Hamburgerért Amerikába, életbölcsességért az antik Görögországba, ugye…)
Budapest – Első látásra kevéssé tűnik érdekfeszítőnek a hír, hiszen egy múzeum elsősorban azért van, hogy látogatókat fogadjon, állandó és időszaki tárlatokon mutassa be a nagyközönségnek azt a kollekciót, amelynek megőrzésére és gyarapítására létrehozták. Természetesen a budapesti Deák téri Evangélikus Országos Múzeumot is sokan látogatják meg egyénileg és csoportosan, akár családosan is, egyházunk tagjai és kívülállók egyaránt. A szóban forgó család érkezése azonban rendkívüli, ezért tudósítok róla.
„Egészen elemi szinten vágyakozik a világ az irgalmasságra” – mondja Sefcsik Zoltán. A Szekszárd és Környéke Társult Evangélikus Egyházközség lelkészével az egyházi év megtartó és megerősítő erejéről, a várakozás jelentőségéről, karácsony üzenetéről és arról is beszélgettünk, hogy egészen apró gesztusokkal is tudjuk Krisztus örömhírét hirdetni és továbbadni.
Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „Hiszem, hogy az elhintett mag idővel szárba szökken. Különleges lehetőségünk, hogy két és fél éves kortól tizennyolc éves korig lehetnek nálunk a növendékek” – mondja Vicziánné Salla Ildikó, a Budapest XVIII. kerületében működő Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium intézményvezetője.
Feleség, édesanya, talpraesett gazdálkodó, teljes értékű szellemi-lelki társ férje oldalán, gyógynövényfőzetek ismerője, megváltott gyermeke Krisztusnak. E sokoldalú asszony nem más, mint Katharina von Bora, azaz Bóra Katalin, Luther Márton felesége. Sokat tudunk róla reformátor férje révén, de ő maga ritkán kerül reflektorfénybe. Pedig megérdemli. Ursula Koch magyarul immár második kiadásban megjelent, Rózsák a hóban című életrajzi regényének ő a főhőse.
„Sokan mondják: Bár jó napokat látnánk, és ránk ragyogna orcád világossága, Urunk!” (Zsolt 4,7)
„Amikor gyermek születik, akkor család is születik” – mondja Fűrész Tünde. Ünnepi lapszámunkban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökét a család társadalmi szerepéről, a családokkal, a házasság intézményével, a gyermekvállalással kapcsolatos kutatásaikról kérdeztük.
Éppen négyszáz éve történt az ellenreformáció egyik legszörnyűbb vérengzése a dunántúli Csepregen. A politikai okokat sem nélkülöző brutális támadás során egyetlen nap alatt több mint ezerkétszáz evangélikust mészároltak le. A kiszámított kegyetlenségében is a Szent Bertalan-éji vérengzéshez hasonló brutális támadás lényegében elpusztította az evangélikusság egyik dunántúli fellegvárát.
Budapest – Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!
Ádventnek olyannak kellene lennie, mint egy gőzmozdony. Elegáns, lassú, korszerűtlen, de a lényegét tekintve a célját betölti. Ha ádvent napjait állomásoknak tekintjük, akkor karácsonykor joggal mondhatjuk ki: végállomás, kérem, szálljunk le a vonatról! Megérkeztünk. Vége az utazásnak, és bármilyen szép volt is a táj, és hangulatos a beszélgetés a vagonokban, el kell most engedni, s csomagjainkkal, bőröndjeinkkel együtt leszállva fel kell venni az új hely ritmusát.
Delet harangoz az esztergomi evangélikus templom harangja, amikor megállunk a városközpontban az 1941-ben felszentelt, utcáról nyíló, részben erdélyi stíluselemeket magán viselő épület előtt. A falon márványtábla Molnár Gyulának, a gyülekezet első – templomépítő – lelkészének emlékére. Lelki otthona az istenháza nemcsak a városbéli, hanem a dorogi, illetve a környező szórványokban élő evangélikusoknak is. A parókia ajtajában Klimentné Ferenczy Andrea lelkész fogad, aki immár tizenhat éve pásztorolja az Esztergomi Evangélikus Egyházközség híveit. A kétgyermekes édesanya a gyülekezetet is családjának tekinti: a szorossá fonódott testvéri kapcsolatokat értékeli a legtöbbre.
Budapest – Közel két évtizedes munka zárult le november elején, amikor a Luther Kiadó gondozásában napvilágot látott az evangélikus egyház hitvallási iratait magában foglaló gyűjteménynek, az ötrészes Konkordiakönyvnek a sorozatzáró kötete is. Egyházunk történetében először mondhatjuk el: teljes egészében rendelkezésre állnak a hitvallási iratok magyar fordításban, tudományos apparátussal – jegyzetekkel, magyarázatokkal, az iratok keletkezését és teológiai hangsúlyait bemutató kísérőtanulmányokkal, a vonatkozó szakirodalom felsorakoztatásával – kísérve. A sorozat és egyben az egyes kötetek szerkesztőjével, dr. Reuss Andrással, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusával beszélgettünk a mögötte álló munkáról.
Úgy hervadt el a mama a szemünk előtt, mint egy virág. Sziporkázó elméjén lassan jelentek meg a fehér foltok. Amikor ezt észrevettük, először hóbortosságnak gondoltuk, csak akkor ijedtünk meg, amikor eltévedt az utcán, és időnként az unokákat nézte a gyerekeinek.
Nincs az a szokatlan ötlet, amelynek megvalósításához – szelíd rámenősséggel – ne lehetne előbb-utóbb támogatókat találni, amelyet ne lehetne országgal-világgal megismertetni. A Rákosszentmihály–Sashalmi Evangélikus Egyházközség lelkésze, Börönte Márta például kitalált tíz évvel ezelőtt egy kockát, és ez év október 1-jén már ennek nemzetközi karrierjét ünnepelhették meg a szentmihályi lutheránus templomban. A filmbemutatóval egybekötött jubileumi együttléten kiderült, a projektté fejlesztett hexaéder sikerét ma már nemcsak magánszemélyek, de minisztériumi pályázatok és különböző egyházi, illetve civil szervezetek támogatása is táplálja.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Ezúttal Jenei Józsefet, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium történelem–német szakos tanárát kérdeztük az intézmény falai között gimnazistaként szerzett tapasztalatairól, és arról is beszélgettünk, miként segítheti a történelemoktatás, hogy a világban minél inkább eligazodni képes diákok hagyják el az iskolát.
„Az év minden napjára szánt bibliai igék, igemagyarázatok, imádságok és áldások nemcsak Istenhez és környezetünkhöz visznek közelebb, de alkalmasak arra is, hogy vitatkozzunk velük, és elmélyedjünk Isten nekünk is szóló (öröm)üzenetében” – olvasható a kötet hátsó borítóján. Az Örömüzenet – Lelki útravaló az év minden napjára című áhítatoskönyvet a bibliaolvasó kalauz, az Útmutató 2021 napi igéi alapján írták evangélikus lelkészek és teológusok. A havi igéket is tartalmazó, öröknaptárként szerkesztett ötszázharminchat oldalas könyv egyházunk országos irdája gyülekezeti és missziói osztályának és a Luther Kiadónak a gondozásában jelent meg.
Húsvétkor a Covid-járvány első hulláma miatt – összhangban az állami döntésekkel – zárva voltak templomaink, hogy az akkor még alig ismert vírus terjedését lassítsuk, megakadályozzuk. Egy gyülekezetünkhöz tartozó kedves, idős asszony meg is jegyezte, hogy sok mindent megélt az elmúlt nyolcvan esztendő alatt, de ilyent még soha. A 2020-as eseményeknek biztosan kiemelt helyük lesz a következő évtizedek történelemkönyveiben.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház